Laufer Tamás IVSZ elnök megnyitó beszéde a MENTA 2015 konferencián:

Jövő januárban 25 éves az IVSZ

Kevés szakmai és civil szervezet van jelen az országban a rendszerváltás óta, és még kevesebb, amelyiknek fejődése ilyen időtávon is töretlen. Mindannyitoknak köszönöm, hogy hosszabb-rövidebb ideje, munkátokkal, anyagi támogatásotokkal, véleményetekkel, támogató jelenlétetekkel segítitek ezt a folyamatot. Büszke vagyok rá, hogy több mint 5 éve lehetek az IVSZ elnöke és hálás vagyok, hogy veletek együtt élhettem át ezeknek az éveknek sikereit és kihívásait.

Az IVSZ nagyon sokáig a kormányzati informatikán keresztül definiálta magát, aktivitásának jelentős része azt a célt szolgálta, hogy az ágazat jelentős szereplői – és rajtuk keresztül a kisebb szereplők – harmóniában működjenek a kormányzati majd később az EU-s projekt definiálási és végrehajtási folyamatban. Kétségkívül, ez az érdekképviselet egyik látványos és eredményes módja, nem is ostorozni kívánom, inkább arra térnék ki miért is kellett ezt meghaladni és hol tartunk ebben a folyamatban.

Az Internet lufi kipukkanása, majd Európán keresztüli világra nyitásunk, és a pénzügyi válság jelentősváltozásokat hozott az informatikában. Nem lehetett már IT beruházás jelszóval bármit és bármilyen áron eladni, az IT vállalatok élete küzdelmesebbé vált. Előtérbe került a valódi értékteremtés, egyre kevesebb cég volt erőfölényben, viszont részévé váltunk a globális piacnak. Ugyanakkor visszaütött az ágazatra a korábbi aranykor, politikusok, vállalatvezetők gyanakvással néztek már a költségvetésből egyre többet kihasító informatikára az ágazat pedig csak kevés valóban eredményes beruházást tudott felmutatni. Összefogásra, egységes fellépésre, a piaci bizalom felépítésre volt és van a mai napig szükség. Amikor első elnöki ciklusomat kezdtem, ez vezérelt és tudtam, hogy ennek a bázisát meg kell teremteni, a kissé belterjessé vált szervezet tagságát bővíteni, a bent lévő, de tétlen tagokat pedig aktivizálni kell.

Az 5 évvel ezelőtti 270 fő helyett ma már 450 tagja van a szervezetnek.

A munkacsoport ülések rendszeresen töltik meg a tárgyalót, valós szervezeti élet alakult ki – a MENTA-ra, a az IKT menedzserek találkozójára ezért jönnek el 400-an, de ugyanezen a helyszínen pár hónapja 400 voltak például az agrárinformatikai-konferenciánkon is.

A tagbővítéshez egyrészt konkrét ügyek felkarolása kellett, másrészt azt kellett a zászlónkra tűzni, ami a tagságot valóban érdekli – szakember utánpótlás, nemzetközi piacra jutás, innováció ( a hagyományos érdekképviselet mellett). Ma már ez a 3 téma határozza meg a Szövetség irányát és mindennapjait. Mivel ezek mindegyike túlmutat az ágazati politikán, teljesen más módon kellett felépíteni a kormányzati kapcsolatainkat, így ma már nem egy épületbe, hanem prhuzamosan sokba kell ellátogatnunk és mindenhol képviselnünk az IVSZ álláspontot. Meggyőződésem, hogy sikerrel tesszük ezt.

