Technológiai transzformáció a bankszektorban – interjú Prakash Pattnival

2022.12.08

A folyamatosan átalakulásban lévő pénzügyi ökoszisztémát mára a stabil rendszerekkel dolgozó hagyományos pénzügyi intézetek és az aktívan innováló startupok közötti adok-kapok jellemzi. Szeptemberi MENTA előadása után most a bankszektor felzárkózásáról és a bankok technológiai transzformációról kérdeztük Prakash Pattnit, az IBM Pénzügyi Szolgáltatások Digitális Transzformációjáért felelős ügyvezető igazgatóját.  

IVSZ: Hogyan változott a kapcsolat a hagyományos bankok és a fintech szervezetek, startupok között az elmúlt években? 

Prakash Pattni: A saját tapasztalataim és a szektorban dolgozó emberekkel történő beszélgetések is egyértelműen arra utalnak, hogy a pár éve jellemző versengés helyett inkább az együttműködés és a kollaboráció felé halad ez a történet. Kezdetben azt lehetett látni, hogy a bankok egyfajta szorongást, már-már félelmet éreztek, ami nyilvánvalóan a Revoluthoz, a Starlinghoz és az N26-hoz hasonló cégek robbanásszerű feltörekvésének is volt köszönhető. Jogos volt a bankok részéről a félelem, hiszen látszólag egy új korszakot és emellett új kihívókat is jelentettek ezek a neobankok. Azóta ez az egész „megérett” egy picit – most már inkább azt látjuk, hogy a bankok maguk is szívesen innoválnának, és ezt gyakran nem saját maguk akarják menedzselni, hanem nyitottak arra, hogy startupokkal dolgozzanak együtt a saját rendszereik korszerűsítésének érdekében. 

IVSZ: Milyen változó piaci igények állhatnak emögött? Mi indokolja ezt a tendenciát? 

P.P.: A mai felhasználók, fogyasztók már mindent azonnal akarnak, és ehhez bizony kellenek olyan technológiák, mint például a cloud. A hagyományos bankoknak nagyon sok „korszerűtlen” rendszere van, amelyek hátráltatják őket abban, hogy gyorsan és hatékonyan skálázzák folyamataikat, sőt, vannak, akik még csak most rendezkednek át a felhőbe. A startupok pont ebben jók: ők gyorsan, innovatív szemlélettel dolgoznak, megfuttatják az ötleteiket a piacon és haladnak velük tovább. Cserébe a bankok óriási felhasználói körrel rendelkeznek, így a közös munka mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. 

IVSZ: Van ennek az egésznek egy generációs aspektusa is? Mást várnak a mai fiatalok, mint azok, akik már 10-20 éve „bankolnak”? 

P.P.: Abszolút! Mi magunk is végeztünk kutatást a Z generáció felhasználói igényeiről és preferenciáiról, amiben azt láttuk, hogy a legtöbb fiatal mindig online akar lenni, mindig a zsebében akarja érezni a bankját, míg az idősebb generáció jobban kedveli a „face-to-face” kapcsolattartást. A fiatalok számára már most alap a digitális aláírás, vagy a biometrikus azonosítás, vagy akár az, hogy lefotózzák a személyijüket és ezáltal hitelesítik is magukat a bankjuknál. Ez egy létező jelenség, és a hagyományos bankoknak pontosan ezeket a változó igényeket kell kielégíteniük, különben lemaradnak. A másik dolog, amit meg kell említenünk itt, az a biztonság és a bizalom. A Z generáció sokkal nagyobb bizalommal és nyitottsággal fordul a bankszektorban felbukkanó új szereplők felé, sokkal inkább feltételeznek jót róluk, mintsem rosszat. Az idősebb generáción ezt a hozzáállást kevésbé tapasztaljuk. 

Egyre több és több innovációval találkozunk, ami a technológia fejlődéséhez és a változó generációs igényekhez is kapcsolódik, és végső soron a bankok sem futamodhatnak meg ezek elől, nekik is bele kell állniuk az innovációba, különben lemaradnak. A lemaradás ellen pedig jelenleg úgy néz ki, hogy a startupokkal és a fintech szervezetekkel való együttműködés az egyik legjobb eszköz. 

