Etikai Kódex

Törvényt, de elevent, tehát
hogy ne csapódjunk folyton össze,
hogy részlet-igazát
ki-ki illessze a közösbe

(Illyés Gyula)

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének Etikai Kódexe

I. Bevezetés

A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését lehetetlen csupán a közgazdasági, jogi, esetleg politikai eszközökkel szabályozni. Az életviszonyok szabályozásában megkülönböztetett jelentőségük van az etikai követelményeknek. Ha a piac résztvevői tekintettel vannak partnereik érdekeire, ha a fogyasztót megfelelően tájékoztatják, ha tevékenységükkel nem okoznak károkat, ha tiszteletben tartják alkalmazottaik elemi érdekeit és működésük nem okoz hátrányokat, szélsőséges esetben pusztulást a természeti környezetben, akkor ezzel a társadalmat súlyos konfliktusoktól mentesítik. A partnerek közötti kölcsönös bizalom, a kétoldalúan kielégítő információáramlás a jól működő piacgazdaságban elengedhetetlen. A kívánatos etikai magatartás hiányában a gazdaság gépezete akadozik, esetleg megbénul. A jelenlegi összetett társadalmi és gazdasági változások – mint az átmeneti időszakokban általában – a gazdasági folyamatok szereplői között számos etikátlan magatartási formát hoztak felszínre. E jelenség rontja azoknak a vállalkozóknak és vállalkozásoknak a hitelét, amelyek korrekt feltételek között kívánnak élni és működni, végső soron pedig rontja a vállalkozói szféra egészének presztízsét. Az üzleti etika tiszteletben tartása hosszú távon segít a piacon maradni, mindamellett a résztvevőket nemes versengésre készteti. Az üzleti erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütköző magatartás etikátlan, és akkor is elítélendő, orvoslásra irányuló bírálatra érdemes, ha az adott magatartást konkrét jogszabályi előírás kifejezetten nem tiltja. Az Etikai Kódex (a továbbiakban: Kódex) célja meghatározni és betartatni az etikus piaci magatartás normáit. Egyben az informatikai piac szereplői számára egyfajta biztosítékot igyekszik nyújtani arra, hogy üzleti partnereik gazdasági tevékenységük során kellő hozzáértéssel, lelkiismeretesen járnak el.

II. Általános rendelkezések

1. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének tagjai, továbbá mindazok, akik a jelen Kódex rendelkezéseit nyilatkozatukkal kifejezetten elfogadják és magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: vállalkozó), kötelesek üzleti tevékenységük során az alábbi előírásoknak megfelelően eljárni.
2. A vállalkozó az üzleti tisztesség és jóhiszeműség szellemében úgy köteles eljárni, hogy magatartását a kölcsönös együttműködés és az általánosan elfogadott üzleti gyakorlat (szokások, szokványok) tiszteletben tartása jellemezze.
3. Az üzleti erkölcsbe ütköző magatartás etikai szempontból akkor is elmarasztaló értékítélet alá esik, ha az adott magatartást jogszabályi rendelkezés kifejezetten nem tiltja.

III. Általános fogalmak és rendelkezések

1. A Kódex hatálya a II/1. pont szerinti valamennyi vállalkozóra kiterjed.
2. A vállalkozó gazdasági tevékenységét a jelen normák figyelembevételével köteles folytatni. Az e tevékenységből eredő viták rendezésének elősegítése során az IVSZ Etikai Bizottsága a jelen Kódex előírásait alkalmazza.
3. A Kódexben előforduló fogalmak értelmezése:
   • Erkölcs: az emberek magatartását szabályozó, jogszabályban nem rendezett, tömegesen és önkéntesen elfogadott és követett elvek és normák összessége.
   • Etika: az erkölcsi elvek rendszere.
   • Etikai kódex: az elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták írott gyűjteménye.
   • Gazdasági tevékenység: nyereség- és/vagy vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő, vagy szolgáltató tevékenység folytatása.
   • Versenytársak: azonos piaci érdekkörben működő vállalkozók.
   • Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
   • Üzleti titok: minden olyan tény, megoldás, adat, vagy információ, amely a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

