„Így látjuk mi” – COVID19: elfelhősödik a piac?

Az “Így látjuk mi” sorozatban üzleti, innovációs, szabályozási és technológiai történéseket ragadunk meg az iparág számára releváns módon. Szakértőink értelmezik, elemzik és kontextusba helyezik az eseményeket. Az IVSZ Adatközpont és Felhő munkacsoportjának vezetője, Szekeres István és helyettese, Kollár László a felhő szempontjából vizsgálja meg a COVID19 járvány hatásait.

Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy mekkora jelentősége van a digitális transzformációnak: azoknak a vállalkozásoknak, amelyek eddig is foglalkoztak a kérdéssel, a jelenlegi helyzet könnyebben átvészelhető, ahol pedig ez a folyamat még el sem indult, nem volt előkészítve, ott egy nagyon komoly kihívás előtt állnak a cégvezetők. A járvány következtében a digitalizáció áthat mindent, gazdasági következményei egyértelműen jelzik, hogy digitális hozzáállásra szükség van. A digitális gazdaság hozzáadott értéke már az elmúlt években is jelentős mértékben erősödött, a jelenlegi helyzetben azonban bizonyíthatja ütésállóságát, illetve az új technológiák alkalmazása felé ösztönző kényszerhelyzet egy technológia-vezérelt – és potenciálisan gazdaságvédő -és növelő – pályára való átállást hozhat.

A Microsoft, az IVSZ és a BellResearch közös 2019-es vállalati felhőkutatásából már látható volt, hogy számos vezető megoldásnak tekinti a felhőtechnológiát üzleti problémákra. Emellett markáns trendként rajzolódott ki, hogy a felhőhasználat egyik fontos mozgatórugója a mobilitás iránti igény: a megkérdezett vállalatok 88%-a felelte, hogy rendszereihez és alkalmazásaihoz mobil eszközről is hozzá lehet férni. Ugyanez az igény tükröződött egyébként a vállalatok eszközbeszerzésében is: a céges munkaállomásoknál a laptopok aránya már 50 százalék fölé volt tehető. A trend egyértelműen látszott 2019-ben is, ám a helyfüggetlen elérés és a távmunkát szolgáló technológia sosem számított annyira, mint most. A gyors, tűzoltó beavatkozások időszakában azonban az IVSZ szeretné előrevetíteni a hosszabb távú hatásokat és a digitalizáció gazdasági rezilienciát növelő szerepét is.

Hogyan fog a koronavírus a (felhő)piacra hatni rövid távon?

A gyors változások, amelyeket máris láthatunk, többdimenziósak. Egyrészt olyan területeket is érintenek, amelyekre eddig nem gondoltunk, nem tűnt lehetségesnek: lehet például tanórát tartani online. A másik dimenzió a döntéshozatallal kapcsolatos, hiszen jelen esetben a felhő alapú megoldásokra váltás sebessége, a távmunka és távoktatás körüli Pató Pál féle ráérős mentalitás átadta a helyét a „csináljunk valamit, de azonnal” hozzáállásnak. A harmadik dimenzió pedig a felhasznált eszközök jellege és tulajdona: az otthoni munkavégzés sok esetben feltételezi, hogy a munkavállaló a saját eszközét használja a munkavégzésre – már csak azért is, mert a notebook-ok elfogytak a boltok polcairól és az új szállítmányok akár hónapokat is késhetnek. A BYOD (‘Bring your own device!’) megközelítés eleve kizár bármi nemű eszköz, operációs rendszer, vagy szoftver verziót érintő uniformitást, illetve egy sor, korábban kőbe vésett IT alapvetést is (pl. lehet-e lokál admin a user). Ezen új feltételek együttese pedig szinte kiált az SaaS megoldások iránt.

Milyen hatása lesz a mostani eseményeknek a (felhő)piacra és a vezetők hozzáállására hosszabb távon? Milyen új igények jelenhetnek meg? Milyen digitalizációs változások, előrelépések gyorsulhatnak fel?

