Mi legyen az IT képzések jövője?

A Magyar Rektori Konferencia felkérésére a közelmúltban az IVSZ-ben zajlott le a Magyar Rektori Konferencia Informatikai Tudományok Bizottsága, valamint az IVSZ tagvállalatok részvételével a Képzési és Kimeneti Követelmények felülvizsgálatának konzultációja.

2015. júniusában az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának kezdeményezésére kezdődött meg a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK-k) átalakítása a felsőoktatásban. A folyamatot ágazati konzultáció is kísérte, amelynek koordinálására a Magyar Rektori Konferencia (MRK) az informatikai képzések vonatkozásában az IVSZ-t kérte fel. Az informatikai KKK-k szolgálnak a felsőfokú képzések akkreditációjának alapjául, ennek megfelelően az ágazat számára kiemelten fontos a felsőoktatás kibocsájtásának minőségi fejlesztése érdekében azok módszeres felülvizsgálata, modernizálása és aktualizálása.

Dr. Csendes Tibor, az MRK Informatikai Tudományok Bizottságának elnöke ismertette a 2015 júniusában megkezdődött fejlesztés munkamódszerét, a feladatba bevont szereplők, intézményi képviselők körét, valamint a szaktárcával (EMMI) való együttműködés alapjait, mechanizmusát.

A feladat ellátása során három bizottság, a képzések 3-3, illetve a mesterképzés vonatkozásában 4 elemből álló halmazát fejlesztette:

• INFORMATIKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
  • Gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzés
  • Mérnökinformatikus felsőoktatási szakképzés
  • Programtervező informatikus felsőoktatási szakképzés

• INFORMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAKOK
  • Gazdaságinformatika alapképzési szak
  • Mérnökinformatikus alapképzési szak
  • Programtervező informatikus alapképzési szak

• INFORMATIKAI MESTERSZAKOK
  • Gazdaságinformatika mesterképzési szak
  • Mérnökinformatikus mesterképzési szak
  • Orvosi biotechnológia mesterképzési szak
  • Programtervező informatikus mesterképzési szak

Az egyes területek fejlesztéséért felelős MRK bizottságok elnökei beszámoltak az új KKK-kban megjelenő változásokról, amelyek között alapvető, hogy a KKK-k mostantól képességek, kompetenciák halmazaként kerülnek definiálásra. A felsőfokú szakképzések esetében, az alapképzéstől való jobb elkülöníthetőség érdekében csökkent a beszámítható kreditek száma. A mesterképzések esetében pedig a nemzetközi terndekhez kellett igazítani a követelményeket a jobb átjárhatóság és a kölcsönös elismerhetőség megőrzése érdekében. Az új KKK-ban a szakmai gyakorlatokhoz nem társul kredit az egyetemek álláspontjának megfelelően, szemben a szaktárca javaslatával.

A KKK-kra vonatkozó elsősorban tanulásszervezési jellegű megállapításokat követően az MRK és a IVSZ tagvállaltok képviselői között párbeszéd alakult ki az informatikai ágazatban fennálló hatalmas és folyamatosan növekvő munkaerő-hiány kapcsán. Elsősorban a KKK-kat érintő problémák kerültek előtérbe. Ezek között kiemelhető a vállalatok azon igénye, hogy a felsőfokú informatikai képzések – ha nem is a lgeújabb technológiára épülnek – de mindenképpen élő technológiához kapcsolódjanak. Az egyik egyetemi – nem általános – álláspont szerint azonban az egyetemi oktatásnak nyugdíjig kitartó tudást kell biztosítania, így az állandó aktualizáció nem lehet az egyetemek feladata.

Az IVSZ tagvállalatok kifejtették, hogy az egyetemi végzettek esetében általános a következő képességek, készségek hiánya:

• angol nyelvtudás,
• csoportmunka,
• tiszta, mások által is olvasható kód írása
• tesztelés, automata tesztelés
• ágazatilag elfogadott fejlesztési módszertan ismerete
• prezentációs készség

Az egyetemek válaszul kifejtették, hogy a felsorolt képességek relevanciájával egyetértenek és ők is fontosnak tartják, de ezek általános fejlesztése elsősorban gyakorlati foglalkozások keretében valósulhat meg, amelyekre az alapképzés során sok esetben nincs mód különböző okok miatt.

Kiemelten fontos megjegyzés volt, hogy az ágazat számára arányaiban sokkal kevesebb önálló tervezésre is képes fejlesztő mérnökre van szükség, mint a feladatok végrehajtására csoport munkában is képes szakemberre, miközben a képzés fókusza még mindig inkább az előbbin van, ami jelentősen hozzájárul az ágazatban tapasztalt kiemelkedően magas egyetemi lemorzsolódáshoz.

Felek kifejtették, hogy a hasonló párbeszédre alkalmat adó találkozásokat rendszressé kívánják tenni az ágazat és a képzés öszshangjának növelése érdekében.