MENTA 2021 – digitális fordulat Sárváron

Az idei MENTA feltárta és értelmezte az üzlet forráskódját, azonnali cselekvésre szólította az ökoszisztéma szereplőit, illetve az IT piac szereplőinek jövőjét is kutatta.

A tavalyi siófoki kaland után a MENTA visszatért a jól megszokott sárvári környezetbe, ahol másfél napra összegyűlhettek a digitális gazdaság, valamint az ökoszisztéma legfontosabb szereplői. Az IVSZ iparági konferenciája ebben az évben az üzlet forráskódját, azt a leíró nyelvet kereste, ami meghatározza a piaci folyamatokat, trendeket. Az esemény három tartalmi blokkba rendezte azokat a szereplőket és előadókat, akik ma a legautentikusabban tudnak szólni a következő témákról. Az újrakódolt üzlet részben a nagy összefüggéseket, jelentős folyamatokat tárta fel, a felelős üzleti döntések szekció a menedzseri, stratégia döntésekre és az ebben vállalt felelősségre fókuszált, míg a skálázható kódok/export blokk a fejlődést és nemzetközi piacra lépést elősegítő konkrét megvalósításokról, gyakorlati lépésekről és lehetőségekről szólt.

Dr. Vinnai Balázs: Valódi digitális fordulatot!

A MENTA idén az előadások, szakmai beszélgetések mellett arról is szólt, hogy végre mindenki realizálja: elértünk ahhoz az utolsó pillanathoz, amikor tenni kell azért, hogy Magyarország ne maradjon le a digitális versenyfutásban. Az IVSZ elnöke nyitóelőadásának elején ezért hangsúlyozta ki, hogy egy olyan összefogásra van szükség, amely képes elhozni a digitális fordulatot, azt a társadalmat és gazdaságot egyaránt érintő digitális változást, amire az emberek és ezzel együtt az ország versenyképességéhez szükség van.

Az Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltvány egy olyan azonnali közös cselekvésre hívja az egész országot, a piac és a társadalom összes szereplőjét, amivel ez a fordulat elérhető. Vinnai Balázs a MENTA színpadán hangsúlyozta, hogy a digitalizáció elérte a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, a világon mindenütt hasonló folyamatok zajlanak, így hazánk – az erőfeszítések ellenére – számos területen lemaradásba került. Pedig a tét óriási: a nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani.

Az IVSZ tehát egy olyan önkéntes koalíciót hívott életre, amelynek résztvevői a szövetség koordinálásával cselekvési tervet készítenek, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Hallgassuk meg az ügyfeleket is!

A MENTA egyik kiemelkedően fontos témát és tanulságokat elemző beszélgetésére a konferencia második napján került sor, ahol azon nagyvállalatok, szervezetek vezetői kaptak szót, akik a megrendelői oldalon ülve jelentős hatással vannak a piacra. Az IVSZ elnöke által moderált, közel egy órás panelben helyett kapott Dr. Walter Katalin, a BKK vezetője, Vágújhelyi Ferenc, a NAV elnöke, Ralf Cymanek, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese, valamint Gonda Gábor, a T-Systems vezérigazgatója.

A cél annak kiderítése volt, hogy ezek a nagy, jellemzően nehezen mozduló szervezetek hogyan oldják meg a digitalizációs feladatokat. Mennyire gyorsan, vagy éppen lassan „csorognak be” a folyamatokba a legújabb technológiák, hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni a beszállítók és általában véve: a fejlesztések során milyen rendezőelvek, célok érvényesülnek.

Abban az összes szereplő egyetértett (és ezt a MENTA előző napi beszélgetései is visszhangozták), hogy az IT feladatok egyre inkább központi tevékenységgé válnak, és több olyan kritikus feladat (mint például egy mobil alkalmazás fejlesztése) adódik, amit igyekeznek házon belül tartani. Ralf Cymanek szerint a digitalizáció inkább az ügyfélkapcsolatokra fókuszál (abban testesül meg), ezzel párhuzamosan pedig még mindig nem tartanak ott a cégek a digitalizációs folyamataikban, ahol szeretnének.

A Raiffeisen vezetője, de a NAV elnöke is érintette a globális megoldások, illetve platformok kiemelt szerepét és ezek hatását a helyi beszállítókra. Vágújhelyi Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem feltétlenül a feladat, hanem az a platform határozza meg a beszállító személyét, amelynek keretrendszerében a bizonyos fejlesztést el kell végezni. Ez a körülmény kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a KKV-kat, így nekik erre, illetve arra kell készülniük, hogy bizonyos lokális megoldások esetében kaphatnak elsősorban szerepet.

Nehéz a digitális váltás, de elkerülhetetlen

A NAV, de a BKK esetében is kihívásokkal telivé teszi a fejlesztések lebonyolítását a közbeszerzés. Walter Katalin szerint cél minél jobban kinyitni ezeket a folyamatokat, amivel elkerülhető, hogy a szereplők egy része ne legyen kizárva a versenyből, de ebben az esetben pedig arra fontos ügyelni, hogy a teljesítőképesség se szenvedjen csorbát. A BKK vezetője jó példaként a MOL Bubi példáját hozta fel, amiben mind a beszállítói, mind az informatikai háttér hozta azt a mixet, és sikert, amire a nagyvállalatok elsősorban vágynak.

Gonda Gábor szerint már az meghatározó, hogy egy vállalat hol látja a maga helyét/szerepét a digitalizációs evolúció folyamatában. A T-System esetében például az lehet az ember érzése, hogy ősrégi eszközökkel, módszerekkel próbálkoznak, hiszen egy többezer fős szervezet esetében a technológiai (de bármilyen egyéb) kultúraváltás végtelenül nehézkes és lassú. Gonda szerint sok vállalat a valódi előrelépés helyett inkább a cég komfortzónáját keresi, miközben hatalmas kihívás az is, hogy miként lehet az üzletet a technológia nyelvére lefordítani és viszont.

Szóba került a házon belüli és azon kívüli fejlesztések kérdése is, amivel kapcsolatban a Raiffeisen vezetője azt emelte ki, hogy a fő tranzakciókhoz kapcsolódó fejlesztéseket házon belül végzik el, de mindig vannak és lesznek is olyan új technológiák (adat, MI), amelyek esetében a belső tanulási folyamatok lassabbak, így kívülről lesz szükség tudásra és beszállítóra.

A beszélgetés talán egyik legfontosabb tanulsága, hogy a globalizálódó technológiák, platformok miatt egyre inkább eltűnik az IT piac a KKV-k és helyi beszállítók alól, de a szabályozások és egyéb körülmények miatt a lokális szakértelemre, tudásra továbbra is szükség lesz, az arányok azonban várhatóan eltolódnak a nagy globális ökoszisztémák irányába.

A következő napokban további beszámolókkal, cikkekel jelentkezünk a MENTA legfontosabb mozzanatairól, amelyek hamarosan videó formában is elérhetők lesznek az IVSZ YouTube csatornáján.