Digitális Munkaerő Program

Az elektronikus rendszerek és informatikai alkalmazások terjedése évek óta exponenciálisan gyorsul, mivel a nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra rendelkezésre állása és az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások piacát jellemző folyamatos innováció eredményeként egyre több ágazat képviselői döntenek termelési és kereskedelmi folyamataik digitalizálása mellett.

A folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, hiszen már nem innovációs, kísérleti jellegű, hanem gazdasági természetű: az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén.

A digitális transzformáció az üzleti élet egyetlen szegletét sem kerüli el:

• az iparban és a mezőgazdaságban a termelési folyamatokat alapjaiban alakítja át az egymással kommunikáló szenzorok és gépek elterjedése, az IoT (Internet of Things);
• hasonló mértékű változást hoz a gyártási technológia automatizációja, az akár egyedi példányok előállítására is alkalmas, számítógépek által vezérelt termelésirányítás, az IPAR 4.0;
• évtizedek alatt kialakult, bevett üzleti modelleket viharos sebességgel alakít át a nagy mennyiségű adat (Big Data) azonnali elérhetősége és feldolgozhatósága;
• az egyre nagyobb mennyiségű adaton nyugvó, egyre precízebb tervezés és hatékonyabb végrehajtás nyomán az olyan kritikus területeken is eredményesen alkalmazhatóvá válnak a digitális fejlesztések, mint például a közlekedés-szervezés, forgalomirányítás, egészségügy, távdiagnosztika, stb.

Magyarországon már ma is a GDP több mint 20%-át adja, és a foglalkoztatottak csaknem 15%-nak biztosít munkát a szélesen értelmezett digitális gazdaság, ugyanakkor a terület legfőbb erőforrásaiért – a képzett szakemberekért – hatalmas harc folyik a világban. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és az IVSZ tavalyi kutatása szerint az IKT ágazat a más területekre gyakorolt multiplikatív hatásának köszönhetően rendkívüli mértékben járul hozzá mind a növekedés, mind az export és az innováció bővüléséhez.

Minden egyes, az IKT szektorban dolgozó informatikus foglalkoztatása további munkahelyeket generál nemzetgazdasági szinten. A 22.000 hiányzó informatikus pótlása esetén így további több tízezer fő számára nyílna foglalkoztatási lehetőség, részben a beszállítói és egyéb támogatói szolgáltatásokon keresztül, részben az átlagot meghaladó informatikus munkabérekből fakadó magas vásárlóerő miatt. Az informatikusok és magasan képzett digitális szakemberek hiánya ezért nemcsak a magyar IKT szektor, hanem a teljes digitális gazdaság, s így áttételesen a nemzetgazdaság további fejlődésének is a legfőbb akadálya.

