Idén is fontos kérdéseket járt körbe a közbeszerzési konferencia
Az év utolsó hónapja most már hagyományosan a közbeszerzésről szól, amihez a december 4-én lezajlott szakmai konferencia adta meg a kereteket. A Közbeszerzési Hatóság, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Miniszterelnökség, illetve az IVSZ Közbeszerzés munkacsoport közös szervezésében és szakmai támogatásával megvalósuló rendezvényén kilenc előadás során értesülhettek a résztvevők a hazai közbeszerzési viszonyok legfontosabb vonatkozásairól.
A napot Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkárának előadása indította, ami a Napi Közbeszerzése mobilos alkalmazás eddigi teljesítményéről számolt be. Kiderült, hogy a közbeszerzési értesítővel, napi statisztikákkal, jogorvoslati tippekkel szolgáló, illetve a hirdetményeket különböző szempontok szerint listázó applikációt ez év végére több mint ötezer alkalommal töltötték le a felhasználók.
Másodikként Molnár Levente, az IVSZ Közbeszerzés munkacsoportjának vezetője lépett a pulpitusra, aki üdvözölte a jelenlévőket és pár gondolattal felvezette a soron következő előadókat.
Rakovitsné Dr. Szini Katalin mondanivalóját a közbeszerzésben érzékelhető aktuális trendek határozták meg. A Közbeszerzési Hatóság főosztályvezető-helyettese többek között a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról számolt be részletes, a korábbi évek eredményeire is reflektáló statisztikákkal.
Ezt követően Dr. Bodon Bettina jogi szakértő adott elő a Miniszterelnökség képviseletében. Az előadás a közbeszerzési szabályozás várható változásait állította középpontba. A szakjogász kitért az értékhatárokat, az elektronikus számlázást, a különböző határidőket érintő változásokra, valamint felhívta a figyelmet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó legfontosabb módosításokra is.
A konferencia ezután ismét a Közbeszerzési Hatóság egyik szakemberének előadásával folytatódott. Dr. Fabó László a KH Szerződés-ellenőrzési Főosztályának képviseletében arról beszélt, hogy maga a szervezeti egység hogyan tagozódik be a Hatóság felépítésébe, illetve melyek a legfontosabb feladatai. A hallgatóság részletes információkat kapott arról, hogy a szerződés-ellenőrzési tevékenységet mely jogszabályok alapozzák meg, kik lehetnek a hivatalos kérelmezők, az ellenőrzésnek mi a menete és a célja.
Dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Hatóság elnökének, a Közbeszerzési Döntőbizottság aktuális döntései című előadása kifejezetten gyakorlati megközelítéssel bírt. A prezentáció azokat a jellemző, az ajánlatkérő oldaláról felmerülő problémákat, hibákat sorolta fel, amelyek ismerete sokat segít minden, a folyamatban szereplő résztvevőnek.
A konferencia ebédszünetét követő blokk első előadója Dr. Elek Ildikó kiemelt főmunkatárs volt a Miniszterelnökségtől. Az Informatikai Támogató Főosztály szakembere az EKR, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer várható változásiról, illetve az azzal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb hibákról beszélt. Mindebből kiderült, hogy az EKR bevezetésének elsődleges célja többek között a transzparencia, a piacösztönző hatás, és a hibák legtöbbször a regisztráció (szuper user szerep), valamint az egy ajánlatban több felhasználó tevékenysége idézi elő.
A délutáni program következő előadója Gyergyai László, a KEF osztályvezetője (Központosított Közbeszerzési Főosztály Információ-technológiai Osztály) volt, aki a szervezet elmúlt egy évéről, az élő és várható keretmegállapodásokról tájékoztatta a jelenlévőket. Szó esett a KEF éves forgalmi adatairól, a keretmegállapodások megoszlásáról, típusairól, valamint arról, hogy a jövőben milyen további eljárásokat (pl. megjelenítők, szünetmentes áramforrások) terveznek és ezek hogyan viszonyulnak a Dinamikus Beszerzési Rendszerhez.
A konferencia utolsó előadását Oláh Bálint, a KEF szakértője tartotta, ami ismét egy gyakorlati megközelítésű, az ajánlattevők részére javaslatokat, tippeket, trükköket tartalmazó prezentáció volt.