A válság során kialakult új szokások és megoldások várhatóan velünk maradnak, és hosszú távon a felhő technológiákhoz való adaptáció sebességét növelik majd. Például a videókonferencia, mint kis és középvállalati kommunikációs eszköz elfogadottá válik a válságot követően.  Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók látják, hogy a működőképes a technológia. A másik terület, ahol hasonló okokból áttörést feltételezhetünk, az a távoktatás. Mind a két terület szinte kizárólag valamely felhő szolgáltatáson keresztül elérhető, így közvetett módon a felhő elfogadottsága is annyit léphet előre pár hónap alatt, mint korábban pár év alatt.

Az elmúlt hetekben számos példát láttunk arra, hogy magas beosztású emberek hozzáállásában gyors változás tud beállni: egy hazai kereskedelmi banknál az egyik magas beosztású vezető most napok alatt rendszeres Skype használóvá vált, pedig korábban egyáltalán nem érdeklődött iránta, majdnem 150 napig offline volt. Vélhetően a válság lezárulásával is megmarad ez a nyitottság, így a korábbi jóslatoktól eltérően lehet, hogy nem  feltétlenül kell megvárnunk, amíg a Y vagy Z generáció tagjai ülnek a cégek felső vezetésében.

Van esélye azoknak a vállalatoknak, akik most pótolják be lemaradásukat felhő terén?

A jelenlegi vállalati környezet legfontosabb jellemzője a külső paraméterek korábban elképzelhetetlen sebességű változása. A túlélés egyik tényezője az ezekre a változásokra adott válaszok sebessége, amelyhez elengedhetetlen a felhő alapú informatikai megoldások alkalmazása. A jó hír az, hogy a felhő szolgáltatások több tényező mentén is elősegítik a gyors lépéseket: a belépési korlátok alacsony volta (nincs beruházási költség) és az informatikai tudásigény „házon kívülre” kerülése is az elhatározások gyors megvalósítását teszik lehetővé. Ugyanez távolról sem mondható el a céges folyamatok, illetve a vállalati kultúra átalakulásának sebességére – a „felhőben gondolkodni képes” felsővezetés tehát elengedhetetlen. A felhő csak egy eszköz, amely viszonylag gyorsan rendelkezésre tud, ám a vezetésen és a hozzáálláson múlik, hogy mihez tudnak kezdeni vele.

Megvan a vállalatoknál az a tudás, amely révén biztonságosan navigálhatják a távolról dolgozók megnövekedett mennyiségét?

A felhő esetében ez a tudás csak részben a vállalatok házon belüli képessége: sok szempontból épp az a kulcs, hogy a távolról történő munkavégzést elrendelő vállalati vezetőknek nemigen kellett elgondolkodnia azon, hogy vajon bírni fogja-e a távközlési és a felhő szolgáltató (Slack, Teams, Webex, Zoom, stb.) kiszolgáló infrastruktúra a hirtelen megduplázódott terhelést. Feltételezhették – és egyelőre joggal, hogy ezek zökkenőmentesen végzik a dolgukat. A saját UCC platformot, VPN-t és távoli elérést üzemeltető nagyvállalatok IT vezetőire ez távolról sem igaz: ők és munkatársaik óriási küzdelmet folytatnak azért, hogy a felhasználók ne vegyék észre, hogy az infrastruktúra milyen rendkívüli mértékben túl lett terhelve az utóbbi időben.

Milyen szerepe lehet a felhő technológiának majd a gazdaság újraindításában?

A COVID-19 drámaian felgyorsítja a felhő alapú informatika elfogadásának folyamatát, de a gazdaság újraindításában betöltött szerepe vélhetően limitált. Kiemelkedő szerepe olyan értelemben lehet, hogy a válság során döntéshozók sokasága tapasztalhatja az online világ hatékonyságát, alkalmazkodik, informálódik, és a nehéz időket követen ezzel az új tudással kezdi majd meg IT hátterének továbbfejlesztését.

A jelenlegi válság konkrét termelési kapacitás csökkenést nem okoz, tehát elvileg a helyreállás hasonlóan gyors lehet, mint a leépülés volt. Ellenben két kulcs területen hatalmas rombolást vihet (visz) végbe a válság: az egyik a globális értékteremtési láncok szétszakítása, illetve ennek következtében a bizalom meggyengülése (jön-e az alapanyag vagy alkatrész Kínából), a másik terület pedig maguknak a gazdasági szereplőknek likviditása, végső soron az életben maradása, amely állami beavatkozást, pénzügyi stimulust igényel majd.