Digitális transzformáció a helyreállítási támogatás tükrében

2021.06.01

Az IVSZ állásfoglalása

Magyarország elkészítette és benyújtotta az Európai Bizottságnak a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, amellyel az európai Helyreállítási és Alkalmazkodási Eszköz (RRF) vissza nem térítendő támogatására pályázik. Az RRF megfogalmazott célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az, hogy fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és felkészültebbé tegye az európai gazdaságokat és társadalmakat a zöld és a digitális transzformáció kihívásaira és lehetőségeire.

Digitális transzformáció a helyreállítási támogatás tükrében

A rendelkezésre bocsátott forrásokat hat pillérre lehet költeni, amelynek legalább 37 százalékát zöld beruházásokra és reformokra kell fordítani, minimum 20 százalékot pedig a digitális átállásra. Utóbbi megteremtheti a versenyképesség alapjait azzal, hogy forrást biztosít az ágazati digitalizáció számára, ezzel megadja az esélyt a termelő és szolgáltató szektor szereplőinek, hogy magasabb hozzáadott értékű szereplői lehessenek a főként lokális, és ezáltal akár a globális gazdaságnak is, és ösztönzi az IT ágazatot, mely magas hozzáadott értéket, rövid távon felmutatható eredményeket képes produkálni. Az RRF forrásaihoz csak abban az esetben lehet hozzájutni, ha azok legalább egyötödét digitalizációra fordítja az adott tagállam. A magyar terv pro forma megfelel ennek a kritériumnak, félő azonban, hogy a bizottság ezt nem így látja – de sokkal nagyobb probléma, hogy a digitalizációnak nem azt a részét érinti, amely hosszú távon teszi versenyképesebbé Magyarországot. Külön figyelmet kellene ugyanis fordítani a digitális felzárkóztatásra és a digitális készségfejlesztésre.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért továbbra is a digitalizációt, mint kiemelten kezelendő és fejlesztendő területet tartja a gazdaság motorjának. Az RRF egy egyszeri program, vissza nem térő lehetőség, a melyben a rendelkezésre álló források felhasználásával lehetőségünk lenne a digitalizációnak érezhető lendületet adni, ezzel elősegítve, hogy a járvány után talpra állítsuk a gazdaságunkat, valamint lehetőségeket és a jövő munkaerőpiaci kihívásaira választ adó munkahelyeket teremtsünk. Annak tükrében, hogy az Európai Unió más tagállamai felismerték ennek jelentőségét és a 20%-os digitalizációs keret jelentős részét a versenygazdaságra összpontosították, még nagyobb veszélyt jelent hazánkra nézve mind a vállalati és szolgáltatási szektor digitalizációs lemaradásának ma valós esélye. Szlovákia kimondottan a digitalizációra 945 milliót allokált az RRF tervében, a teljes terven belül pedig 450 millió eurót a 21. századi oktatásra, a digitális készségek támogatására 50 millió eurót, a tudomány, a kutatás és innováció és a digitális gazdaság fejlesztésére 600 millió eurót és végül, de nem utolsósorban infrastruktúrára és kiberbiztonságra 485 millió eurót. Görögország 2200 millió eurót költ az RRF keretében a digitális átállásra, ezen felül pedig további befektetési forrásokból is hasonló méretű összeget különített el a terület fejlesztésére.

Az RRF azonban nem az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarország markánsan javítsa pozícióit a digitalizáció tekintetében. A jelenlegi helyzet számos kihívást tartalmaz, hiszen a magyarok digitális készségei és a helyi vállalkozások és közszolgáltatások körében a digitális szolgáltatások használata továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A digitális átalakulás a közszféra és a magánszektor együttműködésétől függ – ez közös kihívás –, ezért közös elképzeléssel kell rendelkeznünk az erősebb digitális Magyarországról.

Éppen ezért az IVSZ azt javasolja, hogy a lehető leghamarabb induljon párbeszéd a rendelkezésre álló digitalizációs források leghatékonyabb elosztásáról. A munkaalapú, illetve versenyképességi szempontú beavatkozások támogatása, a versenyképes (vagy kis segítséggel azzá tehető) cégek digitális fejlesztéseinek ösztönzése és támogatása megítélésünk szerint megoldható az RRF-ben és a tervezett 2021-2027-es Operatív Programokban:

  • A közszféra szereplői indítsanak ágazat-specifikus IKT fejlesztési témájú projekteket (szoftverfejlesztés vezérelt projekteket, nem pedig hardver beszerzést)
  • Induljanak dedikált, az IKT cégek számára elérhető EU-s és hazai forrásokból finanszírozott projektek
  • Radikálisan csökkenjen az RRF-ből és az OP-ból származó pályázati kiírások adminisztrációja
  • Részesüljön kiemelt támogatásban az exportpiacra lépés
  • Élvezzen prioritást a termékfejlesztés
  • Dedikált K+F+I források szükségesek az IKT szektor vállalkozásai számára is
  • Váljanak hozzáférhetővé e szektor számára is a közvetlen európai uniós (pl. H2020) források

Örvendetes fejleményeknek is tanúi vagyunk, 2004 óta ez az első olyan fejlesztéspolitikai ciklus, amelyben a digitalizációs fejlesztések önálló programban, a DIMOP Pluszban jelennek meg. Az IVSZ a társadalmi vita során véleményezi is ezeket a programokat, előzetesen azt látjuk, hogy az előremutató kiírói szándék nem érvényesül maradéktalanul a részletekben. Így például nem határolódnak el élesen egymástól a GINOP Plusz és a DIMOP Pluszból támogatható fejlesztések, átláthatóbbnak kell tenni a két program szétválasztását, amennyiben a jelenlegi formában írnák ki a pályázatokat. Nincs megnyugtató megoldás például arra, miként juthatnak fejlesztési forráshoz a K+F+I és egyéb üzletfejlesztést támogató konstrukciók esetén a korábban a támogathatók köréből kizárt IKT vállalkozások.

Olyan programokra van szükség, amelyek rövid távon a legnagyobb GDP-növekedést generálják, hosszú távon pedig javítják Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét. Az IVSZ 2019-es kutatása alapján a gazdaság technológiai növekedési pályára való állítása 2025-re éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, amely a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a. (A pandémia miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés még erősebbé teheti a digitalizáció növekvő dominanciáját a gazdaságban)

Meggyőződésünk, hogy a digitális fejlesztések sikere sokkal inkább függ a magánszektor szakértelmétől, mint a hagyományos közösségi beruházások eredményessége. Szomszédaink, de más uniós országok is felismerték a digitalizáció kiemelt fontosságát, és világos célokkal és transzparens mérőszámokkal vágnak neki a következő fejlesztési időszaknak. Az IVSZ és tagjai minden tudásukkal támogatják azt, hogy a sorsdöntő digitalizációs versenyfutásban Magyarország ne maradjon le, és reméljük, hogy a DIMOP Plusz program kialakításakor, valamint a GINOP plusz program pályázati felhívásaiban létrejön az az intenzív párbeszéd a kormányzat és a digitális szakma között, mely biztosítja hazánk sikerességét a jövőben.

Vinnai Balázs

IVSZ elnök