Méltó módon, magas színvonalú programmal, ünnepélyes keretek között, ezúttal Balatonfüreden ünnepeltük a MENTA konferencia 30. születésnapját. A magunk mögött tudott három évtized elemezgetése helyett azt tűztük ki célul, hogy másfél nap alatt jósoljuk meg a megjósolhatatlant, illetve olyan betekintést kapjunk (de inkább adjunk) a közeli és távolabbi jövőbe, ami megkönnyíti, de legalábbis elviselhetővé teszi mindazt, amit még nem tudunk róla. 

A bevezető annyiban nem volt pontos, hogy a konferenciát megnyitó rövid videóban az IVSZ elnökének virtuális mása azért mégiscsak átfutott azon a gyorsan változó, ma már lassan elfeledett koron, amikor berregve tárcsáztuk be az internetet. Meglepően, talán félelmetesen gyorsan is jutottunk el abba az érába, amikor úgy előállhat egy elnöki köszöntő, hogy azt valójában nem vettük fel, és a videó alatt elhangzott szöveget sem mondta ki élő ember a száján. 

Digitális és társadalmi kihívásokkal teli cunami 

A MENTA nyitóelőadásainak sorát – ahogy minden évben – az elnöki prezentáció nyitotta: az immáron hús-vér Dr. Vinnai Balázs szerint hinni kell a versenyképességben, a közösség és az AI forradalmában. Az IVSZ elnöke azt is hangsúlyozta, hogy Szövetségünk mindig is előre tekintett, és a jelenben (és a jövőben) a mesterséges intelligencia ugyan felforgatja a világot, a gazdaságot, de társadalmi és gazdasági összefogással lépést tudunk tartani ezzel, és a jövőkép mindenképp pozitív.

A rendelkezésünkre álló tudás, technológia, illetve annak rohamos tempójú fejlődése mit sem ér, ha erre nem épülnek innovációk, amelyek képesek akár egy teljes gazdaságot elindítani a fejlődés útján. Az IVSZ-szel évek óta stratégiai együttműködésben dolgozó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idén megválasztott elnöke, Kiss Ádám, átfogó képet adott a magyar vállalatok K+F tevékenységéről, amely során elmondta azt is, hogy „a magyar tulajdonú vállalkozások jelenleg 30%-át adják a hazai vállalati K+F-költésnek, ezért az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a kkv-k bevonása az innovációs ökoszisztémába”. Az NKFIH elnöke hozzátette: e szándékot egyértelműen jelzi, hogy a hamarosan induló új innovációs pályázatok fókuszába is kkv-k kerültek, így érdemes lesz figyelni ezek megjelenésére és pályázni. 

A gazdasági folyamatok mellett igyekeztünk azt is megérteni Dr. Varga Norbert társadalomtudós előadásából, hogy mit jelent a kvantum-forradalom, és miért van erre szükség társadalmi szinten. A Soproni Egyetem docense, illetve a Kodolányi Egyetem Mesterséges Intelligencia Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője szerint a kételyek mellett fontos észrevennünk, hogy a jelenlegi változások egy egyéni és társadalmi szinten is elengedhetetlen “kvantum-ugrásra”, egy spirituális felülemelkedésre adnak lehetőséget, melynek nemes célja az, hogy a sokak által már kihalásra ítélt homo sapiens szembe nézzen saját magával, társadalmával és összességében: mindenkivel. 

A délelőtt folyamán nem maradtunk európai kitekintés nélkül, amit Chris Ruff, a DIGITALEUROPE politikai kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója online előadása hozott el a közönségnek. „Szabályozási cunami forgatja fel az európai vállalkozások életét, ami mindenkit érinteni fog, fel kell készülni ennek hatásaira” – hangzott el, ami mellett az igazgató azt is kiemelte, hogy a cél egy versenyképesebb Európa építése a digitalizáció segítségével, méghozzá minden európai vállalkozás számára. Az Európai Tanács 2024-es soros elnöksége nagy lehetőséget ad majd arra, hogy a magyar techcégek is jobban meg tudják mutatni magukat, és formálják az európai digitális ökoszisztémát. 

A délelőtti programot egy olyan együttgondolkodás zárta, amely az emberi tudás, valamint a készségek oldaláról vizsgálta meg, hogy mi vár ránk és mi vár a munkáltatókra. Hiszen az emberi gondolkodást Kenyeres Kinga (CEO, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.), Szabó Péter (ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország), Boda József (alelnök, Codecool), és Dr. Varga Norbert (docens, Soproni Egyetem) szerint is átírja a technológia fejlődése, aminek kétségkívül hatása van a készségek szintjén. A beszélgetés alapgondolata és tézise volt, hogy a vállalatoknak a készségek fejlesztésére tudatosan kell felkészülniük és stratégia szükséges ahhoz, hogy hosszú távon versenyképesek maradjanak. 

