Az igazi kihívást a lokális adatközpontok jelentik – Interjú Gendúr Istvánnal

2022.11.28

Már rendelkezésre állnak az eszközök a fenntartható adatstratégia kidolgozásához és megvalósításához – állítja Gendúr István. Interjúnkban a Schneider Electric Secure Power üzletágának vezetője beszélt arról is, hogy milyen kihívást jelentenek az edge adatközpontok és hogyan támogatja a cég a hatékony energiafelhasználást.  

 

IVSZ: Az idei MENTA konferencián egy igen izgalmas panelbeszélgetésen vettél részt, aminek már a címe is kissé provokatív volt, hiszen azt a kérdést tette fel, hogy lehetséges-e fenntartható és energiahatékony adatstratégiát alkotni. Te mit gondolsz erről? 

Gendúr István: Ma már igazából nem az a kérdés, hogy lehetséges-e, hanem sokkal inkább az, hogy ki, mikorra tudja elkészíteni ezt az adatstratégiát. A panelbeszélgetés során is egyértelműen kiderült, hogy számos aspektusa van ennek a témának, de azt is érdemes látni, hogy léteznek azok az eszközök – legyen szó szoftverről, az adatokat szállító érzékelőkről, vagy éppen az elemzést és a döntést támogató, mesterséges intelligencia alapú megoldásokról -, amelyek lehetővé teszik számunkra egy ilyen adatstratégia megalkotását. Az pedig, hogy az adattárolásunk és -feldolgozásunk fenntartható és energiahatékony legyen, lassan már nem igazán választható opció, hanem kulcstényező a túlélés szempontjából. És ez nemcsak az egyes vállalatok szintjén, de globális szinten is igaz.  

IVSZ: Véleményed szerint hol tartunk most ezen a területen, mennyire hatékonyak például az adatközpontjaink? 

G.I.: Mostanra eljutottunk odáig, hogy a nagy, modern adatközpontokat már nagyon jó hatékonysággal tudjuk megépíteni és üzemeltetni. Ehhez hozzájárulunk mi is, hiszen a Schneider Electric a világ meghatározó hűtőberendezés-gyártói között van, ami kulcstényező a nagy adatközpontoknál. Emellett pedig olyan speciális szoftvereket is kínálunk, amelyek mind az energiafelhasználás, mind a működtetés területén segítik az adatközpontok üzemeltetőit. Ráadásul ezek a megoldások nem csak az új központokban alkalmazhatók, hanem a már meglévő, akár 10-15 éves létesítmények esetében is komoly hatékonyságjavulást és megtakarítást lehet elérni velük. Az igazi kihívást szerintem már nem a nagy adatközpontok jelentik, hanem sokkal inkább a kis, lokális, edge típusú adatközpontok. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy az adatokat a keletkezésük helyéhez minél közelebb tároljuk és dolgozzuk fel – legalább részben. Ezek a kisméretű, sok esetben egy-egy szervert tartalmazó adatközpontok ugyan nem számítanak nagy fogyasztónak, de a számuk nagyon gyorsan nő; ha pedig energiaigényük összeadódik, az már jelentős energiafelhasználást jelent, és hatalmas kihívás, hogy hatékonyan működtessük őket. Viszont, ha okosan cselekszünk, előre gondolkodunk, és jó fejlesztéseket valósítunk meg, akkor a jövőben sok problémától kímélhetjük meg magunkat.  

IVSZ: Hogyan támogatja a Schneider Electric a fenntartható adatstratégia elkészítését és megvalósítását? 

G.I.: A MENTA konferencián tartott panelbeszélgetés során többen is hangsúlyozták, hogy az adat akkor ér valamit, ha jól értelmezzük és a megfelelő következtetéseket vonjuk le belőle. Ezt én is így gondolom, hiszen, ha pontos képet tudunk alkotni arról, hogy milyen egy gyár, irodaház, kórház, vagy akár lakóépület fogyasztása, akkor tudunk megfelelő döntéseket hozni arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást. Ez azonban komoly kihívást jelent, mivel elképesztő mértékben nő az általunk gyűjtött adatmennyiség. A nagy kérdés, hogyan lehet ezt a rengeteg információt jól hasznosítani? Egy jó példa erre egy élelmiszeripari cég esete, ahol azt látták, hogy nagyon sok energiát használnak fel, de nem tudták beazonosítani, hogy hol veszik el az energia. Miután kiépítették a Schneider Electric által szállított rendszert, azt vették észre, hogy este és éjjel nagyobb az energiafogyasztás a gyártósorokon, mint nappal. Elkezdték vizsgálni, hogy mi lehet az oka és kiderült, hogy az éjszakai műszakban, szemben a nappalival, nem volt felelős vezetője a gyártósoroknak, így a termelés elakadása esetén nem volt, aki lekapcsolja arra az időre a gépeket, ezért azok folyamatosan használták az áramot, még ha nem is termeltek. Ez egy nagyon jó példa arra, hogyan lehet az adatokat felhasználni arra, hogy energiát takarítsunk meg. Azt gondolom, hogy a tudatos adathasznosítás az energiafelhasználás kapcsán, a fejlett eszközökkel – mint például a mesterséges intelligencia – támogatott elemzés és döntéshozás hozzásegít minket ahhoz, hogy kevesebb energiát használjunk fel. Ez pedig egyrészt kisebb költségeket eredményez, másrészt egy önmagát erősítő folyamattá válik, hiszen minél jobban spórolunk az energiafelhasználásunkon az adatok hatékony alkalmazásával, annál többet teszünk a környezeti fenntarthatóság érdekében is.   

Gendúr István