Rég látott pezsgést, magvas gondolatokat, az üzleti és emberi kapcsolatok újraszövődését, valamint a legfontosabb piaci szereplők megjelenését hozta a 29. MENTA. Az idei Menedzser Találkozó alatt azt derítettük fel, hogy milyen hatással volt az utóbbi pár év a digitális ökoszisztémára, és mi, ennek szereplői milyen hatással lehetünk a közvetlen, illetve tágabb környezetünkre. Hatások, mechanizmusok, üzlet, szórakozás – ez volt a 2022-es MENTA. 

A MENTA két napja alatt olyan mennyiségű információ, adat és tudás áramlott a konferencia színpadairól, amit lehetetlen lenne egyetlen cikkben visszaadni, így az idei beszámoló is egyfajta önkényes válogatás. A hamarosan érkező videók segítségével mindenki újraélheti a beszélgetéseket és előadásokat, ezért most jöjjön néhány olyan mozzanat, amelyek segítségével addig is feleleveníthetjük a siófoki történéseket. 

Bontsunk együtt vitorlát! 

Elsőként az IVSZ elnöke és főtitkára lépett színpadra: mindketten azt hangsúlyozták, hogy a digitális gazdaság szereplőinek mennyire fontos szerepe van abban, hogy a szektor, de a teljes ország versenyképességét növeljék. Tajthy Krisztina pár mondatban meghatározta a MENTA küldetését (az életünket befolyásoló hatások beazonosítása, azok következményeinek megértése), majd rámutatott arra, hogy a nehéz és kihívásokkal teli időszakban a cégek a horgony leengedése helyett inkább bontsanak vitorlát, haladjanak előre, amiben a digitalizáció segíteni fogja őket. Vinnai Balázs az IVSZ elvitathatatlan szerepét, hatását és munkáját emelte ki: az elnök szerint szövetségünk munkája idén látványos hatásokkal bír, elértük a szakpolitikai, szakértői szinteket, valamint az elnökség megújulásával, annak új összetételével azt is bizonyítottuk, hogy az IVSZ már egy ideje nem csak az IT, hanem minden digitalizálódó iparág érdekeit képviseli. 

A fent említett nagy eredmények kézzelfogható, de inkább hallható következménye volt az is, hogy a MENTA színpadára állt Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter. Az EU források kapcsán is tárgyaló politikus előadásában bemutatta hazánk régióinak fejlettségi állapotát, ami után a Dimop Plusz 4 program prioritási szintjeit, illetve a 2027-ig igénybe vehető uniós források rendszerét vázolta fel. A későbbiekben saját Facebook oldalán is megosztotta szereplését a MENTA konferencián azzal a kommenttel, hogy „Az uniós források megszerzése csak az első lépés, kiemelten fontos, hogy a felhasználásuk is a lehető leghatékonyabban történjen!”. 

A konferencia első szakasza hagyományosan a világban történő folyamatok megismeréséről, feldolgozásáról szól, mely szerepre ez alkalommal Filippov Gábor politológust, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatóját kértük fel. A felvetése (mely szerint szükségünk van-e egyáltalán politikusokra?) mindig is valid kérdés volt, de a technológiával átszőtt, és a közösségi felületekkel terhelt, vagy éppen megáldott világunkban aktuálisabb, mint valaha. A szakember kiemelte, hogy vannak olyan témák, amelyek továbbra is szakmai döntést igényelnek (pl. az orvoslás), ezzel szemben „a politikában nem a szakmai tudás a legjobb tudás”, hiszen a számok és az adatok mellett az érzelmek nagy jelentőséggel bírnak bizonyos döntésekben. Tisztázta az AI diktatúra, az AI demokrácia, a Wikidemokrácia és a mobildemokrácia fogalmait, amelyek egyelőre csak fikcióként élnek velünk, de roppant izgalmas jövőt ígérnek.

Ahogy a bevezetőből is kiderült, az IT és a digitalizáció lehető legszélesebb körben kifejtett hatásáról is szólt a MENTA, aminek az egyik legaktívabb és legnagyobb változásokat megélő területe a bankok világa. Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation vezetője abba engedett betekintést, hogy náluk milyen alapelvek és célok mentén zajlik az új, digitális alapokon nyugvó szuperbank felépítése. Az előadás alatt sikeres és elbukott tervek történetei alapján érthette meg a hallgatóság, hogy mi mindenen múlhat egy ilyen szervezet létrehozása, amibe becsatolta az üzlet, a technológia és a tehetség szentháromságát is, ami nélkül elképzelhetetlen egy új banki platform létrehozása. „A technológiai szakember maga a business” – ebből az idézetből az is kiderült, hogy ha a három építőelem közül valamelyiknek kiemelten fontos szerepe van, akkor az mindenképpen a digitális munkaerő megszerzése, illetve megtartása.

