2016. április 4. és 8. között az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére az IVSZ koordinálásával megvalósult Digitális Témahét programban az előzetes regisztrációk szerint 780 iskola 5000 pedagógusa és 75000 diák vett részt. Korábban ennyi köznevelési intézményt és diákot elérő digitális pedagógia népszerűsítését célul kitűző program még nem volt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a résztvevő tanárokat mi motiválta, mit tartanak a részvétel hozadékának, mit tanultak és hogy érezték magukat a Témahét során. Azokat, akiket pedig nem sikerült elérnünk, arról kérdeztük, miért nem csatlakoztak, és mi ösztönözné őket arra, hogy a következő tanévben csatlakozzanak.

MIlyen volt a Digitális Témahét? - Kutatás

Azért, hogy válaszokat kapjunk a kérdéseinkre, online kérdőíves felmérést végeztünk a tanárok körében. Az EMMI felkérésére az Oktatási Hivatal közvetlenül a program lezárását követően kiküldte az iskoláknak az IVSZ által összeállított kérdőívet. Mostanáig 1536 pedagógus töltötte ki, megközelítőleg 1100 iskolából.

A kérdőíves felmérés során a program ideje alatt szerzett tapasztalatok nyomán feleletválasztásos kérdéseket tettünk fel. A néhány szabadszavas kérdés tartalomelemzéssel történő feldolgozása jelenleg folyamatban van.

Az eredmények tanulságosnak bizonyultak.

A válaszadókat külön kezeltük a következő kategóriák szeint:

  • Iskolája nem vett részt a programban (791 fő)
  • Iskolája részt vett a programban, de ő csak szemlélője volt (174 fő)
  • Aktívan részt vett külső program megvalósításában – a Digitális Témahét egyik programeleme az IVSZ partnerszervezeti által megajánlott programok kínálata volt, melyeken előadásra, üzemlátogatásra, foglalkozásra lehetett bejelentkezni iskolai csoportokkal (215 fő)
  • Aktívan részt vett iskolai projekt megvalósításában – az általunk leginkább preferált program ez volt, melynek során 5 még inkább 10, 20 vagy 25 órás (átlagosan 12 órában) pedagógia projektet valósítottak meg a iskola pedagógusai. Ezekben a programokban a hagyományos tantárgyi kereteket felbontva, nem tantárgy- hanem témaspecifikusan dolgoztak, a programokat a tanulói aktivitás, az együttműködési technikák és kiemelten az IKT eszközök használata jellemezte. (458 fő)

(Az utóbbi két kategória tekintetében volt átfedés.)

Figyelemreméltó eredmény, hogy a tanárok nagy számban mondták, hogy minden előre eltervezett program megvalósult, vagy még ezen felül is megvalósítottak újabb programokat. Fontos visszajelzés számunkra, hogy az előzetes regisztrációt követően ténylegesen mennyi program valósult meg, hiszen erre vonatkozóan pontos visszajelzésünk nem volt.

A programok támogató környezetben valósultak meg, az iskolai vezetés és a fenntartó egyaránt támogatta a részvételt. A válaszokból tudjuk, hogy tényleges (anyagi vagy eszköz jellegű) támogatás elenyésző számban érkezett csak az intézményekhez.

Amikor a projektet megvalósító tanárokat arról kérdeztük, hogy mi inspirálta őket a legjobban a programban való részvételre kiemelkedően magas számban (az összes válaszadó 70%-a) azt jelölte meg, hogy izgalmas programot szerettek volna kínálni a diákoknak. Sokan jelölték még azt is, hogy felkérték a programszervezésre vagy a tanulni vágyás jelentette számukra a motivációt.

Mi inspirtálta a tanárokat legjobban a Digitális Témahéthez való csatlakozásra?

Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy jelentős számban vettek részt a projektben olyan tanárok, akiknek nem volt digitális pedagógiai tapasztalatuk korábban (12%), és nem volt tapasztalatuk projektpedagógiában (28%). Az program egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy azokat a pedagógusokat is elérjük, akiket korábban más programokkal irányba program megvalósítására ösztönözni nem lehetett, őket értjük el.

Átlagosan 15 órát jelentett a felkészülés a programban résztvevő tanárok számára, ám többen 40-50 órás felkészülésről számoltak be.

