Változás a felsőoktatásban: kiből lehet mesteroktató?
Új felsőoktatási törvény lép hatályba 2015. szeptember 1-től. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról). Az informatikai ágazat szempontjából érdekes újdonságokat külön cikkben elemezzük, de elöljáróban kitérünk a mesteroktatói kategória bevezetésére.
A felsőfokú informatikai oktatás egyre inkább oktatóhiánnyal küzd, illetve azzal, hogy az oktatók nem mindig rendelkeznek a legújabb technológiák ismeretével. Ezt a problémát a felsőoktatási intézmények és a velük együttműködő vállalatok azzal próbálták orvosolni, hogy gyakorló mérnököket küldtek az intézményekbe órát adni. A korábbi gyakorlat igen körülményes volt az oktatókkal szemben szabott követelmények miatt.
Ezen változtat az új jogszabály által bevezetett mesteroktatói munkakör lehetősége. A mesteroktatókkal szemben elvárt feltételek: A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére. Az egyéb oktatói munkakörökkel (tanársegéd, adjunktus, főiskolai, illetve egyetemi docens, főiskolai, illetve egyetemi tanár) szemben a mesteroktatótól nem elvárt a doktori képzésben való részvétel, illetve a doktori fokozat megszerzése.
Ehelyett a legalább 10 éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat került előírásra, amely a nem tudományos karriert építő szakemberek számára könnyebben teljesíthető, és így az ő tapasztalatuk, tudásuk is becsatornázható a felsőfokú képzésbe. A mesteroktató közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, illetve megbízási jogviszony keretében láthatja el tevékenységét. Utóbbi esetében a teljes munkaidő legfeljebb 60%-át érheti el a megbízási jogviszony keretében teljesített oktatói tevékenység.
Az ágazatban dolgozó szakemberek számára nyilván a megbízási jogviszony lehet életszerű, amely lehet eseti, nem rendszeres feladatokra kötött is. A munkavégzési idő alsó korlátja heti 12 óra, amelyet a mesteroktató köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására fordítani. Sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy a mesteroktatókra is vonatkoznak-e az egyéb feltételek, pl.: munkaidejének 20%-ban tudományos kutatást kell folytatnia. A mesteroktatók is figyelembe vehetőek egy adott intézmény akkreditációja során, de csak egyetlen intézménynél.
Az IVSZ össze kíván állítani egy listát a lehetséges mesteroktatókról, akik maguk vagy jelenlegi munkáltatójuk ösztönzésére szeretnének mesteroktatói tevékenységet ellátni az informatikai ágazat fejlesztése érdekében. Ezügyben hamarosan egy kérdőívet teszünk közzé honlapunkon és Hírlevelünkben.
