MENTA 2017: A digitalizáció természetes!

A sárvári Spirit Hotelbe a kétnapos MENTA konferenciára összesen 450 regisztrált vendég látogatott el, közülük 380-an az esti Gyurós Tibor-díjátadó gálavacsorán is tiszteletüket tették – vegyesen új és veterán IVSZ tagok, a digitalizációs trendekben érintett egyéb szereplők, cégvezetők és szakértők. 

A konferencia első napját a digitális átalakulás meghatározó három fő pillérnek, a technológiának, emberi erőforrásoknak és az üzletfejlesztésnek szenteltük, a második napi szekciókban pedig ezen a nyomvonalon elindulva gyakorlatiasabb módon dolgoztuk fel az adatgazdaság, Ipar 4.0 és a munkaerő transzformáció témaköreit.

A két nap különböző programjain 60 előadó, panelbeszélgető és moderátor lépett színpadra és összesen 45 különböző témájú mégis egy irányba mutató program segítette valóban természetessé tenni a résztvevők számára a digitalizáció kihívásait és körülményeit.

Ha alaptézisnek elfogadjuk, hogy minden digitalizációs projekt alapja végeredményben informatika, akkor a másik tézis éppen az, hogy a digitalizáció nem egyszerűen csak informatika. A digitális transzformáció az élet minden területén megjelenik, hasonló receptekkel, hasonló összetevőkkel, de mégis nagyon különböző módokon. A sokféle iparág forradalmának közös vonása viszont az, hogy minden esetben a megfelelő technológia, a jól képzett munkaerő és a helyesen alakított üzleti modell hármasának kényes egyensúlyára épül.

 

Technológia – Ember – Üzletfejlesztés

Az IVSZ MENTA 2017 konferencia tematikája is eköré a három tényező köré épült. A továbbra is nagyon fontos technológiai kérdéseket kiegészítettük azzal, hogyan tudják a vállalat lelkét adó vezetők és az alkalmazottak felvértezni magát a szükséges készségekkel, illetve melyek azok a működési, működtetési modellek, amelyek ezt az új gépezetet nyereségessé teszik.

Dr. Cséfalvay Zoltán, OECD nagykövet úr a Nagy digitális korszakváltás előadásában kiemelte, az új technológiák mellett új gazdaságszervezési elvek, új fogyasztási minták, új foglalkoztatási modellek is érkeznek, sőt, az új emberi generációk ebből a változásból új csatatereket, mítoszokat és életmód dinamikát is kreálnak.

Müller Zsolt András, a KPMG fogyasztói piacokért felelős igazgatójának gondolatébresztő előadása is ezt erősítette: a diszruptív megoldásokat fejlesztő cégek legnagyobb fenyegetése nem az, hogy egy adott piacnak hány százalékát foglalják el éppen, hanem, hogy a modelljüket a széles fogyasztói rétegek rövidesen alapvetésnek veszik, elvárják. Ez egy lépéskényszer minden vállalat számára, legyen szó kereskedelemről, logisztikáról, vagy akár gyártásról. Ráadásul ma már nem az az izgalmas trend, hogy az offline vállalatok próbálnak online csatornákra lépni, hanem azt szemlélhetjük, ahogy a digitális térben született vállalatok, a sokkal hatékonyabb és egységesebb belső rendszerüket kiengedik a fizikai térbe is. Hatalmas változások zajlanak a szemünk előtt, miközben a hagyományos kereskedők jelentős része olyan egyszerű fogyasztói igényt nem tud megugrani, hogy az online rendelt ruhát ki lehessen cserélni a fizikai üzletben.

 

Drágább törölni az adatot, mint megtartani és elemezni

A digitálisan felkészült vállalatoknak komoly előnyük van, és nem csak azért, mert hatékonyabban csinálják ugyanazt, mint hagyományos társaik, hanem azért is, mert ma már minden folyamat mérhető és elemezhető.

Csillag Péter, a Starschema alapítója szerint a következő 3 év lesz az az időszak, amikor a Fortune 500-as vállalatok jelentős része átáll adatvezérelt működésre, kellemetlen helyzetbe hozva mindenkit, aki erre nem képes. Csillag Péter azt is megmutatta előadásában, hogy a jelenlegi big data megoldások már annyira egyszerűen működtethetőek és annyira általános célúak, hogy drágább egy adatot törölni, megsemmisíteni, mint megtartani és elemezni.

Nem jár persze mindenki ennyire a felhők között, Tavaszi Tivadar, a Knorr-Bremse Hungária ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a digitalizációt ugyan ők is megélik, de nem igyekeznek túlzóan progresszívek lenni, hanem inkább az üzletileg racionálisnak bizonyuló területeken változtatnak. Ma már minden gyárban rengeteg digitális megoldás dolgozik, mégis nehéz egyértelműen azt mondani, hogy ez már definíció szerint Ipar 4.0.

 

Nem elég agilisnak látszani

Sokszor valóban nem csak a technológiahasználaton múlik a siker, hanem a vezetői felkészültségen, elszántságon is.

Szelecki Zsolt, vezetői tanácsadó kiváló előadásában bemutatta, hogy mi az a 6 nélkülözhetetlen, kritikus készség, amelyek nélkül egy vezető nem létezhet digitális vállalatban: ezek az eszköz-felhasználó integráció, a design készségek és AI használat, a külső hálózatokon való tartalomkezelés, analitika és mérés képességek, illetve kognitív menedzsment és adaptív képességek. Bármelyik közülük nem ismerős? Lehet, hogy baj lesz. Márpedig a hazai IT szektorban gyakran fordul elő attitűd probléma a ma már alapvetőnek számító agilis módszertanokkal kapcsolatban.

