Egy modernizálódó posta informatikai kihívásai – interjú Leveleki Zsolttal

2024.04.25

A Magyar Posta Zrt. nemrég úgy döntött, hogy csatlakozik az IVSZ-hez, aminek nyomán a szervezet informatikai főigazgatója meghívást kapott szövetségünk pár héttel ezelőtti elnökségi ülésére. Leveleki Zsolt a rövid beszélgetés során betekintést nyújtott a Magyar Postán belül zajló informatikai kihívásokba, amely során annyi érdekes információval és tanulsággal szolgált, hogy szerettük volna ezeket egy bővebb interjú keretében is megmutatni tagjainknak.

IVSZ: Hogyan kerültél a Magyar Posta informatikai főigazgatói székébe? Mi előzte ezt meg, mióta van ez így, és azóta mi történt? 

Leveleki Zsolt: Az alapvégzettségem informatikus közgazdász, így ennek fényében is érdekes, hogy mennyi minden történt eddig velem. A Hewlett Packardnál kezdtem a karrierem, később több magyar KKV után vezettem nagyvállalati projektirodát is. A véletlennek és kicsit a szerencsének köszönhető, hogy projektvezetőként felkértek egy akkor nagynak számító 10,25 milliárdos európai uniós finanszírozású közigazgatási projekt vezetésére, amit viszonylag gyorsan egy szintén Uniós forrásokhoz kapcsolódó KÖFOP helyettes államtitkári pozíció követett. Ezután a Covid utáni Helyreállítási Tervnek voltam a brüsszeli főtárgyalója, egyben a magyar RRF Irányító Hatóság vezetője. Erről közel két év után magánéleti okok miatt lemondtam, majd rövid pihenő után 2023. márciusában a Magyar Posta megkeresett, hogy legyek a Posta InIT Zrt. leányvállalat vezetője.  Majd a Magyar Posta főigazgatói pozíciójának megüresedése után 2023. októberében vettem át a Társaság informatikai területének vezetését. 

IVSZ: Hogy értékeled ezt a sokszínű karrierutat?

L.Zs.: Remek lehetőség volt kipróbálni magam az uniós területen, ahol szociális ügyek, közlekedés, energetika és közoktatás mellett például egészségüggyel is foglalkoztunk, ennek ellenére üdítő érzés volt visszatérni az informatika világába. A sokéves szakmai múlt miatt a mostani területemen sokkal komfortosabban mozgok, még ha magasabb menedzsment szinten is végzem a feladataimat, ugyanakkor vannak olyan projektek, amelyekben operatív projektmenedzserként is részt veszek.

IVSZ: Mi ez a 4-5 ilyen projekt?

L.Zs.: Egyrészt technológiai projektek, amelyek kifejezetten azt célozzák meg, hogy a vállalati infrastruktúra megújuljon és a legújabb technológiákat – modern adattárolókat, adatbáziskezelő rendszereket, hálózati megoldásokat – használjuk. Másrészt olyan nagy, a vállalat egészét érintő szoftveres projekteket viszünk, amelyek áthatják a mindennapjainkat: SAP S/4HANA Roadmap illetve, Windows 11-re való átállás (15 000 számítógépünk van kliens oldalon).

IVSZ: Miről szólt számodra a munka az elmúlt fél évben? 

L.Zs.: Tavaly év végén kitehettük volna a táblát, hogy „Mélyvíz! Csak úszóknak!” A Magyar Posta forgalma a Black Fridaytől a karácsonyt követő 3 hetes visszaküldési időszakig csúcsra van járatva, és ez óriási kihívással párosul. Ilyenkor természetesen rengeteg feladat adódik, de annyiban helyzeti előnyből indultam, hogy a Posta InIT-nél eltöltött idő alatt a Magyar Posta működését elég alaposan megismerhettem, tisztában voltam a belső folyamatokkal. Végül minden szempontból sikerült nagyobb fennakadás nélkül lehozni ezt az időszakot, erre rendkívül büszkék vagyunk.

IVSZ: Milyen előnyöket láttok az IVSZ-hez való csatlakozásotokban?

