9+1 fintech trend és banki stratégia a COVID-19 (első hulláma) után

2020.06.19

A koronavírus-járvány eltörölhetetlen nyomot hagyott a világ minden folyamatában, szegmensében, olyan hatásokat keltve, amelyek évekig meghatározóak lesznek. Az IVSZ Fintech Munkacsoportja pontokba szedte, hogy milyen trendek érzékelhetők már most a fintech és banki szektorban, illetve milyen mozgatórugók, stratégiák mentén dolgozik, működik tovább az iparág.

9+1 fintech trend és banki stratégia a COVID-19 (első hulláma) után

A COVID-19 hatása minden országban és iparágban érezhető volt. A vírus, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványnak nyilvánított, gyorsan elterjedt és rendkívül fertőző. Mivel a lakosság társadalmi távolságtartást gyakorol a világjárványra reagálva, a pénzügyi intézményeknek fókuszálniuk kell digitális kínálatukat. A fintech iparág minden bizonnyal az egyik legfontosabb ágazat, amely profitálhat mindebből, mivel a pénzügyi szektor továbbra is diszrupciós folyamatokon megy keresztül. A fogyasztók digitális banki szolgáltatások iránti vágya és igénye valószínűleg növekedni fog, sok hagyományos pénzügyi intézményt arra kényszerítve, hogy gyorsítsa fel a digitális innovációs erőfeszítéseiket. Ennek eredményeként a hagyományos bankok és pénzintézetek várhatóan a fintech cégek felé fordulnak annak érdekében, hogy még jobb digitális banki megoldásokkal rukkolhassanak ki.

Az IVSZ Fintech Munkacsoportja 9+1 pontban foglalta össze, hogy miként alakulnak a banki stratégiák, valamint a fintech jövője a COVID-19 (első hulláma) után:

  1. Az egészség az új gazdaság: az már most egyértelműen látszik, hogy a globális válságnak hosszú távú következményei lesznek. A helyzet következtében az emberek és a pénzügyi intézmények teljesen átértékelték prioritásaikat, jóval nagyobb figyelmet fordítanak az egészségre, hangsúlyosabb szerephez jut az emberi élet, annak minél hosszabb élettartama, ami miatt valódi, kézzelfogható és értékes „árucikknek” tekinthetik őket. Arra számítunk, hogy a bankok befektetéseiket a biotechnológiára, az egészségügyre, és a hosszú emberi élettartamot biztosító technológiákra, megoldásokra fogják fókuszálni.
  2. A healthtech és a fintech integrációja: az elkövetkező néhány évben olyan integrált fintech és egészségügyi platformok megjelenésére számítunk, amelyek a mesterséges intelligenciát és az adattudományt használják fel a pénzügyi és egészségüggyel foglalkozó piacok újra tervezésére. Ezzel a korábban szegmentált és elkülönített megoldásokat, szolgáltatásokat integrálják, létrehozva ezzel az egészség, a hosszú élettartam, illetve az életkor és a pénzügyi jólét szinergetikus keverékét.
  3. Biztosítás és vagyonmenedzsment: ezeken a területeken lezajló diszrupciós folyamatok egyik közös vonása a mikrobiztosítás lesz. Emellett a COVID-19 járvány pozitív hatásai közé sorolhatjuk a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia pénzügyi felhasználását, különösen a biztosítások és vagyonmenedzsment területein. A felhasználók, ügyfelek többsége egyelőre tart az MI alapú megoldásoktól, ügyfélszolgálati rendszerektől, legyen ez chatbot, ügyfélazonosítás, személyes ajánlat, vagy online ügyintézés. A járvány ezeket a kétségeket is a háttérbe szorította, hiszen mindenki rá volt kényszerülve arra, hogy az ügyeiket online, személyes érintkezés nélkül intézze.
  4. Készpénzmentes ügyintézés: a bankfiókok látogatásának, valamint a készpénzfizetések számának drámai csökkenése felgyorsította a bankok digitális szolgáltatásainak fejlesztését, zökkenőmentes felhasználói élményt teremtve ezzel. A WHO ösztönözte az érintés nélküli fizetéseket, de a COVID-19 pozitív befolyással van a mobilfizetés egyéb területeire is. A krízishelyzet okozta társadalmi távolságtartás és az egyéb korlátozások több hétköznapi tevékenységet is alternatív utakra terelt, ami pozitív, ösztönző erővel hat/hatott a mobilfizetésre. Olyanok is használni kezdték ezt a fizetési módot, akik eddig különböző okokból idegenkedtek tőle. Az állam és a startupok is a mobilfizetés felé terelik a lakosságot a vírus elleni harc során, amivel csökkenteni tudják a fizikai kontaktusokat. Ennek egyértelmű jele, hogy hogy Magyarországon is lehet már találkozni a mobil bankolás és az ehhez kapcsolódó megoldások népszerűsítésével. A vírus elleni védekezés tehát magával hozta, hogy még többen ismerjék meg, sőt, stabil felhasználói legyenek a mobilfizetés különböző területeinek, ami kiváló lehetőség a mobilfizetés térnyerésére.
  5. Pénzügyi „idősgondozás”: az idősek generációja birtokolja a nagy banki betéteket világszerte, ami a fintech cégek és bankok számára azt jelenti, hogy a healthtech megoldásokat teljes mértékben integrálniuk kell az “ezüstgeneráció” számára kínált pénzügyi termékekbe. Ezzel képesek lehetnek megragadni azt a kihasználatlan és elsöprő mértékben elhanyagolt, több milliárd dolláros piaci lehetőséget, ami körülbelül 1 milliárd ember nyugdíjba vonulásával jelentkezhet.
  6. Személyre szabott banki szolgáltatások: felértékelődnek, valamint megkülönböztetésre lesznek alkalmasak a bankok tanácsadási szolgáltatásai, hiszen ezek teljes mértékben személyre szabottak, távoliak és valósidejűek lesznek. Ez ugyanis a tökéletes alkalom mind a személyre szabott stratégiák kihasználására, mind pedig a fejlett elemzések használatára a személyre szabott megoldások biztosítása érdekében.
  7. Szabályozók: a gyengülő gazdaságok arra kényszeríthetik a kormányzati szervezeteket és a szabályozókat, hogy ösztönözzék a fintech megoldások terjesztését. Az egyik legfényesebb példa Dél-Korea, amely a fintech és más tíz iparág szabályozásának megkönnyítését tervezi a gazdaság gyors újraindítása érdekében.
  8. Banki összeolvadás/felvásárlás: az európai bankok összetett ügyletek (pl. összeolvadás, felvásárlás) hullámát fogják elindítani annak érdekében, hogy segítsék a tőketartalékok feltöltését, illetve a versenyképesség megőrzését arra az időszakra, amikor a koronavírus-válság enyhül. A teljes bankszektor szerkezetátalakításra szorul. A következő három év során elsőként belföldi, majd később határokon átnyúló, tőkebevonással együtt járó banki intézkedéseket fogunk látni.
  9. PSD2: a COVID-19 járvány gazdaságra való negatív hatása megkérdőjelezhetetlen. Ez az állapot nemcsak a vállalatok számára jelent megpróbáltatást, hanem az egyének és családok pénzügyeire nézve is. Egy gazdasági recesszió idején különösen fontos a nehezebb helyzetben lévők számára, hogy az anyagi döntéseikkel kapcsolatosan a lehető legtudatosabban cselekedjenek. Ebben a lakossági digitális számlainformációs szolgáltatások – mint például a kiadások automatikus kategóriákba rendezése, vagy havi költségvetések beállítása – jelentős segítséget tudnak nyújtani, így ebben az időszakban ezek különösen fontossá válnak.

