Minisztériumi szinten folytatódott a DAS szakmai felülvizsgálata

2022.03.07

Az agrárdigitalizáció, valamint a Digitális Agrárstratégia (DAS) szakmai felülvizsgálata 2021-ben egy workshop keretein belül folytatódott: az IVSZ által „Ki, mint vet, úgy adat – Agrár Workshop” címmel szervezett műhelymunka célja az volt, hogy az agrárdigitalizáció globális és hazai helyzetét áttekintse, felmérje a lehetőségeket, valamint javaslatokat fogalmazzon meg. Az eseményen a termelők, szállítók, a közigazgatás és a tudomány képviselői vettek részt, mondták el véleményeiket és javaslataikat, amiket egy részletes jelentés foglalt össze. 

 A szakmai elemző és értékelő munka az Agrárminisztérium által szervezett februári workshopon folytatódott, amely célul tűzte ki maga elé a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszerének bemutatását, a DAS eddig elért eredményeinek ismertetését, tovább haladásának ütemezését, valamint a DAS 2.0 struktúrájának és új intézkedési javaslatainak bemutatását.  

Az eseményt Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője nyitotta meg, aki a DAS 2.0 ütemezése kapcsán hangsúlyozta, hogy egy lényegre törő, nemzetközi kitekintéssel is rendelkező, a Közös Agrárpolitikához (KAP) jól illeszkedő stratégia kialakítása március végére, április elejére készülhet el, amelyet az újonnan felálló kormány május végén fogadhat el.   

Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár felvezető előadásában bemutatta az elkészült KAP Stratégiai Tervének szerkezetét és főbb pilléreit, amelyhez szorosan illeszkedik a Kormány által 2021-ben elfogadott „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a DAS-ban megfogalmazott célok teljesüléséhez szükséges, hogy a digitalizáció vívmányai minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljenek a gazdálkodók körében. Hangsúlyozta, hogy a Kormány által 80 %-ra emelt hazai társfinanszírozás mértéke hatékony módon járul hozzá a gazdálkodók modernizációs törekvéseihez. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az agrárium ágazati szintű adatgazdálkodásának megújítása érdekében fontos, hogy megvalósuljon a mezőgazdasági termelés során keletkező nagy mennyiségű adat rendszerezett gyűjtése, tárolása és feldolgozása.  

Ezt követően Lantos Gergely főosztályvezető előadásában ismertette a DAS előzményeit, illetve bemutatta a DAS 2.0 szerkezeti felépítését és módszertanát, illetve magát a felülvizsgálat folyamatát. A DAS beavatkozási rendszeréről elmondta, hogy bár történtek módosítások a DAS 1.0-hoz képest, a fő horizontális célkitűzések megmaradtak, mert azok továbbra is aktuálisak. Az új intézkedéseket a lehető legkisebb változtatásokkal (esetleges összevonással) kerültek átvezetésre a stratégiai dokumentumba. Szabályozási oldalról kiemelte, hogy az Agrárminisztérium a lehető leghatékonyabb módon reagál a változásokra, ezért folyamatosan figyelemmel kísérik az új technológiák megjelenését, az adatfelhasználás kérdéskörét.  

Az előadásokat követően a szakmai szervezetek jelenlévő képviselői fogalmaztak meg kérdéseket, észrevételeket. Ennek keretében az IVSZ részéről Varga Péter azt emelte ki hozzászólásában, hogy a tárgyalt szakmai anyagnak a következő öt év kihívásaival kellene foglalkoznia. Hozzátette: az agráradat-ökoszisztéma kiépítésével kapcsolatban kiemelten fontos, hogy ennek kialakítása hazai vállalatok kezébe kerüljön. Véleménye szerint a termékpályákról és az adatstruktúrákról kellene beszélni, illetve arról, hogy ezeken a területeken kinek milyen szerepe van (állam, business).  

Juhász Anikó válaszában kifejtette, hogy az Agrárminisztériumnak van egy olyan ágazati-fejlesztési terve, amely 2027-ig szól (illetve terveket fogalmaz meg egészen 2029-ig), így az Agrárminisztériumnak azokat a célokat kell szem előtt tartani és szolgálni. A hazai adatökoszisztéma kialakítása nem az Agrárminisztérium feladata, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ahhoz kapcsolódni tudjon az agrárium is. Az agrár-ágazat fejlesztésének a digitalizáció eszköze és nem végcélja.