IV. Az etikus piaci magatartás kívánalmai

1. A vállalkozó a gazdasági tevékenységét a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles megszervezni és működtetni.
2. A vállalkozó köteles:
   • üzleti tevékenysége során lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni
   • vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni
   • jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani
   • gazdasági tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében folytatni
   • az üzleti partnereivel fölmerülő esetleges jogvitáit lehetőség szerint békés egyeztetés útján – szükség esetén az Informatikai Vállalkozások Szövetsége Etikai Bizottságának közbenjárásával -, peres eljáráson kívül megoldani
   • mások szellemi jogait tiszteletben tartani és biztosítani annak feltételeit, hogy vállalkozásán belül mások szoftverekhez fűződő és egyéb szerzői jogai vagy más szellemi jogosultságai ne szenvedjenek sérelmet
   • az üzleti szokásokat, szokványokat, az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeit megtartani
   • eszközeit megfelelő állapotban tartani.
3. A vállalkozó a gazdasági tevékenysége során a tisztességes nyereségre törekvés jegyében, jóhiszeműen és gondosan köteles eljárni. Nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely már a vállalkozás időpontjában előre láthatóan sem teljesíthető. Működéséért akként is felelős, hogy csak jó minőségű, megbízható és biztonságos, a belföldi fogyasztóvédelmi jogszabályok által szabályozott eljárás (MEEI, KERMI) során ellenőrzött terméket, szolgáltatást kínálhat, tevékenysége során csak jogtiszta hardver és szoftver termékeket alkalmazhat, illetve forgalmazhat.
4. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a tulajdonosi és befektetői érdekek érvényre jussanak, ne következhessen be a különböző érdekeltségű tulajdonosi és befektetői csoportok egymás elleni kijátszása.
5. A vállalkozó gondoskodjon arról, hogy könyvvezetése naprakész, mérlege és eredmény kimutatása határidőre kész és valós, egy évnél régebben lejárt, kiegyenlítetlen köztartozása (adó, vám, tb-járulék, illeték, kamrai tagdíj stb.) ne legyen.
6. Biztosítani kell, hogy az alkalmazottakkal való kapcsolat az emberi méltóság és a személyiségi jogok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuljon. Tilos bármiféle diszkrimináció a foglalkoztatásban; vonatkozik ez különösen a faji, nemi, vallási, nemzetiségi, életkori, vagy a munkakörrel össze nem függő egészségügyi megkülönböztetésre.
7. Kívánatos, hogy a munkahely a tevékenység szerinti lehetőségeknek megfelelő színvonalú, tiszta, biztonságos és egészséges legyen.
8. A vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalói megfelelő képzettséggel rendelkezzenek.
9. Rendkívüli esemény, baleset vagy jelentős káresemény bekövetkezésekor elvárható a segítségnyújtás.
10. A vállalkozó felelős azért, hogy a természeti erőforrások használata, a környezet megváltoztatása, a káros anyagok kibocsátása a megengedett határértéken belül is a lehető legkisebb környezeti károkozással, megterheléssel járjon.
11. Tájékoztatási kötelezettség: Az üzleti partnerek számára fontos információk nem hallgathatók el és illetéktelenek számára nem szolgáltathatók ki. Hamis értesülések terjesztése nem megengedett.