9+1. Az ESG (Environmental, Social, Governance) pénzügyek: a magas ESG pontszámmal rendelkező vállalatokat az esetleges kockázatok elkerülésére vagy azok megfelelő kezelésére irányuló stratégiájuk révén jóval magasabb hatékonysággal képesek reagálni a piacon zajló változásokra, esetleges kedvezőtlen események bekövetkeztére. Ugyan a 2008-as világgazdasági válság alatt az ESG nem jelentett védelmet a piac volatilitásával szemben, de a válság felhívta a figyelmet az etikus vállalatirányítás és az annak hiányában rejtőző kockázatokra, ezzel megalapozva a szemlélet későbbi növekedését. A későbbi krízishelyzetek alkalmával az ESG vállalatok már mérhetően jobban vették az ingadozó piaci körülmények akadályait.

A jelenleg zajló koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó válság idején tovább bizonyítanak a fenntartható vállalatok. A krízis felhívja a figyelmet a felelőtlenül működő vállalatok válsághelyzet folyamán költségcsökkentést és munkaerő elbocsátásokat eszközölő stratégiájára, a korábban környezetkárosító tevékenységet folytató gyárak szennyezésének visszaesésére. Egy ilyen krízis idején a felelős irányításra és fenntarthatóságra fókuszáló vállalatok várhatóan a költségek csökkentése, a munkaerők elbocsátása helyett egészen más szempontrendszer szerint döntenek. Ezen vállalatok a veszélyhelyzet és a válság enyhülésével várhatóan a korábbiakhoz hasonlóan fognak teljesíteni. A megelőző válsághoz hasonlóan a járvány időszaka megfelelő talaja lehet az ESG vállalatok irányíthatósággal kapcsolatos erősségük bizonyításának, a felelős vállalatirányítás újbóli előtérbe kerülésének és a fenntartható befektetések további növekedésének.