A finn osztályterem olyan, mint belépni egy repülőgépbe. Köszöntjük a fedélzeten, kérjük kapcsolják ki az összes digitális eszközt! Az elhíresült mondást - amely Krista Kiurutól, a finn Oktatás és Tudomány miniszterétől származik -, Morten Søby idézte fel a közelmúltban, akinek nemrégiben jelent meg új publikációja a finn oktatás rendszer IKT alapú átalakításáról.

krista kiuru minister

Krista Kiuru oktatási és tudományos miniszter, Finnország

A finn oktatási rendszer – habár a világranglista élén áll – történetének egyik legjelentősebb reformja elé néz. 2014-ben megkezdődött a nemzeti alaptanterv átalakítása, amely 2016-tól határozza majd meg a finn oktatást. Az átalakítás mozgatórugója az a felismerés, hogy ugyan a finn diákok kiemelkedően teljesítenek a matematikai, írás-olvasás és problémamegoldás készségeit illetően, de ez nem lesz elég a 21. században való helytálláshoz.

A világ, amelyre az iskolának fel kell készítenie a diákokat már 2000 óta is rengeteget változott­; a társadalmi-közösségi lét és a munkaerő-piacon való helytállás ma már nem néhány különálló informatikai alkalmazás ismeretét igényli, hanem egy integrált, digitális jelenlétet, amely átszövi a társas és munkahelyi interakciókat és szerves részét alkotja szinten minden döntési folyamatnak. Ennek megfelelően került megfogalmazásra a 7 kompetencia terület, amelyre az oktatás a fő hangsúlyt helyezi:

  • C1. Gondolkodás és tanulni tanulás (Thinking and learning to learn);
  • C2. Kulturális műveltség, együttműködés, önkifejezés (Cultural literacy, interaction, and expression);
  • C3. Öngondoskodás, mindennapi élethez szükséges készségek, biztonság (Taking care of oneself, everyday life skills, safety);
  • C4. Többnyelvűség (Multi-literacy);
  • C5. Digitális készségek (Digital competence);
  • C6. Munkavégzéshez szükséges készségek és vállalkozó szellem (Working life skills and entrepreneurship);
  • C7. Aktív részvétel és felelősség a fenntartható jövőért (Participation, influence, and responsibility for a sustainable future).

Supperi_UM_Koulu_3_by_Team_Finland

A tantervi reform sarokköve, hogy a digitális és kollaboratív készégek fejlesztése nem opcionális; ezeknek át kell fogniuk a teljes tanítási-tanulási folyamatot. A digitális kompetenciát MINDEN tantárgy oktatásán keresztül, minden évfolyamban és minden intézménytípusban egységesen fejleszteni kell. Mivel a jövőbeli munkakörök betöltéséhez elengedhetetlen a digitális készségek fejlesztése, ezért az IKT ezek tanításának célja, eszköze és felülete is egyszerre. A digitális készségek fejlesztésének négy fő területe:

  • A diákok megtanulják és megértik a digitális eszközök használatának és működésének főbb alapelveit és lehetőséget kapnak gyakorlati készségek fejlesztésére saját termékeik létrehozása közben.
  • A diákok útmutatást kapnak a digitális eszközök felelős, gazdaságos és biztonságos használatához.
  • A diákok elsajátítják a digitális eszközök használatát az információszerzéshez és –feldolgozáshoz, felfedezéshez, valamint kreatív tevékenységekhez.
  • A diákok tapasztalatot és gyakorlatot szereznek a digitális eszközök használatában a kommunikáció és a szociális kapcsolatok kialakítása, kiterjesztése során.

Az új tanterv kiemeli, hogy a főbb területek fejlesztése során az is cél, hogy a diákok örömmel és aktívan kapcsolódjanak be a világ felfedezésébe és a tanulás ne rombolja, hanem növelje motivációjukat.

Ugyan az új kerettanterv szintén kiemelt jelentőséget és figyelmet fordít a gépírásra, de természetesen a kézírást sem hanyagolja el, azonban a folyóírás helyett inkább a nyomtatott betűket helyezi előtérbe. Az új kurrikulum a sokoldalú és modern írásmódok fejlesztését ösztönzi, amelyeket a diákok az életük során használnak.

Az természetesen magától értetődő, hogy a fent kifejtett, ambiciózus oktatási környezet kialakítását, az IT alapú oktatás megteremtését, a digitális eszközök használatát az iskola biztosítja. „Köszöntjük a jövő munkahelyeire induló utasainkat! Kérjük, kapcsolják be digitális eszközeiket!”

A cikk alapja Morten Søby: Finnish education system

Nordic Journal of Digital Literacy, volume 10, no 2-2015 p. 64–68 ISSN online: 1891-943X

http://www.idunn.no/dk/2015/02/finnish_education_system

Morten Søby Head of Unit, Norwegian Centre for ICT in Education. Oslo, Norway.