Az iskolák többnyire saját projektet valósítottak meg. A válaszadók negyede választott a felkínált projektek közül. Ehhez a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában elérhető kész projektleírásokat használták fel, melyben óravázlatok, mellékletek az azonnali alkalmazáshoz, és javaslatok a megvalósításhoz segítették a pedagógusokat. Nagy számban kaptak inspirációt, ötleteket a megajánlott tartalmakból azok is, akik saját projekt megvalósítását vállalták.

Az eszközhasználatra vonatkozó kérdések nyomán az derül ki, hogy többnyire az iskolai eszközöket használták, de bizonyos esetekben bevonták a tanulók eszközeit is, mely ugyancsak kiemelt cél volt a programban. Az összes válaszadó nagyjából háromnegyede valamilyen formában használta, ebből 105 pedagógus pedig kifejezetten sokat épített a diákok saját telefonjaira, tabletjeire, notebookjaira.

Milyen arányban használták az IKT eszközöket?

A frontális eszközhasználat mellett erős volt a csoportmunkában történő használat és az általunk is különösen preferált 1/1-es megoldás, amely során minden tanuló számára rendelkezésre áll okoseszköz a feladatmegoldáshoz.

Milyen arányban jelentek meg a különböző IKT-eszköz használati módok?

Tanulságos, hogy nem jelentett kiemelt akadályt a projektek megvalósításában az eszközök hiánya. Az, hogy nem a rossz infrastruktúra a digitális pedagógia elterjedésének gátja, több kérdés nyomán is visszaigazolódott. Sokkal inkább a felkészülésre szánható idő, a módszertani támogatás, a készen használható tananyagok és a szakmai megbecsülés hiánya jelenti a pedagógusok számára a problémát.

A Digitális Témahét nyomán a pedagógusok azt fogalmazták meg, hogy hatékonyabb volt a digitális kompetenciafejlesztés, maguk is sok új tapasztalatot szereztek mind pedagógiai módszertani, mind eszközhasználat tekintetében.

Amikor azt kértük, írjanak három eredményt, amely a részvételnek köszönhető, a válaszadók első helyen a tanulók kompetenciafejlesztését, másodikként a tanulói motivációt, a bevonódást, harmadikként pedig szakmai fejlődést jelölték meg. Figyelemreméltó, hogy sokan adtak olyan választ, amelyben az új tanárok és a szülők bevonódását jelölék meg kiemelhető eredményként.

Melyek a Digitális Témahét legfontosabb eredményei? (a szabadszavas válaszokból alkotott szófelhő)

Melyek a Digitális Témahét legfontosabb eredményei? (a szabadszavas válaszokból alkotott szófelhő)

A három legfontosabb eredmény, ami a DTH-nak köszönhető (szabadszavas válaszadás)

A tanárok egyik legfontosabb motivációs szempontként jelölték meg a szakmai elismerést és a megbecsülést, ám a válaszok alapján ezt sajnos kevesen kapták meg. ebben kevesen részesültek.

A visszajelzések alapján sikerült elérni azt, hogy a digitális kompetenciafejlesztés a programban résztvevő iskolákban legalább egy hétre kitörjön a számítógép termekből, túlnőjjön az informatika órákon. Ugyan a résztvevő tanárok tekintetében sok az informatika tanár, ugyanakkor más tantárgyak szaktanárai is nagy arányban vettek részt a programban. A köznevelési intézmények különböző szintjeinek (általános iskola, szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) részvételi aránya  is leképezte a teljes rendszert. Külön öröm, hogy óvodák is jelentős számban vettek részt a programban.

A válaszadók az IVSZ támogatását négyes skálán értékelve legtöbben nagyon elégedettek voltak, és elenyésző számban voltak, akik elégedetlenségüket jelezték.

A Digitális Témahét során programot nem vállaló tanárok alkották a kérdőív összes kitöltőjének több mint a felét. Tőlük azt kérdeztük: miért nem vettek részt? A válaszokból az derül ki, hogy kevesen vannak azok, akikhez nem jutott el időben a program híre. Nem az eszközök hiányát jelölték meg fő okként, hanem az időhiányt. Ezek alapján joggal reméljük, hogy a jövő év tanév rendjébe bekerülő Digitális Témahéten a részvétel még magasabb arányú lesz, hiszen az iskolák nem február végén hallanak majd először a programról, hanem jóval hamarabb tudnak vele tervezni.