V. A tisztességtelen magatartás formái

Az etikai kódexbe ütköző magatartásnak számít az etikus piaci magatartás szabályainak megsértése, különösen az alábbiak:

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, egyoldalú hátrány érvényesítése

1. Tisztességtelen az a piaci magatartás, amelynek révén az erőfölényben lévő vállalkozó indokolatlanul rákényszeríti másra a szerződéses kapcsolatokban az egyoldalú előny, vagy a hátrányos feltétel elfogadását, illetve az általános szerződési feltételek vállalását. Ide értendő az a magatartás is, ha az erőfölényben lévő vállalkozó a szolgáltatást nem a meghirdetett árért végzi, önhatalmúlag változtatja, illetve szabja meg, ha az erőfölényben lévő vállalkozó a gazdasági kapcsolat létesítésének tényleges szándékával adott nyilatkozatra csak általános, határozatlan ígéretet tesz, vagy szerződésnek jogi értelemben nem minősülő olyan megállapodás megkötésére mutat csak hajlandóságot, amelyből a másik fél részére jogi úton érvényesíthető igények nem származnak. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az is, ha az erőfölényben lévő vállalkozó szállít ugyan, de a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződés megkötésétől elzárkózik.
2. Tisztességtelennek minősül az a piaci magatartás, amelynek során a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó más vállalkozót azon törekvésében akadályoz, hogy a terméket a kereskedő megkerülésével közvetlenül a termelőtől szerezze be.
3. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó más vállalkozóval szemben a szerződéskötést indokolatlanul nem tagadhatja meg. A megtagadás indokolt lehet akkor, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó igazolja, hogy éves kapacitását más partnerei irányában már lekötötte.
4. Tisztességtelen piaci magatartásnak tekintendő a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó által az indokolatlan egyoldalú előny kikötése. Ilyennek minősül különösen a tényleges teljesítést megelőzően az ellenérték megfizetésének kikötése, valamint a szerződésszegésért való felelősség indokolatlan korlátozása.
5. Tisztességtelen piaci magatartás a gazdasági kapcsolat jellege és a szakmai szokások által nem indokolt, egyoldalú előny olyan formában történő kikötése is, amely a szállítás ütemezésében, a választékban, vagy a megrendelt mennyiség és az erőfölényben lévő vállalkozó tényleges szállítási hajlandósága közötti különbségben jelenik meg.
6. Tisztességtelennek tekintendő az erőfölényben lévő vállalkozó azon igénye, hogy partnere ugyanazon termékre nézve mással ne lépjen gazdasági kapcsolatba, különösen akkor, ha az erőfölényben lévő vállalkozó ennek folytán indokolatlanul ékelődik – saját teljesítmény nélkül – a termék előállítója és felhasználója közé.
7. Tisztességtelen magatartásnak minősül az, ha a gyártó vagy a közvetítő kereskedő – a kiskereskedő helyzetét ellehetetlenítve – a fogyasztónak közvetlenül lényegesen alacsonyabb áron értékesít, mint ahogy azt a kiskereskedő megtehetné.
8. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az ésszerűnél hosszabb ajánlati kötöttség kikényszerítése.
9. Tisztességtelen piaci magatartás a találmány hasznosításának késleltetése, vagy más módon való akadályozása.
10. Tisztességtelen a másik vállalkozóra gyakorolt nyomás, ideértve azt az esetet is, ha e ráhatás az igények érvényesítésének meghiúsítását célozza.
11. Üzleti titoksértés: Üzleti titkot jogosulatlanul – a titok birtokosának hozzájárulása nélkül – nem szabad megszerezni, felhasználni, vagy mással közölni. A munkavállalókkal és a fogyasztókkal kapcsolatos adatokat bizalmasan kell kezelni.
12. Az üzleti titok megsértése különösen:
    • ha a versenytárs üzletfelei névsorát tisztességtelen módon megszerezve azt a vállalkozó saját üzletköre bővítésére használja fel, a vállalkozó a versenytárshoz érkező megrendeléseket tisztességtelenül megszerzi,
    • ha a titok megszerzésére és felhasználására üzleti tárgyalások, ajánlattételek során, vagy kipróbálás révén kerül sor anélkül, hogy a felek utóbb szerződést kötöttek volna.
13. Hírnévrontás: Tilos más vállalkozó jó hírnevét, hitelképességét vagy üzleti megbízhatóságát valótlan tény állításával, vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy bármilyen egyéb módon sérteni vagy veszélyeztetni.
14. Más vállalkozó hírneve vagy hitelképessége sérelmének vagy veszélyeztetésének minősül különösen:
    • a vállalkozót becsmérlő, lekicsinylő, azt bármilyen más módon befeketítő kijelentés, tájékoztatás vagy egyéb információadás a vállalkozó személyére, gazdasági tevékenységére, az általa gyártott termékre vagy az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozólag,
