Válasz a Pénzcentrum 2015. Február 25-i, „Ciki: nem megy az angol az informatikai vállalkozásoknál” című cikkére
Múlt héten egy online pénzügyi lap listát tett közzé ”Top 10: ezek a legkeresettebb szakmák most Magyarországon” címmel. A lap a közölt lista elemeit hibásan fordította le, összetévesztette a szakmák, foglalkozások és szakmacsoportok fogalmait, a kizárólag a munkaügyi központok, járuléktámogatott állásaira vonatkozó statisztikákat pedig a teljes munkaerőpiacra vonatkozónak állította be.
Az IVSZ szerint egy módszertanilag megalapozatlan, de figyelemfelkeltő címmel megjelenő cikk félrevezető lehet. Ez rossz munkaerőpiaci döntéseket eredményezhet, amelyek jelentősége túlmutat azon, hogy ki hogyan beszél angolul, vagy képes honlapokat értően kezelni. Mindkét készség alapvető munkaerőpiaci kulcskompetencia, – újságírók számára is – de ezen felül még megfelelő adatokra is kell támaszkodnia az embereknek, hogy a jó képzést választva, olyan szakmájuk legyen, amellyel megfelelő foglalkozást találhatnak. A kritizált cikk esetében ennek lehetősége sérül.
Az IVSZ a munkaerőpiaci kérdéseket kiemelten és nagyon komoly ügyként kezeli, amelyek szakmai megközelítést és valós adatokra támaszkodó, alapos döntéseket igényelnek. Hibás, megalapozatlan munkaerőpiaci információk alapjaiban befolyásolhatják munkáltatók, munkavállalók döntéseit, beruházásokat, és a rosszul megalapozott döntések évtizedes kihatással lehetnek az egész gazdaságra, ha például az oktatási, szakképzési kapacitás fejlesztési irányokat hibásan mérik fel.
Úgy véljük, hogy a Pénzcentrum jóhiszeműen, az IVSZ-éhez hasonló megfontolásból foglalkozott a kérdéssel, nagyon helyesen. Az IVSZ mindössze arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy az EURES honlapról idézett lista több módszertani és technikai okból sem tekinthető a valós magyarországi munkaerőpiaci kereslet leképezésenek, ezért megtévesztő lehet a listára ekként hivatkozni.
Az IVSZ a Pénzcentrum eredeti probléma-felvetését mindezek ellenére rendkívül fontosnak tartja és különösen támogatandónak a közös tényfeltárást, amelyhez mindkét partner sajátos erőforrásokkal, kapacitásokkal rendelkezik. Együttesen sikeresebbek lehetnek a munkanélküliség leküzdését és a magasabb gazdasági teljesítményt elősegítő közös probléma feltárásban és a közvélemény szakmailag megalapozott tájékoztatásában.
Részletes magyarázat
Forrásellenőrzés, hitelesítés, visszaellenőrzés
Az EURES oldalán, a statisztikánál NINCS megjelölve, hogy az adatok honnan származnak, mikor, milyen eljárás keretében kerültek begyűjtésre és mennyire reprezentatívak.
Az EURES oldalon felsorolt foglalkozás-listákhoz Magyarországról az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) kirendeltségeihez beérkező munkaerőigények összesítését, valamint az álláskeresők által leginkább keresett szakképzettséget igénylő foglalkozások listáit használták fel. Ugyanakkor az egyes listák esetében nincs megjelölve a forrás. Tehát az egyes listák esetében nem lehet megállapítani, hogy munkaerőpiaci keresleti vagy kínálati igényt jelenítenek meg. Ebben az esetben a cím sem jelent támpontot, mert a legkeresettebb foglalkozás lehet a munkavállalók által keresett állás is.
Nem került feltüntetésre az egyes listahelyezettek mögötti esetszám sem, tehát, ha munkaerőpiaci keresleti igényről lenne szó, nem lehet megítélni, hogy annak mekkora a nagyságrendje. Elgondolkodtató, hogy az EURES oldalon regisztrált magyarországi álláslehetőségek mindössze 9 munkáltató 42 munkakörére vonatkoznak:
Annyi azonban mindenképpen kiderül az EURES oldalról, hogy a munkaerőigények, azaz az álláslehetőségek listája a munkaügyi kirendeltségeknél leadott igényekből került összeállításra, tehát azon szervezetek álláskínálatát tartalmazza, amelyek eleve munkanélküliek közül kívánnak munkavállalót választani. Ezért nem található a listában egyetlen felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakmára épülő foglalkozás sem. Szakértői becslés alapján a munkaügyi központokban lejelentett igények a hazai munkaerőpiac 10-15%-t fedik le és döntően azon vállalatok, szervezetek igényeit tartalmazzák, amelyek támogatott foglalkoztatási projekt keretében szeretnének járuléktámogatást igényelni. Ennek eredményeképpen csak azon igények jelennek meg, amelyek jellemzően az elérhető munkanélkülieket célozzák, így közvetve az itt megjelenő igények is csak a munkanélküliek kínálatához igazodnak, ezért a hazai munkaerőpiaci igényeket semmiképpen nem reprezentálják.