Hány wattal üzemel az emberi agy?  

Az ebéd utáni, a jövő üzleti lehetőségeit boncolgató szekciót egy olyan emlékezetes előadás nyitotta, ami 40 percre nyúlt, de ezt senki sem bánta a teremben. Dr. Joseph Reger, a Fujitsu ex CTO-ja azt fogalmazta meg előadásában, hogy sosem egy-egy elszigetelt technológiától kell várni a megváltást, hanem sokkal inkább ezek kombinációja az, ami ugrást hozhat a fejlődésben. Az eredetileg fizikus szakember arra is rámutatott, hogy ez a generatív AI által pörgetett számítási kapacitás bővülés nem tartható fent sokáig, és előbb vagy utóbb (de inkább előbb) meg kell találni annak a módját, hogy modellezni és másolni tudjuk az emberi agy működését, annak is elsősorban az energiagazdálkodását. 

Mielőtt visszatértünk a klasszikusnak nevezhető MENTA területekhez és iparágakhoz, először Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezérigazgatója adott betekintést az építőipar digitalizációjába, amelynek jövőjét a kollaboratív intelligencia, majd a humán programozás fogja elsősorban meghatározni. Ezután az e-kereskedelem is szót kapott egy beszélgetés formájában: a DKSZ alapítói közül hárman (Tajthy Krisztina – IVSZ, Madar Norbert -GKID, és Szabó László – Growww Digital) ültek egy asztalhoz, hogy megállapítsák: a hazai e-commerce szcéna fellendüléséhez, exportképességének erősödéséhez tudatosságra, hosszú távú tervezésre, folyamatos tanulásra, valamint a szereplők önmagukba, a piacba és a termékükbe vetett bizalmára van szükségük. 

A sikeres üzleti folyamatok összetevőiből kaptunk egy adaggal Wojciech Gawrońskitól, az AWS evangélistájától, aki előadásában két vállalat típuson (a digitálisan gyakran és ritkán változó) keresztül mutatta be, hogy a saját munkaerőnkbe való befektetés, a “bürokratikus” folyamatok automatizálása, illetve az adaptábilis, agilis gondolkozás céges kultúrába való beépítése mind fontos és kihagyhatatlan tényező egy fejlődni kívánó cég életében. Ha pedig valaki eddigre hiányolta volna a színpadról a generatív AI témáját, akkor Rózsa Enikőtől (IBM Canada) megkapta, aki szerint a mesterséges intelligencia ösztönzi a munkahelyteremtést, átalakít szinte minden feladatot, nem automatizálja, hanem kiegészíti őket, valamint a generatív AI üzleti felhasználása akkor jelenthet hatalmas előnyt a vállalatoknak, ha ezt stratégiai szinten kezelik. 

A nap vége felé a beszélgetések kerültek fókuszba, mely sort az a pénzügyi, banki témájú panel nyitotta, amelyben Pecsenye Roland, (MBH Bank); Molnár Marcell (Citi), valamint Bruzsa Géza (Instacash) vett részt. A digitális fejlesztések, digitális ökoszisztéma, fintech forradalom, coopetition kulcsszavak mentén zajló diskurzus tanulsága szerint a bankok és startupok hazai együttműködése nem könnyű terep Magyarországon, de nem is lehetetlen. A gátló tényezők közé tartozik a bankok nemzetközi háttere és az a tempó, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell. 

A Gyurós Tibor-díj átadását egy közvetlen hangú társalgás vezette fel, amelyben Dr. Vinnai Balázs kérdezte Küllői Péter befektetőt arról, hogy milyen vezetői gondolkodás vezérelte őt szakmai pályafutása során. Az aktív üzleti pályafutását már évtizedekkel ezelőtt befejező szakember hisz az adok-kapok egyensúlyában, jó az emberek megítélésében, fontosnak tartja, hogy tudjunk hibázni, valamint a siker egyik záloga szerinte, hogy olyan emberekkel tud és szeret együtt dolgozni, illetve gondolkodni, akikkel az alap értékrendjei illeszkednek. 

Az első napi program végén a hagyományoknak megfelelően átadtuk a Gyurós Tibor-díjat, idén „Az év menedzsere” kategóriában. A díjat 2023-ban Patay Szabolcs, a Commsignia Kft. alapítója nyerte, aki szerint „a legfontosabb mérföldkövek még előttük vannak”. 