Valamennyi ágazati stratégiai dokumentumban visszaköszönnek már ezek a témák, konkrét akciókkal és forrással. A GINOP önálló IKT prioritása valamint az innovációs források a következő évekre biztosítják az anyagi hátterét annak, hogy minden épkézláb IKT ötletből nemzetközi piacon is jelenlévő termék vagy szolgáltatás jöjjön létre, és amikor ezekhez hozzájuttok, kérem, értékeljétek azt is, hogy mennyi kollégámnak és IVSZ körül mozgó önkéntesnek a munkája van ebben az eredményben. Biztos, hogy lesznek a végrehajtás körül nézeteltérések, anomáliák, ami sokatoknak fog bosszúságot okozni – ez a közpénzekhez való hozzájutásnak a természete – de a forrás ott van, elérhető és lehet vele élni, jól vagy rosszul felhasználni.

Az IVSZ múltjának, goodwilljének és előkészítő munkájának köszönhetően van néhány olyan projekt, ahol maga a szervezet közvetlenül vagy közvetve részt vesz programok megvalósításában. A GOP-334 keretében 150 IKT vállalat összesen 1,5 Mrd Ft értékben jutott olyan forráshoz, ami a H2020-as brüsszeli pályázatokon való részvételt könnyíti meg, segítve bekapcsolódásukat a nemzetközi vérkeringésbe. A GINOP-311-es informatikai mérnökképzés javítását támogató projekt keretében az IVSZ-KIFÜ konzorcium közel 3 Mrd Ft forrást tud felhasználni annak érdekében, hogy a szakember utánpótlás égető problémája javuljon. E mellett számos célfeladatra kapunk felkérést akár Brüsszelből is, és ami céljainkkal egyezik azt el is vállaljuk.

Amikor konkrét feladatainkról beszélek, a legfontosabb fogalom a Digitális Gazdaság.

Ezt a fogalmat ma még kevesen tudják megtölteni tartalommal. Miközben számos államtitkárságon értik, hogy a digitalizáció milyen gazdasági és társadalmi változásokat tartogat és ezzel érdemben foglalkoznak, nem állíthatjuk, hogy az országnak van ezzel kapcsolatos átfogó
stratégiája és szisztematikus munka folyik annak érdekében, hogy versenyelőnyt kovácsoljunk a piaci folyamatok átrendezéséből.

Laufer Tamas 003

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

A MENTA konferencia több előadásában is elhangzik, hogy Németország a negyedik ipari forradalomról, Ipar 4.0-rólbeszél, ma ez még nem a közbeszéd, pláne nem a politikai közbeszéd tárgya Magyarországon. Az idei MENTA célja, hogy legalább a piaci szereplők felismerjék mennyire fontos és valóban forradalmi változás elején vagyunk és mindenki kezdje el beépíteni a saját vállalati stratégiájába. Jelenleg is számos politikus és köztisztviselő ül a teremben, arra számítunk, hogy ők is hírét viszik ennek és hamarosan a kormányzat is magas szinten foglalkozik a kérdéssel.

A szerencsére mára elfeledett internet adó ügye, az UBER, AirBnB-vel kapcsolatos kormányzati lépések egyelőre azt mutatják, hogy a tüneti kezelés szintjén mozog egyelőre ezzel kapcsolatosan a kormányzat. Az IVSZ számára viszont komoly lehetőség, hogy élére álljon ennek, ahogy pl. Németországban a ZVEI vagy a BITKOM tette.

Évtizedek óta szeretne a szakma abból a kommunikációs karanténból kitörni, amiben tagadhatatlanul benne van. Most jött el az az időszak, amikor más ágazatokkal, szakmákkal összefogva lehet már gondolkodni a jövőről, innovációról. Ma már egyetlen ágazatban sincs innováció informatika nélkül, de az onnan kieső termékfejlesztési ötleteket a mi szakmánknak kell megérteni, lefordítani és megcsinálni.

Arculat és szlogen váltásunk, döntéseink, kommunikációnk mind-mind ebbe az irányba hatnak. A digitális gazdaságot építjük és ez csak IKT segítségével lehetséges. Legutóbbi felmérésünk bemutatja, hogy a digitális gazdaság már ma is számottevő módon több mint 20%-át adja a GDP-nek, és több mint 15%-át a foglalkoztatásnak. Magyarország az EU tagországok között ezzel a második, csupán 0,1%-kal lemaradva Nagy-Britannia mögött.

