Digitális fertőzés, ami ellen nem kell gyógymód – Interjú Ujhegyi Andrással

2022.11.18

Mit és miért keres egy klasszikus rendszerintegrátor cég olyan területeken, mint az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia, vagy az okos városok? És ha már így van, hogyan profitálhat mindebből maga a vállalat, valamint a hazai kkv szektor? A digitalizációs versenyben való kényszerű felzárkózás Magyarországon rengeteg vállalatot érint, de a legnagyobb lemaradásban mégis a kkv-k vannak. Ezen hátrányok leküzdéséről, az adatok megfelelő felhasználásáról, az edukáció szerepéről, és az ipar 4.0 előtérbe kerüléséről beszélgettünk az idei MENTA konferencia után Ujhegyi Andrással, a DELTA Systems Kft. kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével. 

Az interjúra való felkészülés során a neten, valamint a DELTA Technologies oldalán elérhető információkból egy olyan vállalatcsoport képe rajzolódott ki, amely éppen a digitalizáció változatos terepeinek felfedezésével van elfoglalva. Ezek közül is elsősorban az IFKA Korszerű Vállalati Technológiai Mintaprogram keretein belül átadott innovációs mintamegoldások tűntek ki, amelyek olyan területeken hoztak digitális fejlődést különböző kkv-k számára, mint a húsipar, az építőipar, a logisztika vagy az agrárium. Interjúnk során azokat a mozgatórugókat és motivációkat kerestük Ujhegyi Andrással, amelyek az utóbbi években meghatározzák a cégcsoport működését és céljait.  

IVSZ: Miért éppen az ipar 4.0 irányába mozdultatok el? 

Ujhegyi András: A legtöbb kis- és középvállalkozás Ipar4.0-hoz fűződő hozzáállása kifullad abban, hogy drága, csak a nagyvállalatok számára elérhető technológiai dolog, ezért sokszor nem is foglalkoznak vele. Aki mégis belevág, általában support nélkül marad, mert a nagy integrátorok nem mennek le erre a szintre, a DELTA viszont megteszi ezt, segíti őket a folyamatban. 

IVSZ: Van egy szakadék a hazai kkv-k között: adottak a top cégek, akik megtehetik és tudnak ezzel foglalkozni, és ott a másik réteg, amely nehezen mozdul előre a digitalizációban. Mi a DELTA legfontosabb hajtóereje abban, hogy ezzel foglalkozik, energiát, pénzt és szakértelmet fordít rá? 

U.A.: Valóban nem lehet a kkv-szektort egységesen nézni, mert a bevételük alapján különböző sávokra oszthatók ezek a cégek, ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem a klasszikus értelemben vett versenyszféra: a megoldásokat, termékeket, vagy akár a jó gyakorlatokat megosztják egymással, a méretüktől függetlenül.  

A kkv-k jellemzően belekényszerülnek a digitalizációba, és csak úgy tudnak fennmaradni, ha modernizálják a folyamataikat, növelik a hatékonyságukat. A DELTA olyan mintamegoldásokkal segíti őket ezen az úton, amelyek relevánsak, hatékonyság növelő hatásuk van, és elérhető árfekvésűek, testreszabhatók, de akár standardizálhatók is, ha arra van épp szükség. 

A folyamat során legalább annyit tanultunk mi tőlük, mint ők tőlünk, legyen az agrárszektor, feldolgozóipar, élelmiszeripar stb.

 

IVSZ: Nem olyan régen adtatok át több egyedi megoldást is – hogy működik ez a gyakorlatban?  

U.A.: Az IFKA programjának egyik fő kitétele az, hogy az üzemeknek megtekinthetőnek kell lenniük. A programban való részvétellel a cégek vállalták (és be is tartják), hogy előre egyeztetett időpontban odamehetnek más vállalkozások szakemberei, betekintést kapnak a termelés, az üzemek, telephelyek folyamataiba, sőt, akár kérdéseket is feltehetnek, ami mentén – és a tapasztalat alapján – szinte minden esetben értékes beszélgetés, együttműködés alakul ki. 

Ebben ragadható meg a program másik tanulsága: ha egyszer valaki rálép a fejlődés útjára, halad előre, akkor nem áll meg, amíg el nem éri azt, amit szeretne, ami a valódi célja. Ha pedig ezt a folyamatot meg és be tudjuk mutatni más, hasonló célokkal bíró, vagy kihívások előtt álló csapatokkal, akkor az szinte minden esetben ott is fejlesztési folyamatokat indít el. Ezért is szoktam ezt a folyamatot nagy előszeretettel „digitális fertőzésnek” hívni.  

IVSZ: Hogy lehet Magyarországon a cégek mellett az intézményeket, önkormányzatokat is rábírni, hogy rálépjenek a digitalizáció útjára? Mesélj kérlek kicsit az okos város programról. 

U.A.: Ebben az évben fejeztük be Monoron az első homogén smart city rendszerünket. Erre azért volt lehetőség, mert a város vezetése előre végig gondolta, hogy mit szeretne pontosan megvalósítani és kitartott a céljai mellett. Jelenleg egy tableten láthatják az egész várost, amelyet beépítettünk különböző szenzorokkal, így olyan információkhoz juthatnak, mint például hány ember megy el egy-egy üzlet előtt az utcán, milyen a forgalma az újonnan kiépített gyalogos-átkelőhelynek, milyen a hőmérséklet az önkormányzati fenntartású épületekben, stb. Ezeket az adatokat megfelelően kell tudni hasznosítani, hogy a város fejlődése ne álljon meg itt.  

