Az IVSZ javaslatai a digitális felnőttképzés fejlesztésére a gazdaság revitalizálása érdekében

Annak érdekében, hogy a gazdasági kilábaláshoz a felnőttképzési programok minél nagyobb mértékben hozzájárulhassanak, a Kormány felnőttképzési programok digitalizációjával kapcsolatos rendeletének végrehajtásával kapcsolatban az IVSZ az alábbi javaslatokat teszi.

Az IVSZ javaslatai a digitális felnőttképzés fejlesztésére a gazdaság revitalizálása érdekében

Összefoglaló

(A teljes javaslatcsomagot itt tudod megnézni.)

1.) Magyarországon a munkaerőpiac dinamizmusát jelentősen gátolja, hogy mind a munkavállalók digitális kompetenciáit, mind a felnőttképzésben való részvételi arányt tekintve a sereghajtók között vagyunk az EU-ban és az OECD-ben.

2.) A digitális platformon megvalósuló felnőttképzés minél szélesebb körű lehetővé és elérhetővé tétele ezért az utóbbi hetekben kibontakozó válsághelyzet nélkül is indokolt lett volna, de a COVID-19 járvány miatt kritikus fontosságúvá vált.

3.) A kormányzat a 70/2020. (III. 26.) Kormányrendelettel elhárította a digitális platformon, távoktatás formájában nyújtott felnőttképzés útjában álló legfontosabb adminisztratív akadályokat.

4.) Ahhoz azonban, hogy a digitális felnőttképzés jelentős mértékben hozzájárulhasson a gazdaság revitalizálásához, szükséges

  • olyan ösztönzők és támogatások bevezetése, amelyek lebontják a felnőttképzésben való részvétel kognitív és anyagi természetű korlátait;
  • a digitális kompetencia hatékony és tömeges fejlesztése a munkavállalók körében;
  • olyan képzési módszertanok és eLearning megoldások fejlesztése, amelyek mérhetővé teszik a képzési folyamat eredményességét;
  • olyan ellenőrző mechanizmusok és tanúsítványok bevezetése, amelyek kielégítő módon dokumentálják a képzések eredményes elvégzését.

5.) Annak érdekében, hogy a gazdasági kilábaláshoz a felnőttképzési programok minél nagyobb mértékben hozzájárulhassanak, az IVSZ Oktatási munkacsoportja a jelen dokumentumban foglalja össze javaslatait.

6.) A képzések megszervezése, lebonyolítása és elszámolása terén:

  • a rendelet hatályának kiterjesztése a válság előtt elkezdett képzésekre;
  • a képzések körültekintő kiválasztása és minőségbiztosítása;
  • bevált módszertanok és eszközök alkalmazása (LMS, LCMS, TLA, xAPI);
  • a képzések dokumentálása (képzési dokumentáció, LMS, API használata);
  • elektronikus ügyintézés az igazolások beszerzésére tanúsítványok kiadására;

7.) A képzéseken való részvétel támogatása érdekében:

  • képzési voucher munkaadóknak és munkavállalóknak;
  • képzők közvetlen támogatása (a képzések árának csökkentése érdekében);
  • szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére való felhasználhatósága;
  • a támogatások feltételeként folyamatos tutori és mentori támogatás, szabványos eLearning keretrendszert és digitális tananyag biztosítása.

8.) A hátrányos helyzetűek bevonása érdekében:

  • a képzési lehetőségek elérhetővé tétele;
  • a képzésbe való belépéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
  • DiákHitel, illetve kamatmentes hitel elérhetőségének biztosítása;
  • a képzés kiválasztását és a belépést támogató mentorálás biztosítása.

9.) A képzések iránti nyitottság növelése érdekében: „Tanuló Magyarország” program, melynek célja

  • a felnőttképzés hazai részvételi arányának megduplázása;
  • az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) fontosságának hangsúlyozása, akár mozgalommá szélesítése;
  • munkaerőpiaci változások társadalmi érzékenyítése;
  • digitális kompetencia hatékony fejlesztésére alkalmas tömeges programok;

10.) A képzések eredményessége és hatékonysága érdekében

  • munkaerőpiaci és képzési monitoring és előrejelző rendszer létrehozása;
  • a képzések munkaerőpiaci eredményességét mérő indikátorrendszer;
  • a megszerzett kompetenciák validálási és tanúsítási rendszere;
  • a képzési és munkaerőpiaci adatok elérhetővé tétele, a felnőttképző intézmények nyilvántartásának visszaállítása;
  • az egyéni képzési számla bevezetésének vizsgálata;

11.) Becslésünk szerint 250-500 ezer aktív korú ember képzésére, továbbképzésére és kompetencia-fejlesztésére lenne szükség.

12.) Ennek költsége akár 500 milliárd forint is lehet, ám az összeg mintegy fele rendelkezésre áll a GINOP források között. A fennmaradó összeget a gazdaságvédelmi alap terhére lehetne biztosítani.

13.) Hosszabb távon a magyarországi felnőttképzési piac megújításához elengedhetetlennek tartjuk a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) és a Digitális Munkaerő Programban (DMP) megfogalmazott intézkedések gyors és hatékony végrehajtását.

Töltsd le a teljes javaslatcsomagot!