És a digitális gazdaság alapja az informatika. Mindenhol.

Még a saját ágazatunkban is. 400 Milliárd, Recognitától Preziig, Balabittől Epamig. Horizontálisan mindenhol ott vagyunk , vertikálisan pedig a legjelentősebbek között. Az ágazat multiplikátor hatása rendkívül magas, ezért minden beruházás, ami ebben az ágazatban történik, továbbilehetőségeket, igazi foglalkoztatást teremt. 20 ezer hiányzó informatikus betöltése további 40 ezer embernek ad munkát. Versenyképesség és Foglalkoztatás jelenleg ilyen mértékben csak a mi területünkön van jelen!

Európának sok problémája van, de az egyik legnagyobb az ifjúsági munkanélküliség – egyes régiókban közel a 26 éven aluliak fele nem talál munkát. Mindeközben mintegy egymillió informatikai munkahely hiányzik, a saját kutatásunk szerint Magyarországon is 20 ezer betöltetlen vagy 1 éven belül létesíthető munkahely van az infokommunikációban, mindez annak ellenére, hogy minden statisztikai szerint az informatikai kezdő fizetések a messze a legmagasabbak ( pl kétszer annyit keresnek, mint a kezdő egyetemi tanár ).

A pályaválasztás, sőt már a középiskolai specializáció során úgy tűnik egyelőre nem szempont, hogy versenyképes munkakörben tudja valaki kezdeni az életét, vagy szempont, de rossz percepciók alapján döntenek. A munkaerőhiány pótlását nyilvánvalóan a köznevelés (sőt a tanárképzés) szintjén kell kezdeni, de sajnos a szakmának nincs ideje arra, hogy évtizedet várjon az eredményekre, ezért a felnőttképzés, átképzés és a felsőoktatás terén gyors eredményeket igyekszünk elérni. Az informatika globális iparág, ezzel nem lehet elég sokszor és elég mélyen szembesülni. Akinek olyan terméke és szolgáltatása van csak ami a lokális piacon működik, hamar növekedési korlátokba ütközik ésnem biztosított a jövője. Sokan felismertétek ezt itt már a teremben.

Az IVSZ idén negyedszer teszi közzé szoftver és szolgáltatás export kutatásának eredményét, ami az elektronikai összeszerelés és hardver/szoftver forgalmazás nélkül, alulról felfele vizsgálja a magas hozzáadott értékű szegmensét az IKT exportnak. 2014-ben ez meghaladja a 400 Mrd Ft-ot és évről-évre 25-30%-os dinamikával nő, és ennek 80%-a hozzáadott érték, mindez a nagy volument adó feldolgozó iparra, összeszerelő üzemekre közel sem mondható el. És több, mint a fele KKV!

Az IVSZ képlet egyszerű – JOBB DIGITÁLIS OKTATÁS és programozás, NAGYOBB EXPORT, MAGASABB GDP – MINDEZ A TÖBBI ÁGAZATTAL ÖSSZEFOGVA.

Ezek az állítások és gondolatok rengeteg szellemi munka eredményei: az IVSZ valódi tagsággal, komoly erőforrásokkal rendelkező SZAKÉRTŐ KÖZÖSSÉGGÉ vált. Kompetens elnökség, professzionális iroda, aktív munkacsoportok kellettek és kellenek mindehhez. Ennek anyagi hátterét a tagdíjak és pályázatok mellettszigorúan a stratégiánkhoz kapcsolódó vállalkozási tevékenységek eredménye biztosítja.

Az IVSZ sosem volt még ilyen erős, ez jó érzés és óriási felelősség. Maradunk továbbra is akik vagyunk. Felelős, szakértő, nyitott és aktív szakmai szervezet, hiszen a következő 25 év még rengeteg munkát, kihívást izgalmat tartogat számunkra.