Összefogás a Digitális Magyarországért

2021.10.07

Az utolsó lehetőség: valódi digitális fordulatot!

A digitalizáció mára elérte a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet – mindennapjaink szerves részévé vált. A világon mindenütt hasonló folyamatok zajlanak, így hazánk – az elmúlt évek erőfeszítései ellenére – számos területen lemaradásba került versenytársaival szemben. Elsősorban a digitális kompetenciák szintje marad el az európai átlagtól, de a gazdaság és az állami szféra sok szereplője is lassúnak bizonyult a hatékony digitális megoldások bevezetésében, alkalmazásában. Pedig a tét óriási: a nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások versenyképessége, az ország teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlik, hogy a következő években az elkerülhetetlen digitalizációt sikerül-e a saját javunkra fordítani. Nem elég sodródni a digitalizációval – a folyamat élére kell állni! A digitális gazdaság szereplőit tömörítő IVSZ összefogást sürget a digitális Magyarországért és cselekvésre szólítja fel a digitális ökoszisztéma összes szereplőjét.

Összefogás a Digitális Magyarországért

Az ipari forradalom a 19. században azért vezetett globális fejlődéshez, mert a legfejlettebb országok megértették: új típusú munkaerőre van szükség. A gazdaság igényeire a politika az általános tankötelezettség bevezetésével reagált, megalapozva ezzel egy teljesen új, versenyképesebb társadalmat. A gazdaság és a társadalom szereplőinek összefogásával, a kormányzat tevőleges támogatásával a következő néhány évben képesek vagyunk meglévő adottságainkat versenyképességi előnnyé kovácsolva a digitalizáció élvonalába kerülni. Eddig a digitalizációt megoldandó feladatnak hittük, most már látjuk: valójában évszázadonként egyszer adódó történelmi lehetőség. Egyben hosszú ideig talán az utolsó esély az élre törésre, mert a jövőt mindig a győztesek írják.

Nincs időnk tovább várni! Hajtsuk végre mielőbb a digitális átállást, lehetővé téve a zöld fordulatot, növelve Magyarország versenyképességét és megerősítve ellenállóképességét.

Az erős, digitális Magyarország jelentős szerepet tölt majd be az Európai Unió globális pozícióinak javításában.

  1. A digitális transzformáció nem kizárólag gazdasági kérdés, hiszen össztársadalmi jelentősége van: csökkentheti vagy növelheti az esélykülönbségeket, hozzájárul a fenntarthatósághoz és az ellenálló-képesség erősítéséhez. A gazdaság szereplői számára a digitális technológiák integrálása létfontosságú, de a technológiák hatékony bevezetése az egészségügyi, oktatási és szociális terület átalakításával a magyar polgárok életminőségét is jelentősen javítja.
  2. A digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényező jelenleg az informatikai és digitális munkaerőhiány. Az infrastruktúra terén – állami és piaci szereplők összefogásával – versenyképes állapotokat alakítottunk ki az elmúlt évtizedben, a következő években az e téren megszerzett kedvező pozíciónk fenntartása a fő feladat. De most hasonló közös erőfeszítésekre van szükség a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felsőfokú képzések – egyszóval a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása terén.
  3. A krónikus digitális munkaerőhiány orvoslása mellett a hazai digitális gazdaság versenyképességének alapvető feltétele a lakosság és a kkv-k digitális kompetencia-szintjének általános emelése is. A nem informatikai szakmákban is jelentősen bővíteni szükséges a megfelelő digitális tudással rendelkező munkavállalók arányát. Ezért elengedhetetlen a lakosság valamennyi csoportjában a digitális kompetenciák fejlesztését célzó tömeges programok elindítása.
  4. Tegyük közkinccsé a digitalizációt! A digitális megoldások felhasználóbarát bevezetése, illetve az állam rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon elemeinek hatékony megosztása az innovatív technológiai vállalkozásokkal, startupokkal egyszerre javítja a kormányzás minőségét, illetve azt, miként tekintenek az állampolgárok és a vállalkozások az államra.
  5. Álljunk a regionális digitális együttműködés élére, és tegyük a Kelet-Közép-európai térséget a páneurópai digitalizáció motorjává! Ennek érdekében a V4 országoknak, és közép-európai partnereiknek össze kell hangolniuk digitalizációs politikáikat.
  6. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése egy új, technológia-vezérelt pályán haladjon, a kormányzatnak minden lehetséges módon ösztönöznie és támogatnia szükséges a digitális ökoszisztéma fejlődését, többek között
    • az IKT vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése érdekében dedikált pályázati források megnyitásával, illetve az adminisztratív terhek csökkentésével;
    • az IKT szektor az autóipar mögött már jelenleg is a második legnagyobb exportágazat – ennek fejlesztése érdekében célzott támogatásokkal kell ösztönözni a digitális cégek nemzetközi piacra lépését és terjeszkedését;
    • a magyar innovációk megszületése és nemzetközivé válása érdekében a hazai startup közösség speciális igényeinek kielégítésével;
    • a gazdaság minden ágazatában a digitális fejlesztések felgyorsítása érdekében megfelelő mennyiségű hazai és uniós forrás allokálásával;
    • mind a piaci, mind az állami fejlesztések esetében az állami és uniós források felhasználásának transzparens ellenőrzésével.