L.Zs.: Az IVSZ-be való belépéssel kapcsolatos döntés már az én érámhoz tartozik. Több koalícióban, szövetségben, szervezetben is tagok vagyunk, az IVSZ-be való belépés így szinte kötelező volt, hiszen ez az egyik legnagyobb informatikai szövetség hazánkban. Elsősorban partneri kapcsolódási pontokat keresünk az IVSZ tagjaival, olyan nagyvállalati „jógyakorlatokat”, amelyek a digitális transzformációhoz kötődnek, és aminek a Posta jelenleg még a közepén tart. Minden egyes IVSZ tag egyben ügyfele is a Postának, így belépésünkkel támogatást is szeretnénk adni a tagoknak, méghozzá egy 156 éves múlttal, szakértelemmel bíró vállalat támogatását!

IVSZ: Mi a Magyar Posta profilja? Egy állami szervezet? Netán egy monopóliumban lévő vállalat? Vagy egy erős konkurenciával versenyző piaci cég? Hogyan tekintesz te a Magyar Postára CIO-ként?

L.Zs.: Egyszerre állami tulajdonú cég, egyben egy másfél évszázados múlttal rendelkező nemzeti intézmény, és mindeközben egy profitorientált, üzleti alapokon működő vállalkozás. A költségvetésünknek alig pár százaléka az, amihez támogatást kapunk, de ennek megértéséhez érdemes átnézni, hogy miből tevődik össze a három fő tevékenységünk. Elsőként ott van a klasszikus levélküldemények köre – ehhez kapunk támogatást az államtól, ez az ún. egyetemes szolgáltatói kötelezettségünk. Ezen kívül jelentős csomagforgalmat bonyolítunk, illetve ott van a pénzforgalom is, amit köznyelvben a sárga csekkek fogalmával lehet a legjobban megvilágítani. A bevételek többsége még mindig a levélküldeményekből származik, ezt követi a pénzforgalom és utolsó a csomag üzletág.

Ez a három terület messziről nézve informatikailag is különálló rendszerekkel működik, melyek között akad olyan is, amit még évtizedekkel ezelőtt fejlesztettek le. A klasszikus, hagyományos IT rendszerek mellett azonban bizonyos területeken már a modern konténerizációs technológiát alkalmazva, mikroszolgáltatásokba rendezett fejlesztéseket végzünk, amiket már felhőben futtatunk. Van tehát a múlt, ami lehorgonyoz minket, de ott vannak a modern megoldások, amelyeket folyamatosan fejlesztünk és ezzel adunk lendületet a vállalatnak. 

Számomra ebben a felkérésben az volt a leginspirálóbb, hogy az ország egyik legnagyobb és -összetettebb vállalatáról beszélünk: több mint 21 ezer ember dolgozik itt! Ennek persze van egy kettőssége, hiszen egyszerre vagyunk belső szolgáltatói a Postának, de a rendszereinken keresztül direkt interakcióban vagyunk az állampolgárokkal és vállalkozásokkal is.  Tehát egy rendkívül komplex és széles portfólióval bíró nagyvállalatról beszélünk, amiben rengeteg digitalizációs potenciál rejlik még! 

IVSZ: Hogyan alakulnak, változnak a Posta szolgáltatásai a rohamosan digitalizálódó környezetben?

L.Zs.: A korábbi tevékenységi felosztást vagy logikát követve megpróbálom néhány számmal, adattal érzékeltetni, hogy egyes üzletágak milyen forgalmat bonyolítanak egy-egy évben. Évente megközelítőleg 450 millió levélküldeményt (ennek nagy része céges küldemény, levél) kézbesítünk, és mintegy 28-30 millió csomagot szállítunk ki. Bár folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, de még így is, éves szinten közel 140 millió sárga csekkes pénzbefizetés történik a rendszereinkben. Mivel a lakosság egy része már hozzászokott az elektronikus fizetési csatornák világához, ezért érthető, hogy az általunk fejlesztett iCsekk, vagy a Díjnet felületek pozitív fogadtatásra találtak és jelentős pénzforgalmat bonyolítanak.

