„Így látjuk mi” – Friss stratégia: Terjedjen a MI!

2020.09.11

Szeptember 8-án elfogadták a a régóta várt nemzeti MI stratégiát, így a megvalósítás és konkrét lépések szakasza kezdődhet. Mesterséges intelligenciával foglalkozni és rendszer szintű beavatkozásokat tenni megkerülhetetlen, hiszen a technológiavezérelt pályára való átállás egyik kulcspontjáról van szó. Mit jelent és hova vezet az új stratégia, illetve hogyan hathat a vállalatok jövőjére? – Werschitz Ottó, az IVSZ MI szakértője vizsgálja meg a kérdést.

Az “Így látjuk mi” sorozatban üzleti, innovációs, szabályozási és technológiai történéseket ragadunk meg az iparág számára releváns módon. Szakértőink értelmezik, elemzik és kontextusba helyezik az eseményeket.

IVSZ: Sokat kérdezgetjük mostanában az IVSZ-nél egymást és a közelgő MENTA konferencia előadóit, hogy kinek milyen öt szó jut eszébe az innovációról, az elmúlt időszakról. Öt szóban nagyon sok tudást lehet átadni és kreatív gondolkodásba lehet belecsapni – ez majd a konferencián is ki fog derülni. Így tőled is először azt kérdeznénk, hogy mi az az öt szó, ami eszedbe jut a MI stratégiáról?

Wershitz Ottó: Ez az öt szó legyen az „együtt”, „versenyképesség”, „izgalmas”, „munka” és „jövő”.

IVSZ: Mi a véleménye a frissen elfogadott MI stratégiáról az iparág szereplőinek?

WO: Több mint 1000 szakértő dolgozott a stratégia megalkotásán, köztük az IVSZ is: szakmai anyagokkal, iparági workshopok-kal és a hazai MI térkép felrajzolásával támogattuk a stratégia létrejöttét. Ez tényleg közös munka volt, és úgy gondolom, hogy az iparág egy jó része magáénak tekinti a végleges anyagot, hiszen a saját javaslatait, hozzáadott értékét is láthatja benne. A stratégia nagyon friss, idővel pontosabb kép rajzolódik ki arról, hogy ki hogyan áll hozzá. Amit biztosan tudunk, hogy nagyon sokan dolgoztunk rajta és nagyon vártuk.

IVSZ: Miért fontos a stratégia IVSZ tagok és az iparág számára?

WO: Közismert tény, hogy az MI egy olyan transzformatív technológia, amely minden túlzás nélkül az ipari forradalomhoz vagy az elektromosság elterjedéséhez hasonlítható. Egyre több ember életére lesz hatással, akár amikor termékeket, szolgáltatásokat vásárolunk, orvoshoz fordulunk, vagy a klímaváltozást igyekszünk enyhíteni. Az általános hatások és előnyök mellett azonban az iparágnak, az informatikai és információs szolgáltatások ágazatában dolgozóknak külön fontos ez a mérföldkő: ha a stratégiában megfogalmazott programok beindulnak, az újabb munka- és üzleti lehetőségeket kínál majd az MI alkalmazásokat fejleszteni és bevezetni képes vállalkozások számára. Fontos emellett, hogy a MI rendszerek alapja az adat, hiszen ennek alapján trénelhetjük a MI-t megvalósító gépi tanuló algoritmusokat – így az adatokkal, adatmenedzsmenttel foglalkozó vállalkozások szempontjából is fontosak a most megjelent, átfogó törekvések.

IVSZ: Hogyan hat a stratégia a piacra rövid távon?

WO: A stratégia intézkedési terve nyomán azt mondhatjuk, hogy főként közép- és hosszútávon ér majd el hatásokat. Az alapozó pillérek megvalósítása rövidebb határidejű, hiszen a MI széleskörű fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges keretek megteremtéséről szól. Ebből az egyik legfontosabb az oktatás és kompetenciafejlesztés: idén novemberig 100 ezer ember MI irányú (alap)képzése és 1 millió állampolgár szemléletformálása a kitűzött feladat. Szintén rövid távon adott érték a MI termékeket, szolgáltatásokat és kompetenciát összegyűjtő adatbázis, amely piactéren szervezetek hirdethetnek és kereshetnek számukra releváns tényezőkre.