Fontos tudni, hogy egy városnak elsősorban nem technológiai, hanem főleg városfejlesztési céljai vannak pl. biztonságos várost szeretne építeni, zöldebb várost akar építeni, stb. Ezeket a célokat kell tudni lefordítani a technológia nyelvére, ez a mi feladatunk, itt jövünk a mi a képbe, mint az ehhez szükséges rendszerek, technológiák szállítója, ismerője. A technológia és a digitalizáció ma már azon a szinten van, hogy szinte bármit meg lehet valósítani, és ezeknek csak a műszaki, kreatív gondolkodás a feltétele. 

Az okosváros programban látjuk az áttörés lehetőségét, csak türelem és idő kell ahhoz, hogy Magyarországon egy egységes smart city rendszerről beszélhessünk. 

IVSZ: Megkockáztatható az a felvetés, hogy ezek nem tipikus rendszerintegrátori feladatok, inkább olyan ügyek, küldetések, amelyek túlmutatnak azon, amire általában egy informatikai vállalat fókuszál.  

U.A.: Ez igaz, ugyanakkor a DELTA tevékenységének jelentős részét továbbra is a szállítások, a rendszerintegráció, tehát a klasszikus IT-vonal adja, ugyanakkor a tulajdonosi kör és velük együtt a munkavállalóink is keresik az új irányokat, amelyekben van potenciál (pl. egyetemi klaszterek). 

Olyan digitális megoldásokat fektetünk le alapként, amelyekre az ország, de az abban dolgozó, működő vállalkozások is tudnak építkezni. Magyarország digitális gazdaságának fejlődéséhez, a mi munkánk sikeréhez a nyitott vállalatvezetők mellett az olyan szakmai szervezetekre is hatalmas szükség van, min az IVSZ. Folyamatosan keressük mi is a lehetőséget, hogy az olyan rendezvényeken, konferenciákon megjelenjünk, mint a MENTA, élő kapcsolatot építhessünk ki és tartsunk fent a piaci szereplőkkel, de akár a velünk rivalizáló integrátor cégekkel is. 

Az edukációt, az integrációt az olyan szakmai szövetségek viszik előre, mint az IVSZ,a DJP, az IFKA, vagy akár az Infotér.

 

IVSZ: A különböző projektjeitek feltehetően más-más típusú szakértelmet igényelnek. Hogy tartjátok meg a szakembereket, motiváljátok a csapatot? 

U.A.: Évről évre átlépjük a saját elvárásainkat és várakozásainkat, folyamatosan növekszünk. Ez a lendület viszi előre a munkavállalóinkat is. Az itt dolgozó emberek szenvedéllyel teszik a dolgukat napról napra, képzik magukat, előremutató gondolkodásúak, keresik a lehetőségeket, nyitottak. Az erőforrás nagyon fontos, ha nincs utánpótlás az problémát okoz rövid-, és hosszú távon is. A legjobb és sok esetben nagyon fiatal szakemberek dolgoznak nálunk, akik számára a fentiek miatt is érdekes és kihívásokkal teli a DELTA. Az izgalmas, előremutató projektek olyan terepet jelentenek számukra, amiben fejlődhetnek és rengeteg kihívással szembesülhetnek.  

Természetesen mindig (a szakemberek terén és üzleti szempontból is) adódnak kihívások, újabb és újabb területekre fókuszálunk, de mindezt továbbra is klasszikus integrátorként tesszük. 

IVSZ: A jelenlegi egy mindenki számára nehéz és forráshiányos időszak. Mennyiben érint ez benneteket? 

U.A.: Ilyenkor azok a stratégiák és megközelítések kerülnek előtérbe – akár az energetikában, akár az üzemeltetésben – amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot. Erősségünk, hogy nyitottan ülünk le az ügyfeleinkkel, meghallgatjuk a problémáikat és valódi, tartós megoldásokat keresünk, velük együtt.  

Vállalatunk több lábon áll, sosem egyetlen területre fókuszálunk, széles spektrumon mozgunk, mindig akad 1-1 olyan kiemelt projekt, amelyen megéri dolgozni. Termékpalettánk releváns, a jövőre nézve is tartható, és ezzel az ügyfeleink is tisztában vannak.   

IVSZ: Hogy látod a DELTA következő éveit, mik a terveitek? 

U.A.: Aktívan foglalkoztat bennünket a kérdés, de idén tudatosan nem vállaltuk a külföldi piacra lépést, még úgy is, hogy egyébként egyértelmű régiós igény és érdeklődés mutatkozik a szolgáltatásainkra, de arra is volt példa, hogy a közel-keleti országokból érkezett érdeklődés elsősorban a smart city projektjeink kapcsán. A nemzetközi projektekben való részvétel egy hosszabb folyamat része, hiszen ehhez a mi folyamatainkat, az üzletfejlesztést is egy magasabb szintre kell emelnünk, a stratégiáról nem is beszélve.  

Emellett a következőkben pontosan azokon a speciális területeken szeretnénk még tovább erősíteni a jelenlétünket, amelyekről ebben a beszélgetésben is szót ejtettünk. Ilyenek az Ipar4.0, az okos város megoldások és projektek, valamint az egyetemi smart campusok. Bármilyen projektről, területről, akár a hagyományos integrátori feladatokról is legyen szó, továbbra is abban hiszünk, hogy előremutató megoldásokra, fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy cégként fejlődjünk, vonzó vállalat legyünk a fiatal, akár pályakezdő mérnökök, programozók számára. Hiszen nekik is elsősorban azok a csapatok és cégek érdekesek, amelyek nem csupán követik a piac mozgását, hanem irányt mutatnak annak. 

Ujhegyi András, DELTA Technologies