A nehezen digitalizálódó kkv -rajtuk áll vagy bukik?!

A kis- és középvállalkozások digitalizációs szintje létfontosságú a nemzetgazdaság versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala szempontjából. Sok múlik azon, hogy a kkv-k hogyan és mivel boldogulnak, ezért kell tisztában lenni az előttük tornyosuló akadályokkal, kihívásokkal és lehetséges beavatkozási pontokkal.

Nemcsak a szeptember végi MENTA konferencia, hanem több idei kutatás, felmérés, tanulmány foglalkozott a hazai kkv-k és mikro vállalkozások általános digitális állapotával, a náluk zajló fejlesztések irányaival, vagy éppen azok teljes hiányával. Az adatokból, megállapításokból kirajzolódó kép nem túl bíztató, főleg az a stagnálás aggasztó, ami az elmúlt egy-két évre jellemző.

Az IVSZ által nemrég megfogalmazott és kihirdetett Összefogás a Digitális Magyarországért kiáltvány is arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan fordulóponthoz érkeztünk, ahol már nem lehet halogatni azokat a beavatkozásokat és akciókat, amelyek a digitalizáció irányába fordítja a fejlődés menetét. Ezek a lépések ugyanúgy érvényesek a kkv-k esetében, hiszen ahhoz, hogy valóban technológia vezérelt pályára álljanak a vállalkozások, ahhoz a kormányzattól, a piactól forrásokra, motivációra, tudásra és rengeteg tapasztalatra van szükségük.

Vállalkozások helyzete a számokon túl

Amellett, hogy az IVSZ is többször foglalkozott a digitális gazdaság és azon belül a kkv-k jelentőségével, teljesítményével, más szervezetek, kutatóintézetek is rendszeresen mérik a vállalkozások digitális felkészültségi, vagy éppen versenyképességi szintjét. Ilyen volt a Századvég, elsősorban mikrovállalkozásokra fókuszáló kutatása, ami egyébként a kiindulópontja volt annak a MENTA keretein belül lezajló panelbeszélgetésnek, amely kkv-k „digitális versenyfutásáról” szólt.

A beszélgetés előtt Kelemen Gábor, a Századvég üzletvezetője ismertette a felmérés fontosabb megállapításait, amelyek arról tanúskodtak, hogy a legfeljebb 9 fős cégek, ha lehet, még rosszabb állapotban vannak, mint a kkv-k. A cégek az alapvető technikai eszközökkel rendelkeznek ugyan, de minden ezt meghaladó szolgáltatásokkal, megoldásokkal (e-ügyintézés, célszoftverek használata) kapcsolatban az volt a cégvezetők válasza, hogy nincs rá szükségük, vagy éppen nem értenek hozzá. Csak minden 10-ik vállalkozás foglalkoztat informatikust, a munkavállalók közel felének digitális felkészültségét 3-asra vagy annál rosszabbra értékelték a megkérdezettek, és talán az sem meglepő, hogy az otthoni munkavégzés is alig volt jellemző a körükben.

A rövid prezentáció után folytatódó beszélgetés az okokat, és a lehetséges megoldásokat igyekezett körbejárni, amely során a két legtöbbet elhangzott érv az időzavar és a digitalizáció nehezen átadhatósága, megfoghatósága volt. Tordai Balázs, az IVSZ szakértője azt emelte ki, hogy mindenképpen le kell vinni a témát a mindennapi, praktikus szintre. Példaként hozta fel azt az építőipari cégek számára tartott tréninget, ahol akkor kezdtek élénkülni a cégvezetők a témával kapcsolatban, amikor megértették, hogy egy olyan üzenőplatform, mint a Viber, mennyivel könnyebbé teszi a csapatokkal való kommunikációt. Vicze Gábor, az InnoMine ügyvezetője a sporthoz hasonlította a cégek fejlesztésekhez fűződő viszonyát: tudják, hogy szükség lenne rá, de nincs idejük, vagy éppen a leterheltség miatt folyamatosan halogatják.

A horgászbot, a csali és a horgász esete

Fábián Gergely az MNB, illetve a BIB (Budapest Institute of Banking) részéről azt jegyezte meg, hogy az egyes, személyes tapasztalatból fakadó okok kevesek ahhoz, hogy pontosan látni lehessen a kkv-k helyzetét, ezért sokkal több mikro adatra lenne szükség e tekintetben. Azt is hozzátette, hogy nem szabad megállni annál, hogy felismerik a cégek a digitalizáció fontosságát, hiszen ez önmagában nem vezet semmilyen eredményre. Ezért első helyen lenne fontos a projektekkel kapcsolatos elkötelezettség, a valós megértési képesség, és az, hogy ténylegesen végbe menjenek a fejlesztések. Tordai Balázs ezt a gondolatmenetet azzal folyatta, hogy olyan konkrét platformokra van szükség, mint az IVSZ által létrehozott digitalismegoldasok.hu, aminek a segítségével egymásra találhatnak a megoldásokat kínáló és kereső partnerek. De ezen felül is kézen kell fogni a cégeket, végig kell vezetni őket az úton, és közben megbizonyosodni róla, hogy az adott fogalmakon, célokon mindenki ugyanazt érti-e.