A digitalizáció minden magyar ember életét, minden hazai vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban rengeti meg mindennapjainkat. Annak érdekében, hogy ez a transzformáció a legnagyobb mértékben szolgálja a magyar polgárok, vállalkozások és végső soron a nemzetgazdaság javát, az IVSZ digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hív minden érintettet.

Felhívjuk

  • tagvállalatainkat, illetve a digitális gazdaság minden szereplőjét, hogy
    • tegyenek meg mindent munkavállalóik digitális kompetenciáinak, illetve beszállítóik és partnereik digitális fejlesztéseinek ösztönzése érdekében;
    • erejükhöz mérten – akár CSR programok keretében – támogassák környezetük digitális felzárkóztatását (pl. a helyi oktatási és képzőintézmények digitális fejlesztéseit)!
  • az egyes gazdasági ágazatok szakmai szervezeteit, illetve meghatározó nagyvállalatait, hogy
    • helyezzék fókuszba a digitális transzformációt és éljenek annak előnyeivel!
    • támogassák ágazatuk, vállalkozásuk szakembereit az informatikai és digitalizációs területre kiterjedő interdiszciplináris tudás megszerzésében!
    • fejlesszék tudatosan munkavállalóik digitális készségeit!
  • a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, hogy
    • használják ki az összes lehetőséget a digitális fejlesztéseik felgyorsítása, a digitális transzformációjuk érdekében!
    • a munkaerőpiaci és vállalkozásfejlesztési támogatásokat bátran és minél nagyobb mértékben allokálják a digitális fejlesztésekre!
    • kövessék nyomon a saját ágazatukra jellemző nemzetközi digitális jó gyakorlatokat, innovatív megoldásokat, és vegyék át a használható elemeket!
  • a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokat, hogy
    • ne csak lehetőségnek, hanem a jövőjüket alapvetően meghatározó kötelességnek tekintsék a digitális kompetenciák és tudás elsajátítását!
    • ne érjék be az iskolai tanórákon elsajátítható informatikai tudással, a közösségi médiával vagy az online játékokkal: jelentkezzenek robotprogramozó, informatikai vagy természettudományos szakkörökre, tanfolyamokra, versenyekre!
    • járjanak utána, hogy milyen pályaválasztási lehetőségeket kínál az informatikai szakma, illetve az egyéb területeken milyen interdiszciplináris, a digitalizációra is kiterjedő képzési formák érhetőek el!
  • a szülőket és pedagógusokat, hogy
    • felelős magatartásukkal és minden eszközzel ösztönözzék, illetve biztosítsák a jövő generációjának digitális felkészültségét!
    • a programozást, az algoritmizáló gondolkodást tegyék a mindennapos oktatás részévé!
    • a természettudományos, illetve informatikai pályát, mint reális és jövőálló pályaválasztási lehetőséget mutassák be a diákoknak!
  • a munkavállalók közül
    • a digitális alapkompetenciával nem rendelkezőket, hogy ne késlekedjenek saját képességeik fejlesztésével, ezzel is biztosítsák maguk számára a helyet a jövő munkaerőpiacán!
    • az alapszintű digitális felkészültséggel már rendelkező munkavállalókat, hogy vegyenek részt további fejlesztő programokban, sajátítsák el a digitális kompetenciákat minél magasabb szinten!
    • az informatika és a digitális technológia iránt érdeklődőket, hogy folyamatosan törekedjenek digitális képességeik fejlesztésére, valamint tudásuk mind szélesebb körben történő megosztására!
  • a gazdaságpolitika és a szakpolitika döntéshozóit, valamint minden politikust, hogy tűzzék zászlajukra a gazdaság technológiai és tudásalapú növekedési pályára állítását, és konkrét programok, projektek kidolgozásával segítsék elő a digitalizáció versenyképességi, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági potenciáljának kiaknázását!

Önkéntes koalíciót hívunk életre ÖSSZEFOGÁS A DIGITÁLIS MAGYARORSZÁGÉRT elnevezéssel. A résztvevők az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Nem késlekedhetünk: digitális fordulatra van szükség, mert ez az utolsó lehetőség!

Budapest, 2021. szeptember 23.

Vinnai Balázs s.k.

Az IVSZ elnöke