A délelőttöt egy olyan beszélgetés zárta, amely során nem IT vállalatok vezetői engedtek betekintést abba, hogy a viharos piaci változások, az infláció, a szakemberhiány hogyan befolyásolja terveiket, gondolkodásukat. Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Szabó Balázs a CIB Bank helyettes vezetője, illetve Gauder Milán digitális fizetési iparági szakértő egyaránt igyekezett relativizálni a jelenlegi helyzetet, és arra mutattak rá, hogy a nagy hullámzások mögött sokkal kisebb változások történnek, mint amit gondolnánk. Az oktatást, a munkaerőpiaci problémákat, az egyedi céges kihívásokat is szóbahozó és Vinnai Balázs által moderált beszélgetés nem minden témájában volt egyetértés, abban azonban igen, hogy önbizalom, nyitottság és alázat nélkül az üzleti modellek, törekvések nem sokat érnek, ezért ezek az értékek azok, amelyek a hazai cégek kitörését, sikerét segíthetik. 

A lélek, a zsarolóvírus és a recesszió történetei 

Aki Pálferi Atyát valaha látta színpadon, biztosan nem felejti el, így talán annyira nem róható fel nekünk, hogy pár éves kihagyás után az idei MENTA-n újra üdvözölhettük előadóink között a mentálhigiénés szakembert. Az impulzív előadás a változásról, az újrakezdésről, és az ezekből meríthető erőn alapult: Pálferi a 40 perces, sodró erejű performansza alatt hangsúlyozta, hogy a legtöbb emberi kapcsolat az egymással való bánásmód negatív irányú változása miatt siklik félre, illetve az emberek hatféleképpen tudnak gondolkodni és ezek nem érvénytelenítik egymást, hiszen mind a 6 teljesen más jellegű, de ezek kezeléséhez és megvalósításához rugalmasságra és tudatosságra van szükség. A szívbe markoló és tanulságos történetekkel tarkított előadás e hat attitűd bemutatására épült. 

A klasszikus MENTA tartalom persze hamarosan újra visszahódította a színpadot, ami egy olyan, sokszereplős beszélgetésben öltött testet, amely éppen e jellemzője miatt volt érdekes és változatos. A panel az adastratégia kérdése körül forgott: a sokat emlegetett olaj/adat analógia itt is előkerült, azzal a kiegészítéssel, hogy ugyan az egész gazdaság meghatározóivá tudnak válni, ugyanakkor az előbbi egyre fogy, az utóbbiból egyre több lesz. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az adatnak hatalmas értéke és ereje van, azonban csak akkor ér valamit, ha jól értelmezzük és a megfelelő következtetéseket vonjuk le. Így van ez az energiahatékonysággal is: az adatokra alapozott, jó következtetések és döntések hozzájárulhatnak a fogyasztás csökkentéséhez, az energiahatékonyság növeléséhez, amely fontos lépés a környezeti fenntarthatóság elérésében. 

A plenáris terem műsora mellett a délután folyamán megnyílt a szekció, amely sikeres, izgalmas vagy különleges digitalizációs történeteket mutatott be. A sport is gyakori vendége a MENTA-nak, mely tartalmat idén Hegedűs Henrik, az MLSZ sporttudományi elemzője hozta el Siófokra. Az előadás alatt egyrészt kaptunk egy történelmi áttekintést arról, hogy miként indult el az adatelemzés a fociban a papír és ceruza módszertől egészen a kamerákig, szenzorokig, a sokmilliós adattáblákig, másrészt információt arról, hogy ezt hogyan tudta lekövetni az adatok feldolgozása, azok vizualizációja. De hallhattunk arról is, hogy a magyar válogatottnak, vagy a hazai klubcsapatoknak milyen segítséget nyújthat egy-egy ellenfél adatalapon való feltérképezése és kielemzése.  