Erős kezdés után még erősebb folytatás 

A MENTA második napját a technológiai trendeknek szenteltük, ezért is kértük meg a Mckinsey partnereit (Bacsó Gergely, Sebők András), hogy a 15 legfontosabb tech trendet elemző tanulmányuk fontosabb megállapításaival alapozzák meg a fél napos programot. A mesterséges intelligencia már ebben is, de később, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítójának előadásában még aktívabb szerepet kapott: a közgazdász prezentációja az AI gazdaságra gyakorolt egyértelmű és egyre erősebb hatását bizonyította, amit több dimenzióban (termelékenység, növekedés, munkaerőpiac) is részletezett. Az előadást egy beszélgetés követte, amely során (és Dr. Vinnai Balázs kérdései nyomán) elhangzott, hogy egy öregedő, kivándorlással sújtott országban nem munkahelyeket, hanem munkaerőt kellene teremteni, valamint egy kis piacú, erőforrás hiányos gazdaság számára a technológia egyértelmű kiugrási pont lehet.

„Miközben a zsarolóvírusok kapcsán kifizetett váltságdíj összege 2021-ben átlagban 250 millió forint volt Magyarországon, addig a vállalatok a támadás utáni helyreállításra átlagban 540 millió forintot költöttek, ez a digitalizációtól, innovációtól veszi el a forrást” – ezek már Dr. Bencsik Balázs, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) Kiberbiztonsági tanúsítási igazgatójának szavai. A szakember kiemelte: annak érdekében, hogy a magyar vállalatok jelentős része 2030-ra kiszámítható, versenyképes és biztonságos környezetben tudjon működni, az SZTFH szabályozási munkával és kiberbiztonsági tanúsítási rendszer kidolgozásával támogatja a cégeket. 

A technológiai vonalat innen a Google hazai fejlesztőcsapatának vezetője, Petra Viola vitte tovább, aki a vállalat integrált generatív AI megoldásait mutatta be. Az előadás során külön hangsúlyt fektetett arra a nyelvi modellen alapuló megoldásra, amellyel a cégek generatív AI-irányította chatbotokat tudnak beépíteni weboldalaikba, szolgáltatásaikba, de emellett fontos szerepet kapott még a vállalati, valamint a forgalomból kitermelt adatok védelme is. 

A 30. MENTA utolsó beszélgetése ugyan a Technológia szekcióban kapott helyet, a tanulságok mégis azt mutatták, hogy – ahogy majdnem minden esetben – a humán faktoron áll vagy bukik minden. Kaszás Zoltán (OTP) elmondása szerint a digitális fejlődést elsősorban a képességek oldaláról fogják meg és követik le, Totok Éva (NIÜ) úgy látta, hogy a digitalizáció nem technológiai, hanem kulturális kérdés, míg Dr. Bartolits István (NMHH) arra mutatott rá, hogy a legtöbb projekt vagy kezdeményezés az úgynevezett „humán middleware” hiánya miatt bukik el. Az IBM szempontjából a digitális transzformáció egy megállás nélküli folyamat: Rehus Péter a generatív AI üzleti folyamatokba való beépítését érzi jelenleg a legfontosabb momentumnak és trendnek a cégek életében. 

Konferenciánk utolsó mozzanatát Vásárhelyi Gábornak, a CollMot Kft. alapítójának köszönhetjük, aki egy olyan céget igazgat, amely szinte minden olyan elemet, tudást, technológiát, eszmét tömörít és alkalmaz, amiről az egész MENTA szólt. A természetből (a madaraktól) kölcsönzött mozgásminták alapján, sok számítás, majd programozás után, az AI segítségét hívva nem csak előre megírt pályán, flottában mozgó drónokat képesek vezérelni, hanem arra is megtalálták a megoldást, hogy ezek a drónok akár véletlenszerűen, egymásra folyamatosan figyelve, az ütközéseket elkerülve közlekedjenek a levegőben. 

A fentieken kívül rengeteg téma, gondolat, üzenet elhangzott még a színpadon és azon kívül, amiket azok hallhattak elsősorban, akik mindkét nap végig kísérték az eseményeket. Nekik és persze minden közreműködőnek, előadónak, támogatónak köszönjük, hogy ilyen lehetett a 30., jubileumi MENTA, aminek videófelvételeit a következő időszakban megosztjuk mindenkivel, akik regisztráltak az eseményre.  

Amennyiben megosztanád velünk gondolataidat, tanácsaidat, észrevételeidet a konferencia kapcsán, úgy ezt e kérdőív segítségével megteheted.