MENTA sztorik 2020 – a szervezetben rejlő erő

A szokásokon, a berögzült útvonalakon a legnehezebb változtatni, még akkor is, ha minden körülmény ezt követeli meg. Hogyan kondicionálja egy vezető a hozzáállását, milyen módszerekre, mindsetre támaszkodhat, ha valódi változást szeretne a cégében? Ezekre a kérdésekre is választ adott az idei MENTA konferencia.

Ha már 2020 sok szempontból rendhagyó év a cégek és azok menedzsereinek életében, akkor a MENTA beszámoló sem lehet ugyanaz, mint korábban. Ezért kiválasztottuk azokat a leghangsúlyosabb témákat, amelyek áthatották és meghatározták az előadásokat, olyan metszetet megmutatva ezzel, ami segíthet e bizonytalan jelen és a még bizonytalanabb jövő megfejtésében. A sorozat első részében az IVSZ által is képviselt, digitalizációs alapüzenetekkel, a digitális gazdaság kérdéseivel, a másodikban a cégek történetein keresztül a krízisek és a jövő kapcsolatáról, a harmadikban a jövőben rejlő perspektívákról, végül a sorozat jelen, záró részében a szervezetben és a gondolkodásmódban rejlő lehetőségekről lesz szó.

A MENTA előadásainak általános tanulsága, hogy a technológia, a másodpercek alatt sok millió számítást végző processzorok, a rengeteg adat, vagy az elosztott rendszerekbe szervezett tevékenység önmagában nem megoldás egy szervezet kihívásokhoz való igazítására. A kollégák, a csapat rutinból való kibillentése, a velük való tiszta kommunikáció, a következetesen végig vitt szervezeti változtatások feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egy cég a mai környezetben képes legyen ellenállóan és mégis rugalmasan működni.

Az ehhez való tudás megszerzését, a helyzethez való alkalmazkodási lehetőségeket két előadás is megvilágította. Az egyik modern, vezetéselméleti alapokra helyezkedve, a másik egy ezeréves szervezet történelmi hagyományaira és tanulságaira alapozva. Előbbit Frankó Csuba Dea előadása hozta, amelynek alapállítása szerint

rendszerint múltbeli tudásból, tapasztalatból, sémákból merítve igyekszünk a jövőt megjósolni, ami rossz irányba vihet, éppen ezért radikális jövőtervezésre van szükség.

Ahhoz, hogy ezt a vezető is értse, elfogadja, majd annak a szervezetben végbemenő változásai is legyenek először is egy meghatározó, transzformatív célra, ebből fakadóan az elképzelhetetlen elképzelésére van szükség, majd pedig egy olyan felforgató stratégiára, amely képes az addig nem működő mintázatokat lecserélni egy hatékonyabbra.

Mindennek alapját és keretrendszerét az exponenciális szervezeti modell adja, ami nem az az egységet tekintik szervezetnek, amely közvetlenül részt vesz a működésben, fizetést, juttatást kap a tevékenységéért, hanem minden olyan szereplőt ide sorol, aki az értékteremtési folyamatban részt vesz. A szervezet koronája, motorja a korábban említett transzformatív cél, a beérkező impulzusok pedig érkezhetnek a piacról, közösségekből, ami kreativitást, skálázhatóságot kíván meg. Az exponenciális szervezet másik agyféltekéje azon paraméterek összessége, ami lehetővé teszi a kívülről jövő értékek kontrollált becsatornázását.

Ha a vezetőség rendszeresen végigmegy ezen a gondolati úton, illetve érti és használja ezt a modellt, akkor egészen biztosan egy olyan szervezet alapjait tesz le ezzel, amely képes lesz alkalmazkodni a legvadabb körülményekhez is.

Léteznek persze olyan szervezetek is, ahol a változás, az arra való kényszer évszázadok óra bele van kódolva a működésbe, így a megoldás kulcsa is végig ott van a vezetők előtt, „csak” ki kell azt nyerni, de legalábbis szem előtt tartani. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát szerint

ezeréves szervezet vagyunk, ahol az alapcél nem változott, de nagyon sok adaptációra, újratervezésre, dinamikára volt szükség.

A bencés rend egyértelmű, jól beazonosítható, hosszú idők óta változatlan értékek (karizma, cél, regulák) mentén működik, amely középpontjában a lelkiség áll, ami számukra olyan, mint a vállalkozásoknak a profit. A Főapátság hagyományok mentén való működése és gondolkodása sok nagy múltú cég számára is mintául szolgálhat, hiszen vezetőjük szerint figyelemmel kell lenni a hagyományokra, de ez csak akkor nem eredményezi egy közösség kövületté válását, ha az képes ezeket az értékeket időről időre nagyító alá venni és adott esetben változtatni.

Ha a szervezet, a hatékonyság szóba kerül egy konferencián, akkor az agilitás témája sem maradhat ki – ebben a MENTA sem volt kivétel. Kovách Anton szerint a járványhelyzet egyértelműen megmutatta, hogy mostantól egyetlen cég sem hivatkozhat a reagálási képességük hiányára.

Sokáig hivatkoztak a távmunkára való átállás nehézségeire, miközben egy-egy multi 5 nap alatt megoldotta ezt.

Most az agilitás és DevOps lett a hívószó, amivel párhuzamosan megindult a hagyományos projektszemlélet tagadása, ami szintén rossz irány. A Shiwaforce vezetője szerint az eszköznél sokkal fontosabb az abban való hit, ami a cégen belüli transzparens kommunikációval, jól artikulált célok meghatározásával, illetve a megfelelő szabadság és mozgástért megtartásával kombinálva jó ritmusú, ütemű folyamatokat és így hatékony működést eredményez.

És ha már agilitás, akkor essen szó erről egy gyakorlatból vett példán keresztül is. A témát Csiszár Zoltán (Lufthansa Systems) szállította, aki egy erősen szabályozott, hierarchikus, rengeteg szereplős iparágat képvisel, ahova az informatika már nagyon korán belépett a működésbe. A szervezetben már 7-8 éve dolgoznak agilis csapatok, ami arról is tanúskodik, hogy nem az egész céget, hanem egyes teameket, projekteket vittek át erre a módszertanra.

Ebben a működési modellben is az emberi tényező a legfontosabb: nem lehet őket átprogramozni egyik pillanatról a másikra, így a változásmenedzsmentnek hatalmas szerepe van.

Ebben a szellemben született meg az az ügyfeleknek szánt rendszer is, amely előrejelzéseket készít a légitársaságoknak arról, hogy várhatóan mikor ülnek az emberek újra repülőre.

A cég nem szándékozik visszatérni a korábbi működésre, ami csak abban az esetben lehetséges, ha az új utat vezetői elkötelezettség, vízió és stratégia támogatja. Az előadás és szélesebb körben az egész MENTA fő üzenete és tanulsága is ebből szűrhető le: az agilitás (és persze bármilyen egyéb módszertan) mindössze egy eszköz, ami önmagában nem megoldás, azt minden esetben egyértelmű céloknak, vízióknak és személyes támogatottságnak kell kísérnie, hogy valóban segítse a szervezet munkáját és hatékonyságát.

A MENTA előadásait eléred a weboldalunkon regisztrációt követően. Idézd fel az IVSZ MENTA 2020 konferencia hangulatát, nézd meg erről készült videónkat!