    • a vállalkozás vagy valamely egysége megszűntét, bezárását, szétválását, kiválását vagy más vállalkozással való összeolvadását alaptalanul híresztelő állítás, más vállalkozó termékének vagy szolgáltatásának a rendeltetési célra való alkalmatlanságára vagy veszélyességére utaló alaptalan állítás, főként akkor, ha ez a saját termék, szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekét szolgálja (pl. tiltott összehasonlító reklámnak minősül).
15. Utánzás: Tilos a versenytárs által gyártott, jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező termék, vagy jellemző eljárás utánzása.
    • Az utánzás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy egy jogvédelmi oltalommal nem rendelkező megoldásnak az önkényes felhasználása is olyan érdeksérelmet okoz, amely az üzleti tisztességbe ütközik.
    • E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve hogy más megoldás választása a funkcióra és a szabványok esetleges kötelező alkalmazására figyelemmel műszakilag lehetséges volt e, s hogy az utánzó minden tőle elvárható lépést megtett e más megoldás választása, illetve az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében.
    • Nem minősül utánzásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapján az eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérő terméket hoznak létre.
    • Nem minősül utánzásnak az iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló alkatrészek esetenkénti és nem kereskedelmi célra történő azonos kivitelű előállítása.
    • Nem szabad műszaki dokumentációt engedély nélkül felhasználni, kiállításon a kiállítótól kapott prospektus, tájékoztatás, prototípus bemutatása, vagy egyéb információ alapján terméket előállítani.
    • Tilos a jellegzetes külső, a csomagolás vagy megjelölés, így különösen a védjegyként be nem jegyzett, de sajátos, megkülönböztetésre alkalmas árujelző utánzása.
    • Tilos más vállalkozó egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábban már használt és széleskörűen ismertté vált, a cégjegyzékbe be nem jegyzett telephely (fióktelep) elnevezésének, üzletjelzőjének vagy – összetévesztésre alkalmas módon – cégnevének a használata (névbitorlás). Nem tekinthető névbitorlásnak az olyan üzleti név használata, amely csupán a vállalkozó gazdasági tevékenységi körére utal.
16. A fogyasztók megtévesztése, reklámszédelgés: Tilos a fogyasztókat, a megrendelőket a termék kelendőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszteni, ideértve a megtévesztésre alkalmas, hiányos tájékoztatást, a lényeges információk eltitkolását, aránytalan méretben való megjelenítését és a megtévesztő árujelzőt is.
17. Helytelenítendő különösen a túlzó reklám, amelynek során a reklámozó olyan termék kizárólagos forgalmazójaként tünteti fel magát, amely másutt is beszerezhető, vagy pártatlan szervezet erre vonatkozó vizsgálata nélkül a „legjobb”-ként, „legnagyobb”-ként hirdeti magát, vagy termékeit.
18. Megtévesztésre alkalmas és ezért tilos az import-termékkel és a belföldi márkás cikkel kapcsolatos reklámeszköznek a kirakatban való elhelyezése, ha az üzlet a terméket nem forgalmazza.
19. A fogyasztók megtévesztésének minősül az is, ha a termék eladásakor nem közlik, hogy a folyamatos alkatrészellátás nincs biztosítva.
20. Tisztességtelen az olyan prospektussal történő reklámozás, amelyen a versenytárs termékét sajátként tüntetik fel.
21. Tisztességtelen a versenytárssal, vagy annak termékével való megtévesztő, vagy hírnévrontó összehasonlítás útján történő reklámozás. Ilyennek minősül a megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható versenytársénál nagyobb termékválaszték, vagy annak megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható termékeivel összefüggésben alacsonyabb árak hirdetése, a versenytárs olyan beállítása, mintha a reklámozó bizonyos termék előállítására a versenytárséhoz képest alkalmasabb lenne, vagy a versenytárs terméke a saját termékkel összevetve hátrányosabban lenne használható.
22. Tisztességtelen magatartásnak minősül az, ha a játékszenvedély kihasználására alapozott reklámtevékenység esetén – akár közvetlenül, akár közvetve irányul az a reklámozó vállalkozóra, vagy termékére – nem közlik a nyeremény mibenlétét (tárgyát), mennyiségét, értékét, valamint – ha ez lehetséges – a nyerési esély mértékét. A sorsolás lebonyolításához indokolt közjegyző közreműködését igénybe venni.
23. Kiárusítás esetén közölni kell a fogyasztókkal a kiárusítás okát.
24. Versenytárgyalás meghamisítása: A versenytárgyalás tisztessége semmilyen módon nem sérthető meg.
25. A versenytárgyalások során:
    • a) tilos versenytárgyalási felhívás manipulatív közzététele, különösen, ha