A Magyar Posta 21. századi digitalizációhoz való alkalmazkodása nem is ezen, hanem a levélküldemények területén jelent igazi kihívást. A kitörési pontot emiatt a Digitális Állampolgárság Programban tervezett ePosta pillérében látjuk, ezért szorgalmazzuk azt, hogy abban egy olyan szolgáltatást hozzunk létre, mely teljesen digitálisan működik, és hitelesített, biztonságos írásbeli kommunikációs csatornát tud majd biztosítani.  

IVSZ: A csomaglogisztika milyen típusú informatikai kihívást jelent a többi üzletághoz képest?

L.Zs.: Itt a másik két üzletágtól eltérően egy klasszikus piaci verseny zajlik, amit főleg a csomagautomatákba való rendelések növekvő számának, illetve a Covid-alatti csomagrendelési boom-nak köszönhetünk. Ebben a piaci környezetben óriásvállalatként nyilván nagyobb kihívás gyorsan reagálni, mint a versenytársainknak, ha csak arra gondolunk, hogy a Posta 400+ rendszert kezel, amiket karban is kell tartanunk. Viszont a nagyvállalati lét előnye, hogy jelentős erőforrás-tartalékunk van. Ezzel párhuzamosan ez inspiráló is, hiszen folyamatosan rá vagyunk kényszerítve, hogy a legjobbat adjuk magunkból és versenyképesek maradjunk, tehát itt is jelen van a feladataimra jellemző kettősség. 

Ezt az üzletágat erősítjük most azzal is, hogy az innovatív és rugalmas haladás elősegítségére egy teljesen új, elkülönített fejlesztői csapatot állítottunk fel. 

IVSZ: A folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseket hogyan, milyen csapatokkal valósítjátok meg?

L.Zs.: Jelenleg a fejlesztéseink egy részét külső partnerekkel végeztetjük. Azonban az utóbbi időszakban igyekszünk a nagyvállalati környezetben egyre jobban elterjedő trendhez alkalmazkodni és a klasszikus, kiszervezett tevékenységeket visszahozni házon belülre. Saját kompetenciát és tudásbázist építünk, szeretnénk a know how-t, minél több feladatot, illetve a core-rendszereinket saját kézben tartani, hogy a kitettségünket csökkentsük, ami persze megnövekedett szakemberigényt jelent.

Ez persze megint csak ambivalens helyzetet teremt, hiszen a Magyar Postánál sok vonzóbb cég vagy terület van a fiatal informatikusok szemében (pl. fintech cégek vagy startupok), ugyanakkor sokan vannak, akik ennek ellenére meglátják benne a lehetőséget. Szerintük egy olyan nagyvállalati környezet ez, ahol pont a komplexitása miatt olyan sokrétű tudást szerezhetnek, amit az országban kevés helyen. 

IVSZ: Milyen lesz a Magyar Posta 5-10 év távlatában? Milyen perspektívákat látsz a vállalatban?

L.Zs.: Saját véleményem és megérzéseim szerint 10 év múlva még meglesz ez a hibrid működés, egész biztosan a postai hálózatunk is működni fog, de jó lenne eljutni odáig, hogy egy még inkább digitalizált és informatikai központú vállalat legyünk. Remélem addigra az a hatalmas adatvagyon, amivel rendelkezünk, a Mesterséges Intelligencia segítségével hasznosítható lesz: sok mindent tovább automatizálunk, és új kényelmi szolgáltatásokat nyújthatunk majd az ügyfeleinknek.

Személy szerint a másik nagy előrelépést a robotizációban látom, értve ez alatt a belső folyamatainkat is: jelenleg sok informatikai rendszerünk van, rengeteg bejövő adattal, amiket sokszor még nem automatizálva adunk át egyik rendszerből a másikba és dolgozunk fel. Ezek mind-mind robotizálhatók, amivel a kvalifikált munkaerőt is tudnánk kímélni a mechanikus és monoton munkavégzéstől. Így megtartó erő lehet az informatikai oldalon és az egyéb szervezeti egységeknél is. 

Bízom benne, hogy az informatika egyre inkább motorja lesz a sikeres működésnek és a tradíció mellett az innováció terén is kiemelkedő nemzeti nagyvállalattá teszi a Magyar Postát.