A széleskörű alapozó pillérek mellett azonban látszik az, hogy a stratégia mind a különböző iparágakat specifikusan, mint az állampolgárokat és magánembereket érintő területeken kíván hatni. Az utóbbi, ún. transzformatív programok azt célozzák, hogy a laikus tömegek is magabiztosan és bizalommal használják fel a MI előnyeit az önvezető autókkal, MI alapú egészégügyi döntésekkel kapcsolatban, illetve a MI a széles társadalom számára fontos kihívásokra tudjon választ adni.

A stratégia az innovációt remélhetőleg sokrétűen fogja támogatni: egyrészt a megfelelő jogi szabályozás létrehozásával, másrészt pedig a MI hatalmas adatigényének kielégítésével, minél több adat elérhetővé tételével – a közadatok hasznosítására létrejön például egy új szerv, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. De nagyon fontos mellett, hogy lesz egy Nemzeti MI Laboratórium is, amely a nagyobb egyetemek és kutatóintézetek K+F tevékenységét fogja koordinálni, ezzel is növelve az innováció hatékonyságát.

IVSZ: Milyen hatással lesz a stratégia a piacra 5 éven belül?

WO: A stratégia 10 éves célokat definiál, de trendek már remélhetőleg 5 éves távlatban is kirajzolódhatnak. A fő makrogazdasági célok közé tartozik a MI indukálta 15% GDP növekedés, 26%-os termelésnövekedés a KKV-k esetében, illetve 1 millió munkavállaló új, magasabb hozzáadott értékű MI támogatott munkavégzésbe terelése. Emellett számos iparági és állampolgárokat érintő célkitűzés is van: például 3 millió állampolgár számára MI által támogatott egészségügyi szolgáltatás elérhetővé tétele, vagy a mezőgazdaság környezetterhelő ammóniakibocsátásának több mint 30%-kal történő csökkentése vagy az önvezető járművek terén az európai vezető szerep kitűzése. Igen, ezek ambiciózus célok, de megvalósíthatóak. Látszik az is, hogy ez a vállalkozások közül azokra van leginkább hatással, akik olyan MI megoldásokat fejlesztenek, amelyek ezen célok elérését segítik, illetve lesznek olyanok, akik a kedvezményezettjei: például azok a mezőgazdasági termelő cégek, akik jobb módszerekkel, környezettudatosabban tudnak majd termelni, vagy azok a termelővállalatok, amelyek hatékonyabban tudnak majd gyártani és versenyképesek tudnak maradni nemzetközi viszonylatban.

IVSZ: Mennyire követi a stratégia a nemzetközi trendeket? 

WO: Az IVSZ-ben másfél évvel ezelőtt készítettünk egy kutatást a világ országaiban már elfogadott és már működő MI stratégiákról, ebből egy elég átfogó képet ismerhettem meg. Vannak olyan országok, amelyek stratégiájukban egy-egy területre fókuszálnak, például a kutatás-fejlesztésre vagy a gyártásra, ám vannak szélesebb spektrumú országstratégiák is. A magyar stratégia eléggé átfogó, hiszen egyszerre fókuszál a K+F és az alkalmazói szintekre, ezzel együtt igen fontos szerepet szán az oktatásnak és a társadalom érzékenyítésének, miközben a különböző iparágak működését és versenyképességét akarja segíteni MI által, de emellett még nagy hangsúlyt helyez a nemzeti adatvagyon elérhetővé tételére, illetve az adatpiac beindítására, amely az MI megoldások építéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Sok országban már évekkel ezelőtt „üzembe helyezték” a stratégiát, ami gyakorlati lépéseket is jelentett – szervezetek felállítását, képzéseket, anyagi forrásokat és kormányprogramokat. Ebben az értelemben sajnos mi késésben vagyunk, és itt az idő, hogy felpörögjünk. Mindazonáltal már nálunk is évek óta folyik az MI „felfutása”: gondoljunk csak az egyik távközlési szolgáltató MI alapú hangasszisztensére, vagy más MI alapú ügyfélszolgálati alkalmazásra szolgáltató cégeknél. Az egyetemeken már széleskörben elérhető MI oktatásra, és több multinacionális cég hozta már ide a MI alapú termékeit fejlesztő funkcióit – tehát nem nulláról indulunk.