      • abból meghatározott ajánlattevő adottságaira figyelemmel annak nyertessége nyilvánvaló
      • a felhívást késedelmesen teszik közzé
      • egyes ajánlattevőknek a többiekhez képest részletesebb, vagy többlet-tájékoztatást nyújtanak
      • a felhívást a hivatalos lapban való közzétételt megelőzően a helyi sajtóban közzéteszik
      • versenytárgyalást pénzügyi fedezet nélkül, vagy versenytárgyalás megtartására irányuló komoly szándék nélkül írnak ki
      • a felhívásbeli munkálatok elvégzését más munkák vállalásától teszik függővé;
    • b) tilos a versenytársak egymás közötti, valamint a kiíróval való összejátszása, összebeszélése annak érdekében, hogy a versenytárgyalás eredményét befolyásolják;
    • c) tilos a versenytárgyalási felhívást olyan időpontban, vagy feltételekkel közzétenni, ami nyilvánvalóan, vagy nagy valószínűséggel a versenytárgyalás meghiúsulásához vezet;
    • d) tilos a zártkörű versenytárgyalás meghívottainak olymódon történő összeválogatása, amelyből – a többi ajánlattevő nyilvánvaló alkalmatlansága folytán – egyetlen meghívott nyertessége előre látható;
    • e) tilos olyan ajánlatot tenni, amely valamely másik résztvevő nyertességének elősegítésére, vagy a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítására irányul (védőajánlat);
    • f) tilos az elkésett ajánlatok figyelembe vétele, és a kiíró által annak lehetővé tétele, hogy a hiányos, vagy egyébként szabálytalan ajánlatot utólag kiegészítsék;
    • g) a kiíró valamely egysége által adott ajánlatot az elbírálásnál nem szabad figyelembe venni;
    • h) tilos mással, mint a nyertes ajánlattevővel szerződést kötni, vagy vele az ajánlattól eltérő tartalmú szerződést létrehozni, ideértve azt az esetet is, ha az ajánlattevő az általános szerződési feltételeire hivatkozva kíván eltérő módon szerződni;
    • i) a szerződést a minden tekintetben legelőnyösebb ajánlatot tevővel kell megkötni, ezért az ár legalacsonyabb volta önmagában nem döntő;
    • j) tilos a már megkötött szerződés utólagos lényeges módosítása; ennek szükségessége esetén új versenytárgyalást kell kiírni.
26. Munkahely változtatás tisztességtelen előmozdítása: A munkahely változtatás sugalmazása, az arra való rábírás csak akkor minősül tisztességtelennek, ha a munkahely változtatás tényéhez valamely – az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző – körülmény járul.
27. Ilyen körülmény különösen az, ha a munkavállalót munkaszerződése megszegésére bírják rá, ha a munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja, vagy ha az alkalmazásra nem egyetlen, illetve néhány munkavállaló, hanem egy viszonylag önálló részleg, mint egész vonatkozásában kerül sor.
28. Bojkott: Tilos az olyan tisztességtelen közvetlen felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását, vagy létrejöttük megakadályozását célozza. Ilyen tevékenységnek minősül a saját termék felajánlása annak közlésével, hogy a címzettnek a versenytárssal már fennálló gazdasági kapcsolata (szerződése) hogyan szüntethető meg.
29. Kontárság, tisztességtelen versenyelőny elérése: Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül, kontár módon szakmai tevékenységet végezni.
30. Nem megengedett magatartás, ha a vállalkozó
    • a) azáltal jut tisztességtelenül előnyhöz, hogy nem tartja be a szabályokat, engedély nélkül is végez tevékenységet, a tevékenység végzéséhez elvárható feltételekkel nem, vagy csak hiányosan rendelkezik;
    • b) úgy tesz szert versenyelőnyre, hogy a közteherviselés reá vonatkozó részét nem teljesíti, vagy teljesíti ugyan, de csak részben, vagy késedelmesen; különösen vonatkozik ez az adók, járulékok, illetékek, tagdíjak megállapítására és megfizetésére;
    • c) kifizetései és azok nyilvántartásai során nem tartja be a pénzforgalomra vonatkozó előírásokat; különösen ha ez nagy összegű készpénzforgalmat valósít meg, ha számla nélküli ügylet, ha nem legálisan foglalkoztatott, vagy fizetett munkavállalóval kapcsolatos;
    • d) önköltség alatti árral jelenik meg a piacon.
31. Tilos a fogyasztók megvesztegetése.
32. Tisztességtelen magatartásnak minősül a korábban felelőtlen gazdálkodás miatt felszámolt cégnek a bekövetkezett eladósodásban felelős tulajdonosa, vezetője általi két éven belüli újbóli piacra lépés, cégalapítás.
33. Bitorlás: Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül a szoftverek illegális használata, a felhasználók illegális szoftverhasználatának elősegítése, ezek hallgatólagos tűrése és/vagy az e magatartásokra történő felhívás.
34. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül a szellemi jog tulajdonosának feltehető akaratával ellentétes értékesítés.

