MENTA sztorik 2020 – szintet lép a digitalizáció

Rendhagyó körülmények között, erős üzenetekkel és mondanivalóval zajlott le az idei IVSZ MENTA konferencia. Ahogy a rendezvény, úgy a beszámoló is más lesz idén, mint eddig: témákra felfűzve, több részben villantjuk fel, hogy melyek voltak az ország egyik legfontosabb digitalizációs, üzleti konferenciájának meghatározó gondolatai.

Az első hullám alatt improvizáltunk – a legnagyobb vállalatokat leszámítva senki sem volt felkészülve.

A Vinnai Balázs, IVSZ elnök nyitóelőadásából származó gondolat jól megvilágítja azt a bizonytalan, tervezhetetlennek tűnő helyzetet, amibe a koronavírus-járvány lökte szinte az egész világot. Régen tapasztaltunk meg olyan erőt, illetve körülményt, ami ennyire erősen és kérlelhetetlenül befolyásolta volna az egyének, a családok, a társadalom, valamint a teljes vállalati ökoszisztéma életét. A MENTA ezért idén arra vállalkozott, hogy megmutassa azokat a módszereket, megoldásokat, gondolkodásmódot, amivel ez a helyzet kezelhető, sőt, akár a cégek javára fordítható.

A március óta fennálló és beláthatatlan ideig még egészen biztosan velünk lévő helyzet azt a kérdést veti fel, hogy vajon a digitalizáció össztársadalmi szinten képes lesz-e olyan hatással lenni, mint amilyennel volt és a mai napig van a céges struktúrákra.

Eljött az a pillanat, amikor már nem elegendő a digitalizáció buzzwordjeit pusztán felírni az iroda falaira, hanem tényleg komolyan kell foglalkozni vele.

– fogalmazta meg az IVSZ elnöke. Vinnai Balázs szerint a szövetségnek nemcsak a szűkebben vett IKT iparág szintjén, hanem nemzetgazdasági szinten is felelőssége van abban, hogy irányítsa, erősítse a digitalizációs folyamatokat. És hogy mire van ehhez szükség?

Elsősorban olyan versenyképes technológiai, mérnöki tudásra, amiben Magyarország hagyományosan erős, és ami nyertesévé teheti az országot, valamint a régiót ennek az újraformálódó világnak. Ez olyan kiugrási lehetőséget jelent nekünk és a környező országoknak, amivel az IT fejlesztés és gyártás új központja alakulhat ki – ehhez azonban a beszállítói láncok, illetve a munkaerő modellek átalakulására van szükség.

Az USA és Kína között dúló harc az EU számára egy olyan kötelező belépési pontot jelent, amiben nem a háborút, hanem a békét kell megnyerni.

Az IVSZ elnöke szerint a régió országainak együttműködésével, illetve a globális tech cégek várható korlátozásával eljöhet az a lehetőség, hogy a következő években nem az Amazon, vagy a Google, hanem egy helyi vállalat veszi át a vezető szerepet.

Mindezekhez azonban egy olyan gazdasági, jogi környezetre van szükség, amiben a nem hagyományos működésű cégek is elérhetik a céljukat és kiszámítható életpályát futhatnak be. Valamint az sem árt, ha az ökoszisztéma összes szereplője érti és látja a digitális gazdaság jelentőségét, és azt, hogy mennyit képesek hozzáadni a nagy képlethez azok a cégek is, akik nem IKT területen működnek ugyan, de mégis jelentős a digitális „lábnyomuk”. Az előbbihez az IVSZ (a Design Terminal és a Google) alapító partnerségében létrejött Startup Hungary tevékenysége is hozzájárul majd, ami egy új platformot nyújt a startupok számára abban, hogy hatékonyan tudjanak együtt dolgozni a nagyvállalatokkal, és egyetemekkel, valamint bekapcsolódhassanak a régiós vérkeringésbe.

Minden vállalat keresi az újítás, innováció lehetőségét, ugyanakkor stabilitásra is törekszik – ez a kettő egyszerre kivitelezhetetlennek tűnik, ugyanakkor az IVSZ hozhatja ebben az egyenletben a stabilitást

– fogalmazta meg az IVSZ szerepét Halácsy Péter, a MENTA témában zajló beszélgetésében.

Végül az egyenlet harmadik eleme, a digitális gazdaság mérete és annak jelentősége, ami nélkül elképzelhetetlen a megfelelő lépések és intézkedések meghozatala. Az IVSZ tavaly ősszel (négy év után újra) felmérte a digitális gazdaságot, mely folyamatot a Századvég Gazdaságkutató viszi tovább. A kutatás módszertanáról és állásáról Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgató-helyettese beszélt a MENTA egyik előadásában: három olyan, nem IKT ágazatot választottak ki, amelyeken keresztül a kutatás bemutatja a digitalizáció hatásait, és a digitalizációval érintett munkaerő arányát. Az energetika, a járműipar, valamint a pénzügyi szektor állapotát kvalitatív (mélyinterjúk), illetve kvantitatív (reprezentatív kérdőív) módszerekkel mérik fel, aminek eredménye még nagyobb rálátást fog adni az informatika területén kívüli, de erősen átdigitalizált iparágakról.

Az elmúlt félév sorozatosan azt bizonyította, hogy az eddig ismert stratégiák és utak már nem alkalmazhatók, a cégeknek folyamatosan újra kell hangolniuk a lépéseiket ahhoz, hogy fennmaradjanak, vagy képesek legyenek fejlődni. Ahogy Vinnai Balázs is fogalmazott: „a forgatókönyvek szinte azonnal újra íródnak”, de ez adja meg a lehetőséget arra, hogy „új típusú, hendikepek nélküli vállalatok születhessenek” a piacon.