IVSZ.hu / Az IVSZ javaslatai a digitális felnőttképzés fejlesztésére a gazdaság revitalizálása érdekében
Az IVSZ javaslatai a digitális felnőttképzés fejlesztésére a gazdaság revitalizálása érdekében
Annak érdekében, hogy a gazdasági kilábaláshoz a felnőttképzési programok minél nagyobb mértékben hozzájárulhassanak, a Kormány felnőttképzési programok digitalizációjával kapcsolatos rendeletének végrehajtásával kapcsolatban az IVSZ az alábbi javaslatokat teszi.
Összefoglaló
(A teljes javaslatcsomagot itt tudod megnézni.)
1.) Magyarországon a munkaerőpiac dinamizmusát jelentősen gátolja, hogy mind a munkavállalók digitális kompetenciáit, mind a felnőttképzésben való részvételi arányt tekintve a sereghajtók között vagyunk az EU-ban és az OECD-ben.
2.) A digitális platformon megvalósuló felnőttképzés minél szélesebb körű lehetővé és elérhetővé tétele ezért az utóbbi hetekben kibontakozó válsághelyzet nélkül is indokolt lett volna, de a COVID-19 járvány miatt kritikus fontosságúvá vált.
3.) A kormányzat a 70/2020. (III. 26.) Kormányrendelettel elhárította a digitális platformon, távoktatás formájában nyújtott felnőttképzés útjában álló legfontosabb adminisztratív akadályokat.
4.) Ahhoz azonban, hogy a digitális felnőttképzés jelentős mértékben hozzájárulhasson a gazdaság revitalizálásához, szükséges
- olyan ösztönzők és támogatások bevezetése, amelyek lebontják a felnőttképzésben való részvétel kognitív és anyagi természetű korlátait;
- a digitális kompetencia hatékony és tömeges fejlesztése a munkavállalók körében;
- olyan képzési módszertanok és eLearning megoldások fejlesztése, amelyek mérhetővé teszik a képzési folyamat eredményességét;
- olyan ellenőrző mechanizmusok és tanúsítványok bevezetése, amelyek kielégítő módon dokumentálják a képzések eredményes elvégzését.
5.) Annak érdekében, hogy a gazdasági kilábaláshoz a felnőttképzési programok minél nagyobb mértékben hozzájárulhassanak, az IVSZ Oktatási munkacsoportja a jelen dokumentumban foglalja össze javaslatait.
6.) A képzések megszervezése, lebonyolítása és elszámolása terén:
- a rendelet hatályának kiterjesztése a válság előtt elkezdett képzésekre;
- a képzések körültekintő kiválasztása és minőségbiztosítása;
- bevált módszertanok és eszközök alkalmazása (LMS, LCMS, TLA, xAPI);
- a képzések dokumentálása (képzési dokumentáció, LMS, API használata);
- elektronikus ügyintézés az igazolások beszerzésére tanúsítványok kiadására;
7.) A képzéseken való részvétel támogatása érdekében:
- képzési voucher munkaadóknak és munkavállalóknak;
- képzők közvetlen támogatása (a képzések árának csökkentése érdekében);
- szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére való felhasználhatósága;
- a támogatások feltételeként folyamatos tutori és mentori támogatás, szabványos eLearning keretrendszert és digitális tananyag biztosítása.
8.) A hátrányos helyzetűek bevonása érdekében:
- a képzési lehetőségek elérhetővé tétele;
- a képzésbe való belépéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása;
- DiákHitel, illetve kamatmentes hitel elérhetőségének biztosítása;
- a képzés kiválasztását és a belépést támogató mentorálás biztosítása.
9.) A képzések iránti nyitottság növelése érdekében: „Tanuló Magyarország” program, melynek célja
- a felnőttképzés hazai részvételi arányának megduplázása;
- az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) fontosságának hangsúlyozása, akár mozgalommá szélesítése;
- munkaerőpiaci változások társadalmi érzékenyítése;
- digitális kompetencia hatékony fejlesztésére alkalmas tömeges programok;
10.) A képzések eredményessége és hatékonysága érdekében
- munkaerőpiaci és képzési monitoring és előrejelző rendszer létrehozása;
- a képzések munkaerőpiaci eredményességét mérő indikátorrendszer;
- a megszerzett kompetenciák validálási és tanúsítási rendszere;
- a képzési és munkaerőpiaci adatok elérhetővé tétele, a felnőttképző intézmények nyilvántartásának visszaállítása;
- az egyéni képzési számla bevezetésének vizsgálata;
11.) Becslésünk szerint 250-500 ezer aktív korú ember képzésére, továbbképzésére és kompetencia-fejlesztésére lenne szükség.
12.) Ennek költsége akár 500 milliárd forint is lehet, ám az összeg mintegy fele rendelkezésre áll a GINOP források között. A fennmaradó összeget a gazdaságvédelmi alap terhére lehetne biztosítani.
13.) Hosszabb távon a magyarországi felnőttképzési piac megújításához elengedhetetlennek tartjuk a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) és a Digitális Munkaerő Programban (DMP) megfogalmazott intézkedések gyors és hatékony végrehajtását.