De vissza a plenáris terembe, hiszen délután egy olyan shownak lehettünk szemtanúi, amit az ember ritkán tapasztal meg. A comedyhacker kifejezés nem volt túlságosan ismert szakmai berkekben, de a Münchenből érkező Tobias Schrödel 40 percben gondoskodott róla, hogy ne felejtsük el ezt a kifejezést. A szórakoztató – meghökkentő – ijesztő gondolati hármasban zajló előadás megmutatta, hogy milyen ereje van egy jó pillanatban levett ingnek, egy Iron Maiden pólónak, vagy annak, hogy az előadóból élőben válik Barack Obama. Tobias emellett olyan komoly témákat is feszegetett, mint a zsaroló vírusok működése, a sötét web működési mechanizmusa, a kicsalt vagy szivárogtatott adatok ára, elérhetősége, vagyis minden olyan érték adásvétele, ami a cégek és felhasználók számára hatalmas veszteség, a hackerek szempontjából pedig tetemes bevétel. 

A MENTA első napját Bombera Krisztina és dr. Surányi György elmélyült, időnként kifejezetten vicces, de ugyanakkor a végletekig szakmai beszélgetése koronázta meg. A korábbi jegybank elnök segítségével végig vehettük, hogy milyen globális üzleti, világpolitikai folyamatok vezettek a mostani, mindenkit próbáre tevő gazdasági helyzethez és inflációhoz. Szóba került a bizonyos 3000 milliárd forintnyi EU-forrás kérdése, hazánk kitettsége a jelenlegi nemzetközi porondon, de az is, hogy Magyarország még mindig rengeteget profitálhat(na) a digitális és technológia alapú fejlesztések adta lehetőségekből.

Egy hatásokkal teli MENTA másnapja  

A második nap vidám, a hasizmokat karbantartó előadással kezdődött, köszönhetően Ráskó Eszternek, aki gondoskodott róla, hogy a konferenciázók mindenféle egyéb segítség nélkül aktív állapotba kerüljenek. A szakmai programot Boza Pál (Tremau) folytatta, aki a hamarosan élesedő Digital Services Act (DSA) javaslatcsomag hazai vállalkozásokat érintő hatásairól beszélt. Ezt követően ez EU források kérdésében Magyari Donát munkacsoport vezetőnk beszélgetett Kenyeres Kingával (Századvég) és Perlusz Lászlóval (VOSZ), akik úgy vélték, hogy összefogásra és türelemre, a bizalom kiépítésére, illetve fejlesztéspolitikai intézkedésekre van szükség ebben az időszakban.  

A délelőttöt két panel zárta, melyek közül az egyik a tavalyi, hasonló témájú, bár eltérő összetételű beszélgetés folytatásának tekinthető. A Voice of customers 2.0 résztvevői (Klementisz-Csikós Gábor – KÉSZ Consulting, Várkonyi Balázs – eMAG, illetve Czeglédi Miklós – Auchan) szerint jelenleg a folyamatos gondolkodás, realizmussal vegyített optimizmus, a költségekkel való állandó küzdelem és az észszerű befektetés a digitalizációba határozza meg a saját területeik mindennapjait.  

A következő kerekasztal arra a kérdésre kereste a választ, hogy biztonsági szempontból ki a gyenge láncszem az ellátási és üzleti láncok tekintetében, mennyire érzik a veszélyt a cégek és mindehhez hogyan viszonyulnak a cégek vezetői. Bódi Gábort (T-Sytems), Nagy Ádámot (K&H Bank), valamint Nemes Mátét (MasterCard) Keleti Arthur kérdezte, a beszélgetésből pedig kiderült, hogy a mára teljesen automatizált módon dolgozó hackerek miatt nem csak a third party szereplők, hanem a beszállító beszállítójának beszállítója is komoly kockázatai tényező egy-egy üzleti vagy ellátási lánc mentén. 

A szóbeli összegzés után a következő hetekben az IVSZ fiókkal rendelkezők számára elérhetővé tesszük az előadásokról készült videókat, amelyek e beszámolónál sokkal részletesebben foglalják össze a MENTA legjobb pillanatait, előadásait, beszélgetéseit.  

Köszönjük minden előadónak, közreműködőnek, támogatónak és jelenlévőnek, hogy ilyen emlékezetes és magas színvonalú konferenciát rendezhettünk.  

Jövőre, a 30. MENTA alkalmával újra találkozunk, a 2023. április 26-i SMART konferenciánkat pedig már most érdemes a naptárakban elmenteni.