Vezetői összefoglaló

1. A termelési és üzleti folyamatok digitális átalakulása feltartóztathatatlan és visszafordíthatatlan a gazdasági élet valamennyi szegmensében.
2. A digitális átalakulásnak a magyar nemzetgazdaság a nyertese lehet, amennyiben meg tudja őrizni, illetve tovább tudja javítani az IKT és a digitális gazdaság terén megszerzett kedvező pozícióját.
3. Az informatikai megoldásokat tudatosan és szervesen használó vállalkozások hatékonyabbak és versenyképesebbek hagyományos megoldásokat alkalmazó versenytársaiknál az ipar és a gazdaság minden területén.
4. Ennek azonban súlyos korlátozó tényezője az informatikai szakemberek és a magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók egyre súlyosabbá váló hiánya.
5. Csak informatikusból 22.000 fő hiányzik a munkaerő-piacról, és a hiány folyamatosan növekszik.
6. A hazai ipar versenyképességét erősíteni hivatott Irinyi Terv, illetve a szintén 2016-ban indult Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform is növelni fogja az informatikai, illetve magas szintű digitális felkészültséggel és IKT tudással rendelkező szakemberek iránti keresletet.
7. A munkaerő-kínálat rugalmatlansága miatt tovább emelkednek a bérek, ami a hazai KKV-k esetében rögzítheti a digitális kor előtti technológiák alkalmazását, mivel nem tudják megfizetni a megfelelő szakembereket.
8. A már piacon lévő, versenyképes munkabért kínáló multinacionális vállalkozások felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt, ami mind az új piacra lépők megjelenését, mind pedig a hazai kkv-k munkaerő-keresletének kielégítését gátolja.
9. A munkaerőhiány visszafogja az informatikai ágazat beruházásait, sőt már a nem informatikai ágazatok növekedését is gátolja, ami nemzetgazdasági szinten is növekedési korláttá válhat.
10. A növekvő igényekre a hazai képzési rendszerek nem reagáltak: az informatikai végzettséget szerzők, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel rendelkezők száma sem a felsőoktatásban, sem a szakképzés/felnőttképzés területén nem emelkedik érdemben.
11. A hagyományos képzési rendszerek számottevő kapacitásbővítése mellett ezért szükséges olyan alternatív képzési utak kialakítása is, amelyek biztosítják a digitális gazdaság számára az informatikai, illetve digitális tudással rendelkező munkaerőt.
12. A krónikus munkaerőhiány orvoslása mellett a hazai digitális gazdaság versenyképességének alapvető feltétele a lakosság és a kkv-k digitális kompetencia-szintjének általános emelése is, részben az IKT felhasználói oldal erősítése, részben a digitális munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében.
13. Az IVSZ a digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényezőként azonosította az informatikai és digitális munkaerőhiányt, ezért a probléma több elemére kiterjedő átfogó programként elkészítette és a döntéshozók figyelmébe ajánlja a Digitális Munkaerő Programot (DMP).
14. A DMP mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikus végzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kíván járulni.
15. A DMP természetesen nem oldhatja meg a digitális átalakulással összefüggő valamennyi munkaerőpiaci problémát; elsősorban az IKT ágazat, illetve az IPAR 4.0 körébe tartozó és a digitális átalakulásban leginkább érintett ágazatok munkaerőhiányának enyhítését célozza.
16. A DMP szerint a bemutatott problémák megoldására 3 éven belül a meglévő képzési szint felett további 20.000 informatikust kell képezni.
17. A digitális gazdaság fejlődéséhez ugyancsak elengedhetetlen, hogy a nem informatikai szakmákban is jelentősen bővüljön a magas szintű digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók aránya.
18. Ehhez nagyságrendekkel kell növelni az IT megoldások felhasználására épülő egyéb szakmai képzések számát és kibocsátását is, továbbá a szakképzésben, a felsőfokú képzésben és a felnőttképzésben egyaránt szükséges a képzések digitális tartalmának felülvizsgálata, kiegészítése.
19. A program első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nem hagyományos informatikus-képzési programokra célszerű helyezni; ezzel párhuzamosan el kell végezni a hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítését és tartalmi frissítését.
20. A felvettek számának emelése csak a teljes jelentkező populáción belüli arányuk (jelenleg 8%) növelésével válik majd lehetségessé. Ehhez azonban szükséges a jelentkezési motiváció növelése, valamint a felvevő kapacitás növelése.
21. A Digitális Munkaerő Program ambiciózus célszámainak eléréséhez új, potenciális tartalékokkal rendelkező célcsoportok bevonása szükséges (beleértve a nem informatikai szakmát megcélzókat is, akik nem informatikai, de digitális munkahelyen szeretnének elhelyezkedni):
    1. felsőfokú képzésre fel nem vettek, vagy lemorzsolódottak;
    2. nők;
    3. informatikai „fehér foltok” kiemelt kezelése: olyan vidéki területeken élők bevonása, ahonnan kevesen jelentkeznek informatikai képzésekre;
    4. karrierváltók
    5. ráképzések.
22. A Digitális Munkaerő Program megvalósításához több, egymáshoz kapcsolódó program párhuzamos végrehajtása és a megfelelő forrás biztosítása szükséges.
    1. DMP tudásbázis kialakítása
    2. Munkaerő-piaci igények pontos meghatározása
    3. A munkaügyi adatfelvételek fejlesztése a digitális munkaerő-piaci elvárások beazonosítása érdekében
    4. Munkaerő-piaci visszajelző rendszer fejlesztése
    5. Szakmaszerkezeti előrejelzések frissítése
    6. Foglalkoztatásba ágyazott képzési (FÁK) program indítása
    7. Rövid ciklusú, általános informatikai és interdiszciplináris képzési programok indítása