VI. A szövetségi tagsági viszonnyal összefüggő etikus magatartás

1. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége tagjának a szövetségi tagságával kapcsolatos adatszolgáltatási, tagdíjfizetési kötelezettségét pontosan kell teljesítenie.
2. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének nevében megbízás nélkül, önhatalmúlag eljárni, a szövetségi tagságból eredő jogokkal visszaélni tilos.
3. A vállalkozó a szövetségi döntések előkészítésében, meghozatalában, választott tisztségének ellátásában lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint tartozik eljárni. Mindezek fejében a vállalkozása külön előnyöket nem élvezhet.

VII. Az etikai kódex megsértésének szankciói

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Etikai Bizottsága a megállapított etikátlan magatartás esetén

• a) határozatában figyelmeztet
• b) a figyelmeztetést – az etikai vétséggel érintett vállalkozó kilétének ellentüntetése mellett – nyilvánosságra hozza
• c) kezdeményezi bizonyos szolgáltatások, kedvezmények átmeneti, vagy végleges eltiltását
• d) kezdeményezi, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége keresse meg az etikai vétség jellege szerint illetékes hatóságot a további, szükségesnek ítélt intézkedések megtételére.
• e) kizárás

VIII. Záró rendelkezések

1. A Kódex a vállalkozók által önkéntes alávetés alapján elfogadott piaci magatartásetikai szabályzat, amely nem érinti a piaci magatartások jogszerűségének elbírálása során irányadó, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) hatályát.
2. A versenytörvény és a Kódex, mint a szabályozás két, egymástól elkülönült szintje, párhuzamosan is alkalmazható.