Dr. Bodó Zsolt, a Sprint Consulting vezérigazgatójának előadásából kiderült, hogy HR, menedzsment és ügyféloldalon is erős tévhitek élnek az agilitással kapcsolatban, pedig viszonylag egyszerű változtatással, tréninggel komoly siker érhető el. A legtipikusabb tévhitek szerint az agilitás azt jelenti, hogy bármit, bármikor lehet változtatni, hogy nincs tervezés, hogy az egész működés egy tákolmány. Sokan csak egy trendi, múló hóbortnak tartják – látszik, hogy van hová fejlődnünk.

Kovach Anton, a Shiwaforce alapítója is az agilitással és a digitális gondolkodással kapcsolatos felületesség veszélyére hívta fel a figyelmet: Teljesen más módszertant kell alkalmazni akkor, ha minden rendben van, és mást akkor ha problémát szeretnénk megoldani. A waterfall projektmenedzsment lassú és szilárd, a Scrum rugalmas és gyors, de egyik sem jobb vagy rosszabb, csak másra való. A hiba akkor történik a vállalatban, ha egy hagyományos folyamatot agilisnak igyekszik feldíszíteni valaki. Kovach Anton szerint ez olyan, mintha a teknősbékára nyuszifüleket tennénk – attól nem fog ugrálni.

 

Az innováció nem projekt, hanem kultúra

A sikeres digitalizáció és innováció egy sokkal hosszabb folyamat annál, minthogy néhány lépésben meg lehessen ugrani.

Erik van Ommeren, a Gartner kutatási igazgatója előadásában többek között arról beszélt, hogy az innováció kultúráját kell megteremteni a cégen belül, másrészt nem egy adott helyzetnek kell megfelelni, hanem a folyamatos változásra kell berendezkedni. A digitalizáció nem egy krízis, hanem egy állapot, amiben mostantól létezünk. Kultúrát építeni pedig nem egyszerű, ráadásul nem is igazán aránylik a sikeressége a rendelkezésre álló pénzhez.

Bálint Viktor, a BnL Growth ügyvezetője részletesen bemutatott több példát, ahol a pénzbőség mellett is óriási kudarc lett a végeredmény. Az ok lehet hamis sikerérzet, fókuszvesztés, rossz időzítés is. Mindenesetre egy olyan időszakban, amikor bőséggel áll rendelkezésre bevonható forrás, kár azt gondolni, hogy minden csak a pénzen múlik. Van 4,5 milliárd dolláros cégértéken amerikai startup, ami még mindig nem jött elő termékkel. Az óvatos „smart money” tanács, hogy ne túl sokat, ne túl korán és ne túl komplexen.

A konferencián a prezentációk mellett izgalmas panelbeszélgetések mentén is ütköztek az álláspontok az okosgyár koncepciókról, a digitális transzformációs projektek IT hátteréről és az állami finanszírozás és az export kényes együttműködéséről is.

 

Inspiráció extra

A mély szakmai tartalom mellett a résztvevők inspirálódhattak könnyedebb mégis fontos üzeneteket és tanulságokat felvonultató programokon is.

Pál Feri atya az egyensúlyban lévő én receptjét vázolta fel olyan módon, hogy azt a projektmenedzsment kihívások közt élő menedzserek is jól értsék.

Kömlődy Ferenc, jövőkutató több tucat példán keresztül mutatta be, hogy a hagyományos sci-fi regények és filmek milyen hatással voltak a technológiai fejlődésre: ha nem is minden, de sok-sok ötlet megvalósult és ma már együtt élünk vele. Repülő autó és fejlett űrhajózás nincs, de tablet, fülhallgató, virtuális valóság, önvezető autó, robotok és kiborgok viszont bőven.

Pogátsa Zoltán, Cséfalvay Zoltán, Vityi Péter és Both Vilmos pedig a digitalizáció társadalmi és politikai hatásait boncolgatták. A robotadó és az alapjövedelem mellett fejlesztési politika, regionális problémák, de a magyar vállalkozások fejlesztésének akadályai is terítékre kerültek.

Szvetelszky Zsuzsa, az MTA kutatója pedig minden vezető rémálmát, a vállalati pletykát szelídítette meg: megtudtuk, hogy nemhogy nem kerülhető ki, de nagyon hasznos és kívánatos is, hogy a dolgozók informális csatornákon is kommunikáljanak egymással a vállalatban.

 

Adatgazdaság, ipar 4.0, munkaerő transzformáció

A plenáris előadások napját követően a MENTA 2017 konferencia három különálló szekcióban folytatódott, további 24 előadással.

Az Adatgazdaság szekcióban az adatgyűjtés, elemzés üzleti és politikai vetületei mellett betekintést kaptunk az API-ra épülő gazdaság különlegességeibe, illetve külön fókuszt kapott a hamarosan életbe lépő GDRP szabályozás is.

Az ipar 4.0 szekcióban a hazai gyárak fejlesztési lehetőségei mellett integrátori, hardveres, hálózati szemmel is körbe jártuk az IoT és Ipar 4.0 jelentőségét.

A munkaerő transzformáció szekcióban pedig az emberi oldalon jelentkező problémákra kaptunk profi tanácsadásnak is beillő előadások keretében megoldási javaslatokat, inspirációkat.

A konferencia előadásának többsége az IVSZ YouTube csatornáján újranézhető, a prezentációk a Slideshare-en megtalálhatóak, ha valaki pedig csak a hangulatot idézné fel újra, az a fotókat megtalálja az IVSZ Facebook oldalán.

Ezek után már nem marad más hátra, mint most beírni a naptárba a jövő évi MENTA dátumát: 2018. szeptember 13-14.

Találkozzunk újra a digitális gazdaság legjelentősebb szakmai eseményén jövőre is!