A krízisek a jövő építésére is valók – cégek & sztorik a MENTA-ról

Hogyan boldogultak a cégek abban az időszakban, amikor az idősíkok hirtelen összecsúsztak, a jövőbeli terveket a kukába kellett dobni és egy idegen jelenben kellett boldogulni? Hogyan egészíti ki az előrelátás, előredolgozás, illetve a gyors reagálás képessége egymást? A MENTA 2020 konferencia előadói felvillantották a legtanulságosabb céges sztorikat.

A COVID-19 járvány hihetetlen mértékben újrarajzolta a pályát, amelyen boldogulnunk kell. Hatalmas zaj keletkezett az online világban. A már évek óta növekvő zaj a közösségi média a közösségi tudás korát hozta el, a kollektíven megtermelt tudás dömpingjét.

A közösségi tudás egy régi jelenség új hálózati keretben

– vázolta Prónay Szabolcs: ez a keret pedig egyrészt jelenti azt, hogy az információ mennyisége megsokszorozódott, illetve azt is, hogy a kapcsolatok, csoportosulások és érdeklődések kialakulása is és felbomlása is hihetetlen gyorsasággal történik. A hatalmas zaj ahhoz is vezetett, hogy a COVID-19 kapcsán csak áprilisig az egyik álhír összesen kb. 117 millió megtekintést ért el. Az elmúlt időszakban megtapasztalt nagyfokú bizonytalanság tehát felrobbantotta az információs szupersztrádát. Mindenki információt, tanácsot keresett, mindenki az online jelenlévő másokra igyekezett támaszkodni.

A helyzet nyomán a részvénypiac is nagy mértékben felbolydult – mesélte Jónap Richárd pénzügyi elemző: az otthon maradt emberek a közösségi médiában rejlő üzenetek nyomán „elkezdték széttépni a technológiai platformok részvényeit”. Egy fiatal, globális befektetői réteg jelent meg, akik az árfolyamokra és értékelésekre érzéketlenek, de a közösségi tudást kihasználva a digitális potenciált mutató cégek nyomába eredtek: ennek következtében a tech cégek, az Apple, a Tesla, az Amazon vagy akár a Shopify részvényárfolyama meredeken emelkedett. A koronavírus összességében hatalmas promóciós potenciállal bírt, a közösségi tudás hullámai pedig a digitálisan érett cégek sikerének ágyaztak meg. A sikeresség tehát egyáltalán nem véletlenszerűen alakult most: azok kerültek ki nyertesként a helyzetből, akik már eddig is digitálisan erősek voltak, előrelátóan a digitális transzformáció útjára léptek és a technológiákat nem féltek használni. A hosszútávú stratégiai látásmódot, a digitális előrelátást tehát most lehetett igazán kamatoztatni; a digitális tervezés a nagy diszrupciókkal szembeni ütésállóságot segítheti.

A vállalatoknak is ebben a nagy zajban kellett boldogulniuk. A Starschema, a ViddL, a Mártogatós és a Roksh mind olyan helyzetbe kerültek, amelyben a korábbi tervek, célok és üzleti lehetőségek átrendeződtek, sok esetekben pedig az addig jól működő stratégiák kártyavárként omlottak össze. Mindenki más ponton szembesült azzal, hogy helyzet lesz, ám rövid úton kivilágosodott, hogy ami eddig működött, az beláthatatlan ideig nem fog. Volt, akinek a jól felépített marketing-gépezete jelezte a változásokat: megváltoztak a keresési kulcsszavak, illetve volt, aki közvetlenül az ügyfelek kényszerű hátrálásából érezte meg a jövő jeges leheletét. Csillag Péter, a Starschema alapítója őszintén elmondta: „a kialakult helyzetre egy nagyon emberi reakciót adtunk, elkezdtünk pánikolni”.

A túlélés ideje következett tehát: ki kellett találni, hogy hogyan lehet gyorsan reagálni olyan módon, hogy a fennmaradás ne lehetetlenüljön el. A vezetők, alapítók előadásaikban mind a MENTA idei jelmondatát erősítették (Jelen a jövő!), és arról beszéltek, hogy a túlélés záloga nem egyszerűen a gyors, jelen helyzetre adott válasz, hanem elengedhetetlen a hosszútávú tervezés, stratégiai gondolkodás. Az új tervek a korábban megfigyelt, hosszútávon kibontakozó üzleti lehetőségek talaján bontakoztak ki. Ahogy Csillag Péter fogalmazott:

ha már pénzt nem tudsz, legalább gyűjtsd a puskaport (lead), amit később fel tudsz használni.

A gyors reakció tehát egyfajta előredolgozás lehetett sokak esetében, azaz olyan kommunikáció és a zajban való ügyes érvényesülés, amelynek révén a céget többen megismerik, a cég iránti elkötelezettséget növelni lehet, és a krízis túlpartján magukhoz térő vállalatok, fogyasztók térképére fel lehet kerülni. A sales pipeline tulajdonképpen egy az egyben kiesett darabja helyére új megoldás kellett, így a Starschema márciusban egy olyan adatbázis fejlesztését indította el, amely a különböző szereplők COVID-19 adatigényét szolgálhatta ki. Ez a nagyszabású és szélsebesen futó projekt a cég online jelenlétét fantasztikusan megsokszorozta, így tudtak olyan hullámokat kelteni, amelyek a jövő lehetőségeit hozhatják el nekik ma. Prauda Gergő szavai szerint a Mártogatós a lábuk alól kirántott szőnyegre hasonlóan, „horgászbotok” kilógatásával reagált: még az igazán nagy online zaj elérkezése előtt kiküldtek egy nagyon őszinte segélykiáltást, így a követőik figyelmét meg tudták ragadni. Később egy olyan működést vezettek be, amelynek segítségével az emberek rajuk keresztül tudtak kórházaknak ételeket adományozni.

Az e-kereskedelmi szereplőket mostanság sokan irigyelhették, ám az elmúlt időszak őket sem kímélte – derült ki a Madar Norbert vezette panelbeszélgetésből. Nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi kihívás előtt álltak. A járványügyi helyzet számukra is nagy teszt volt: hatalmas lehetőséget kellett ügyesen megragadniuk, illetve mindenképpen el kellett kerülniük, hogy a fogyasztóikat, ügyfeleiket cserbenhagyják. A felszabadult kapacitásokat és megújuló igényoldalt tehát ennek megfelelően kellett összehangolniuk, és olyan szolgáltatásokkal megjelenniük, amelyeket csak később vagy egyáltalán nem terveztek, de a megvalósításukat korábban mindenképpen sok hónapnyira becsülték. A Roksh a korábbi online piactér üzemeltetése mellett logisztikai szolgáltatásokat is elkezdett kínálni ügyfeleiknek, a járvány ezzel egy későbbi céljuknak kínált kísérleti terepet, előkészítési potenciált. A ViddL egy HozdL (Hozd el!) szolgáltatást is kifejlesztett, és bár a helyzet normalizálódásával ez a fókusz várhatóan nem lesz olyan erős, a tanulságok mégis felbecsülhetetlen értékűek.

Tudtuk, hogy ez egy átmeneti helyzet lesz, amelyből sokat tudunk tanulni, és el tudunk érni olyan vásárlókat és ügyfeleket is, akiket általában nem

– foglalta össze Kövesdi Áron, a Roksh alapítója.

A tanulság tehát: előredolgozni, a feje tetejére állt helyzetet új célcsoportok elérésére használni, kísérleti terepként kezelni és egyébként digitálisan előregondolkozni megéri. Jelen a jövő!