IVSZ: Mit tesz az IBM annak érdekében, hogy ez a folyamat még kényelmesebb legyen?  

P.P.: Jómagam másfél éve vagyok az IBM-nél, előtte a pénzügyi szolgáltatások területén dolgoztam, illetve cloud-transzformációval foglalkoztam. Jelenleg az IBM a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi problémák elhárítását próbálja segíteni ügyfél oldalon, hogy a klienseink minél gördülékenyebben tudjanak sok-sok szolgáltatóval együtt dolgozni. A digitális ökoszisztéma tele van veszélyekkel, rengeteg biztonsági kockázattal jár például egy harmadik féllel történő kollaboráció, és az ügyfeleink egyre inkább tudatában is vannak ennek a veszélynek. Mi próbálunk a saját szakterületünkre, a biztonsági aspektusra koncentrálni, így számos, bankok által használt startuppal és pénzügyi szolgáltatóval dolgozunk együtt, akiket egy tanúsítási folyamaton kísérünk végig. Ha egy startup sikeresen átmegy ezen a „teszten”, az azt jelenti, hogy megfelelően tárolja az adatait, és hogy a rendszere oly módon van felépítve, hogy nem jelent biztonsági kockázatot a vele való együttműködés. Röviden és tömören: az IBM segít megszüntetni azokat a súrlódási pontokat, amik ebben a bonyolult folyamatban megjelenhetnek, és ezáltal rengeteg időt spórol meg mindkét félnek. 

IVSZ: Az alapján, amit mondasz, egyértelműen a hibriditás felé haladunk, de felmerül, hogy van-e ennek egy természetes limitje. Milyen lehet egy reális jövőkép a bankok és startupok közötti viszonyban? 

P.P.: Vannak kihívások, de egyelőre egyértelműen az a tendencia, hogy a bankok nem akarnak mindent maguk csinálni, hanem sokkal inkább outsource-olnák a pénzügyi rendszereik kifejlesztését külsős cégeknek. Erre már ma is látunk példákat más cégeknél, más iparágakban: ott van például az Airbnb vagy az Uber, ahol már megjelent az embedded finance, azaz a beágyazott fizetési és pénzügyi megoldás. Ehhez kapcsolódóan ott van a banki szolgáltatás (BaaS) és a platform szolgáltatás (PaaS) is, amik szintén egyre elterjedtebbek. Reális jövőképet nehéz mondani, de az valószínű, hogy egyre többet és többet fogunk látni ezekből. 

IVSZ: Úgy tűnik most sok változás éri ezt a szektort is. Elképzelhetőnek tartod, hogy a politikai döntéshozók számba veszik majd a változó piaci igényeket, és ennek következtében lazítanak a bankokat terhelő jogi szabályozásokon? 

P.P.: Nem hiszem, hogy kevesebb lesz a szabályozás, viszont nagyobb figyelmet kell fordítani az innovációs erőfeszítések folytatására és az iparági követelményekkel is foglalkozni kell. Az elmúlt két év még fontosabbá tette a működési kockázatok mérséklését és a bankok diszrupció szembeni ellenálló képességének növelését. Ennek eredményeképpen egyre gyakrabban találkozunk olyan új keretrendszerekkel, amelyek segítik e célok elérését és a kockázatok csökkentését – ilyen például az Európai Unióban nemrég elfogadott DORA. A DORA esélyt ad a pénzügyi szolgáltatók számára, hogy a digitális átalakulásuk számottevővé váljon, és végső soron az ügyfelek javát szolgálja azáltal, hogy a szolgáltatás megbízhatóságát kodifikált kötelezettséggé teszi. Ha jól csinálják, a DORA segíthet a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak abban, hogy digitálisan ellenállóvá váljon, és esélyt ad az ágazatnak arra, hogy az egymástól elszigetelt digitális kezdeményezéseket egy koherens átalakítási folyamattá alakítsa, amely az üzlet szempontjából stratégiai hatással bír. 

Prakash Pattni (IBM)