DATARENA 2020 – jövőbiztos IT a felhőben

2020.11.09

A konferencia idén először online szólaltatta meg azokat a szakembereket, akik a felhő valódi természetéről, a szervertechnológiák legfontosabb trendjeiről, a cégek és mindenki vállán nehezedő technikai adósságról, valamint arról a digitális felpörgésről számoltak be, ami a 2020-as év sajátja volt és valószínűleg lesz a továbbiakban is.

DATARENA 2020 – jövőbiztos IT a felhőben

Az IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoportja idén negyedik alkalommal rendezte meg a DATARENA konferenciát, ami a „Jövőbiztos IT nyomában” alcímmel, a koronavírussal terhelt környezet miatt pedig online formában jelentkezett. Szekeres István munkacsoport-vezető bevezetőjében a helyzetre reagálva azt emelte ki, hogy nem nagyon lehet felidézni olyan körülményt, ami annyira középpontba helyezte volna azokat a digitalizációval összefüggő technológiákat, illetve módszereket, amelyek a cégek számára nem egy esetben a túlélést, vagy a játékban maradást teszik lehetővé.

A DATARENA előadásait Megyesi Péter, a LeanNet társalapítója nyitotta, aki arról szerette volna meggyőzni a hallgatóságot, hogy a felhő nem csak egyszerűen másvalaki szervere, hanem annál sokkal több. A cím azt feltételezi, hogy a felhő alapú megoldásokról, szolgáltatásokról sokan még ma is egydimenziós lehetőségként gondolkodnak, az előadás azonban rámutatott arra, hogy a szerverek üzemeltetetése mindössze egy a számtalan, üzleti folyamatokat megkönnyítő lehetőségek közül. Péter az iparágban zajló folyamatokat az úgynevezett „pet vs. cattle”, azaz „házikedvenc kontra csorda” modellel illusztrálta, ami arra utal, hogy korábban és most hogyan tekintünk a szervereinkre. Előbbit egy manuális folyamatokra épülő, lassan skálázódó, inkább gyártói megoldásokra épülő, valamint a vízesés módszertant támogató ökoszisztéma jellemzi, míg az utóbbi már egy önkiszolgáló, API vezérelt, automatizált világ, ahol hatalmas skálázási lehetőségek vannak, nyílt forráskódú megoldások és agilis, DevOps alapú megközelítés jellemzi. Az előadás kitért még a felhőszolgáltatók által kínált sokszínű adattárolási, hálózati, biztonsági funkciókra és lehetőségekre, valamint arra, hogy a felhő biztosítéka annak, hogy egy cég növelni tudja a hatékonyságát.

A felhő karakterisztikája után Tuska Enikő, (Axico Kft.) a szerverek 21. századi kihívásairól, azaz azokról a technológiákról beszélt, amelyek a gyártókat, illetve üzemeltetőket folyamatos termékfejlesztésre kényszerítik. Az előadás ezek közül ötöt emelt ki, amelyek között ott van az 5G, a felhőtechnológia, a GPU, valamint adattároló szerverek, illetve az energiahatékonyság és a környezetvédelem (green computing). Közülük a GPU, azaz képfeldolgozást végző szerverek világa talán a legérdekesebb, ami persze kapcsolódik az 5G által lehetővé váló rendkívül gyors, alacsony válaszidejű adattovábbításhoz is. Az egyre nagyobb körben és egyre több gyártó által tesztelt önvezető járműveken elhelyezett kamerák képét már nem lokális, hanem távoli szervereken végzik (hiszen a hálózat ezt szinte valós időben lehetővé teszi), ami kellő magyarázattal szolgál arra, hogy miért van már most és lesz később is tömeges igény a masszív képfeldolgozási képességekkel bíró szerverekre. Az előadás során az is kiderült, hogy az adatok tárolása is egyre nagyobb kapacitást igényel, már csak azért is, mert egyetlen önvezető autó egy nap során 4 terabájt (!) adatot termel.

