Kik azok a digitális szakemberek?

2022.10.10

A MENTA külön kerekasztal-beszélgetésben foglalkozott azzal, hogy miként definiálható a digitális szakember fogalma. A modern munkaerőpiacon elmosódnak a határok a digitális eszközöket használók és a digitális munkát végzők között, így azonban nehezebb a munkaerőpiaci igényekre szabni az utánpótlási stratégiákat. A témáról az összeolvadásukat nemrég bejelentő piacvezető programozóiskolák, a magyar Codecool és a lengyel SDA új vezetőit kérdeztük: Michał Mysiakot, a közös cég ügyvezetőjét és Boda József alelnököt. 

Valójában ki hiányzik a munkaerőpiacról? Szoftverfejlesztőket keresnek a cégek, vagy olyanokat, akik egyáltalán kezelni tudnak egy számítógépet? 

Boda József: Általában óriási munkaerőhiány jellemzi a piacot. A digitális készségek egyik végén az alapvető számítógép-felhasználói ismeretek vannak, a másik végén pedig a NASA programozói. Sem egyik, sem másik véglet nem a mi szakterületünk. Ez a kettő között azonban egy nagyon széles spektrum van, számtalan leágazással, specializációs iránnyal. Kategorizálhatnánk ezeket, de bármilyen klasszifikáció akár pár hónap alatt érvényét veszítheti ebben a dinamikusan változó iparágban. Az biztos, hogy a belépési küszöb folyamatosan egyre feljebb kúszik a legtöbb szakmában. Ily módon a „szakember” fogalma is egyre több feltétellel és elvárással telik meg. Ez egyszerre jelentkezik új munkaerő iránti kereslet formájában, illetve számos iparágban a meglévő dolgozók át- és továbbképzésének igényében. 

Michał Mysiak: A Codecool és az SDA együttműködése éppen ennek a széles spektrumnak a minél nagyobb lefedettséggel való kiszolgálását célozza. Nem csak földrajzi értelemben, hanem a munkáltatói oldalon fennálló igények tekintetében is. Együtt több mint 400 céggel állunk kapcsolatban, globális márkáktól helyi vállalkozásokig. Megvan a szakértelmünk és tapasztalatunk, hogy a konkrét, egyedi megrendelésekre, és az előre jelezhető foglalkoztatói igényekre is képezzünk munkaerőt. 

Mi biztosítja azt, hogy a Codecool és az SDA nem csak a meglévő partnereik kénye és kedve szerint képez digitális szakértelemmel rendelkező dolgozókat, hanem potenciális új belépőket is képes kiszolgálni? Hogy kerülhető el az aszimmetrikus kitettség például a globális IT-brandek irányába? 

B. J.: Természetesen sokkal távlatibb a mi megközelítésünk. Regionális és kontinentális trendek szerint alakítjuk a stratégiánkat. Az Európai Bizottság Digitális Évtized programjának egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra 20 millió szakembert foglalkoztassanak a digitális iparágakban, eközben ügyelve a nemek közötti egyensúlyra is. Ezt az európai törekvést csak átfogó ágazati átképzési programokkal lehet megvalósítani. 

 M.M.: Ennek a jövőképnek az elérésében vállalunk nagy szerepet cégeink egyesítésével. Az EU-n belül az általunk lefedett országokban a legnagyobb a lakosság érdeklődése a jövőbiztos és jól fizető digitális karrierek iránt. Akkor jönnek a befektetők a régiónkba, ha bízhatnak abban, hogy találnak megfelelően képzett munkaerőt, most és a jövőben is. Azt külön fontos kiemelni, hogy azon a bizonyos palettán általában mindenki felfelé lépked, így azt is garantálnunk kell, hogy a jövőbeni igényekre is tudunk nyitott, fejlődni képes munkaerőt biztosítani. Nem elég a karrierváltókra, a frissen az infotech irányába orientálódó munkavállalókra gondolnunk. A cégen belüli át- és továbbképzési programok legalább olyan fontos szerepet játszanak. 

A korábbi években a programozók képzése általában a karrierváltással kapcsolódott össze. Ezek szerint az új trend az, hogy mindenki a saját szakmáján belül digitalizálódik? 

B.J.: Valóban, az elmúlt években zenészek, pincérek, sofőrök, idegenvezetők és még számtalan szakma képviselői fordultak a programozás irányába, és léptek erre a pályára. Mostanra azonban a digitalizáció a legtöbb hagyományos iparágban is a hétköznapok részévé vált. A logisztika, a kereskedelem, a gyártás, de még a személyes szolgáltatásokban is, mint amilyen a szépségápolás, vagy akár a jogi tanácsadás, lépten nyomon digitális megoldásokkal találkozunk. Ezek használata, fejlesztése, a bennük mozgó adatok elemzése, vizualizálása mind digitális készségeket igényel. Eljutottunk a digitális transzformációnak abba a fázisába, mikor a vállalatok a meglévő, lojális, felkészült munkavállalóik gyors és hatékony továbbképzésével is a digitalizáció útjára léphetnek, és nem kell feltétlen új emberekben, külsős beszállítókban gondolkozniuk. A legnagyobb növekedés – és erről szólnak a korábban említett uniós stratégiák is – az ágazaton belüli továbbképzésekben prognosztizálható.