Fábián Gergely erre azzal csatlakozott rá, hogy nem elég a horgászbot és a csali, a horgászt meg is kell tanítani azok használatára. Rámutatott, hogy önmagában nem elegendő az átadott tudás, hiszen annak minden szempontból minőséginek és használhatónak kell lennie. Vicze Gábor szerint gyorsan kivitelezhető, praktikus megoldások bevezetésével érdemes kezdeni, amelyek esetében gyors az implementáció. Emellett elengedhetetlen a jógyakorlatok, sikerek minél szélesebb körben való bemutatása, hiszen ez az, amivel képesek a cégek és azok vezetői azonosulni.

Kelemen Gábor kiemelte a széleskörű motivációs programok szükségességét, amit Both Vilmos, az IVSZ szakértője és a beszélgetés moderátora annyival egészített ki, hogy a meglévő és működő programokkal (pl. a több mint 20 ezer céget elérő Vállalkozz digitálisan) párhuzamosan fontos lenne a továbblépés irányának, tempójának, valamint az azzal kapcsolatos felelősségek meghatározása, vagy éppen annak a beazonosítása, hogy a kkv-k digitalizációja mely szakpolitikai területhez tartozik.

Mások is mérnek

A MENTA után közel egy hónappal váltak nyilvánossá a Digiméter – Digitális Versenyképességi Mutató idei adatai, amelyek így már összehasonlíthatóvá váltak a tavalyi, első felmérés eredményeihez. A hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának 40-es főértéke (100-as skálán) nem változott, az adatok mélyére nézve azonban több apró eltérés fedezhető fel.

A 6 területet lefedő alindexek közül kiemelkedő változás a digitális jelenlét esetében, hogy jelentősen emelkedett a Google Cégem fiókkal rendelkezők aránya (16%-ról 30%-ra), ugyanakkor visszaesett a chatbotot használó cégek aránya (17%-ról 8%-ra). Az informatikai biztonság alindex mérése során pedig az derült ki, hogy egyre több cég használ VPN-t (19% helyett 24%).

A Digiméter kutatói szerint szerint a hazai digitalizációt furcsa kettősség jellemzi: miközben az alkalmazottak és cégvezetők magánemberként a legmodernebb digitális eszközöket és szolgáltatásokat használják, addig munka közben sokszor nélkülözik ezeket.

A kutatók az adatokat elemezve hasonló következtetésre jutottak, mint a Századvég, vagy a MENTA panel résztvevői: látszólag a hazai kkv-k digitalizációja egy helyben toporog ugyan, a háttérben a cégek egy része azonban fejleszti a folyamatait.

Tudatosság, és a jó példák fontossága

A vállalkozások tudatossága, a saját infrastruktúrájuk ismerete, a használt technológiáik karban- és frissen tartása is fontos eleme a digitalizációs folyamatoknak, hiszen egy-egy technológiai ugrás könnyedén és jelentősen befolyásolhatja akár a mindennapi működést is. Ilyen például a korábban hangátvitelre létesített mobilhálózatok nagy sávszélességre képes hálózatokra való lecserélése. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ebben úgy segít a kkv-knak, hogy felhívja a vállalkozások figyelmét: a 3G hálózatok üzemeltetését a mobil szolgáltatók nem tartják hatékonynak, erőforrásaikat inkább az 5G fejlesztésére csoportosítják át, ezek a lépések azonban egyedi, üzleti döntéseken alapulnak, így a hálózatokat használó cégek nem tudhatják pontosan, hogy mikor történik meg egy technológia kivezetése a piacról. Az NMHH becslése szerint erre 2022 második és 2023 első féléve között kerül sor, így azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy addig vegyék számba a 3G képes eszközeiket, kommunikáljanak ezügyben a szolgáltatóikkal, végül figyeljenek arra, hogy az új eszközök beszerzésekor már legalább 4G-ben gondolkodjanak.

A kkv-k kulcsszereplői a hazai digitális színtérnek, a fejlődésük azonban épphogy látható. Rengeteg információ és impulzus éri a cégvezetőket, akik a napi feladatok mellett alig tudnak foglalkozni azokkal a feladatokkal, és kihívásokkal, amelyeket a digitális fejlődés jelent. A MENTA panelbeszélgetése, de a Digiméter által díjazott, legmagasabb digitalizációs indexet (86 a 100-ból) elért BonAir BG Kft. esete is mutatja, hogy jó példákra, gyakorlatokra, olyan életszagú történetekre van szükség a forrásokon, a tudásátadáson kívül, amelyek valóban megmozgatják a kkv-kat. Ilyen az IVSZ cikksorozata is, amely a DJP Digitális Iránytű című magazinjában jelent meg, és egy egyáltalán nem képzeletbeli kkv digitalizációs folyamatait meséli el egy három részes napló formájában. A cikksorozat első része a digitalizációs kezdeti, elméleti lépéseivel, a második a megoldandó problémákról, a harmadik pedig a konkrét bevezetésekről szól.