DATARENA 2020 – jövőbiztos IT a felhőben

Technikai adósság. Ha eddig valaki nem ismerte volna ezt a kifejezést, akkor Kollár László előadása után képbe került, illetve valószínűleg az is egyértelművé vált számára, hogy ő kinek, és mennyivel tartozik. Az egyébként legalább 30 éves fogalom mára sokat gazdagodott és úgy fogalmazható meg, hogy technikai adósság mindaz, ami egy informatikai rendszer változással szembeni ellenállásával keletkezik, vagyis annak a folyamatnak az eredménye, amikor az adott rendszert egyre több pénzért, egyre nehezebben hoz olyan állapotba az üzemeltető, hogy képes legyen működni. A fogalom persze megengedi az abbéli döntést, hogy egy cég egyelőre nem igazítja a változásokhoz a rendszereit, de tisztában kell lennie azzal, hogy a későbbiekben ezt az adósságot kamatostul meg kell fizetnie, és ha ezt nem teszi, akkor várhatóan csődbe megy. A fogalom tisztázására és kibeszélésére azért van szükség, hogy egy cégvezetés üzleti, és technológiai pólusai megértsék azon döntések kockázatait, következményeit, amely az informatikai rendszerre vonatkoznak és alapjaiban meghatározzák a vállalat sorsát.

A következőkben az elméletet az időnként rendkívül nehéz gyakorlat követte, hiszen Kindelmann Balázs, a Talk-A-Bot operációs vezetője azt tekintette át, hogy milyen infrastrukturális nehézségekkel, és döntési helyzetekkel kell szembenéznie egy dinamikusan fejlődő startupnak. A 2016-ban rajtoló cég nagy keresztje az volt, hogy a túlpörgetett tempó és magas elvárások miatt mindent sietve kellett létrehozni, ami magával hozta a dokumentáció, illetve a fejlesztési elvek kijelölésének hiányát, ami sürgősen egy teljesen új informatikai környezet létrehozását igényelte. A megoldást egy Dashboard nevű szoftver hozta el, aminek segítségével mindenki számára (át)láthatóvá váltak az infrastrukturális paraméterek, valamint az éppen futó projektek. Ez egy technológiai váltást is eredményezett, aminek köszönhetően a szerteágazó, nehezen átlátható folyamatokat sokkal könnyebben tudták automatizálni. Mindebben nagy lökést adott a csapatnak a Techstars programban való részvétel, ami 100 ezer dollárnyi AWS kreditet jelentett a startupnak, aminek a felelős és okos elköltése sem volt annyira egyszerű folyamat. Végül több iteráció után rövid idő alatt több új szervert indítottak, megvalósult az átjárhatóság a cloud szolgáltatók között, illetve Kubernetes alapokra tértek át, így mára egy stabil, jól skálázható rendszeren alapszik a Talk-A-Bot.

A COVID-19 olyan erejű hatással volt az életünkre és a munkánkra, aminek következtében két évnyi digitális transzformáció két hónap alatt zajlott le.

Satya Nadella (Microsoft CEO) szavait Hegedűs-Csapó Veronika, az amerikai vállalat hazai felhő portfóliójának termékmenedzsere idézte előadásának elején, amivel azt is előrevetítette, hogy ez valószínűleg hazánkban sem volt másként. Veronika alaptétele szerint a koronavírus-járvány olyan gazdasági sokkot jelent, ami a sok nehézség és kihívás mellett új értékeket, illetve üzleti lehetőségeket is generált. Ez igaz a felhasználói szokásokra is: a Microsoft Teams márciusban még naponta 560 millió percnyi meetinget kezelt, ami mostanra 2,7 milliárd percre emelkedett. A cégeknek hozzáállásban, attitűdben, azaz nem csak digitalizációban is azonnal váltaniuk kellett: ez elsőként az alkalmazkodást jelentette, amit az új normálishoz való igazodás követett, és végül az újratervezésben folytatódott. Az talán nem túl meglepő, hogy ezek a folyamatok elsősorban a digitálisan fejlett cégek számára ment zökkenőmentesen. Az előadás második felében Varga Gábor (Microsoft, National Technology Officer) vette át a szót, aki a hazai nagyvállalati, intézményi ügyfelek vírushelyzetre való reakcióját tekintette át.

DATARENA 2020 – jövőbiztos IT a felhőben

A DATARENA utolsó felvonásaként egy panelbeszélgetés adott terepet arra, hogy a szakértők átnézzék, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult hazánkban az adatközpont és felhőtechnológiák iparága. A Kollár László munkacsoport vezető helyettes által vezetett beszélgetésben Varga Gábor (Microsoft), illetve Hajmási Gergely (ServerGarden) vett részt, a beszélgetés hanganyagát pedig hamarosan, podcast formájában tesszük közzé.

Ha szeretnéd visszanézni az IVSZ DATARENA 2020 előadásait, regisztrált ivsz.hu felhasználóként most ide kattintva megteheted.