Emellett van még egy jelentős torzító tényező. Az EURES oldal megjegyzi, hogy az összegyűjtött állásajánlatok 70%-a az önkormányzatok közmunkaprogramjában megjelenő közfoglalkoztatási igényekre épül.
„A betölthető munkahelyek számáról az NFSZ kirendeltségeihez beérkező munkaerőigények alakulása tájékoztathat. A 2014 első hat hónapja alatt több mint 390 ezer állást jelentettek be a foglalkoztatók az NFSZ kirendeltségeire, amely az előző évi létszámhoz képest több mint negyedével emelkedett. Az álláshely-kínálatra jelentős hatással voltak idén is a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerőigények.
A 390 ezer állásnak a 70%-a a közfoglalkoztatási program valamely eszközére vonatkozott.”
Fordítás
– Az EURES honlap jobb felső sarkában, minimális informatikai alapkészséggel kiválasztható a megfelelő európai nyelv: nincs szükség fordításra
|
Angol eredeti |
Pénzcentrum fordítás |
Helyesen magyarul |
| Clerical support workers | Szociális – egészségügyi szolgálat | Irodai foglalkozások |
| Technicians and associate professionals | Technikusok és segédmunkások | Technikusok és hasonló foglalkozások |
| Service and sales workers | Egyéb szolgáltatás | Szolgáltatási és értékesítési foglalkozások |
| Sales workers | Értékesítés | Értékesítési foglalkozások |
| Craft and related trades workers | Kézművesek, kisiparosok | Szakképzettséget igénylő ipari foglalkozások |
| Credit and loans officers | Banki alkalmazottak | Hitel- és kölcsönügyintézők |
| Electronics and telecommunications installers and repairers | Elektronikai és telekommunikációs szerelők | Gyengeáramú és távközlési berendezések szerelői |
| Waiters and bartenders | Vendéglátás | Felszolgálók és pultosok |
| Plant and machine operators and assemblers | Üzemi és gyári gépkezelő | Gépkezelők, összeszerelők és járművezetők |
| Information and communications technology professionals | Információ és kommunikáció-technológiai szakemberek | Információs és kommunikációs technológiai foglalkozások |
Talán nem is kell különösebban magyarázni, hogy miért aggályos a hibás fordításra épülő felsorolás, ha az befolyásolhatja a munkavállalók képzési, és életpálya döntéseit és valaki szociális munkássá képzi magát irodista helyett.
Hibásan értelmezett statisztika
A fordításoknál természetesen még jelentősebb probléma a hibásan értelmezett statisztika, vagy a statisztika mögötti háttér ismeretének hiánya.
A munkaerőpiac, a szakmaszerkezet, és a foglalkozások, valamint a képesítések rendszere rendkívül összetett és ezért nem véletlenül áll évtizedes fejlesztés alatt az EQF (European Qualifications Framework, azaz Európai Képesítési Keretrendszer) rendszerén belül.
Az egyik első lépés például a szakmák és a foglalkozások pontos elkülönítése, amelyeket a Pénzcentrum cikke helytelenül, szinonimaként kezel.
“A szakma fogalma bizonyos tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttesét jelenti. A munka világában egy meghatározott feladatcsoport elvégzéséhez szükséges szaktudás. Szakmája lehet valakinek rendszeres gyakorlás nélkül is (pl. frissen végzett szakember, más foglalkozást űző stb.), ennélfogva a szakma több, mint a foglalkozás.”[1]
Magyarországon a foglalkozásokat a FEOR (Foglalozások Egységes Osztályozási Rendszere) strukturálja a következőképpen:
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere[2] (FEOR) a foglalkozásokat egy négyszámjegyes decimális rendszerbe sorolja be.
A négyszámjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti.
Például az elektroműszerész besorolása a következőképpen történik:
▪ főcsoport (1. számjegy) 7 Ipari és építőipari foglalkozások
▪ csoport (1-2. számjegy) 74 Vas- és fémipari foglalkozások
▪ alcsoport (1-3. számjegy) 744 Műszerészek
foglalkozás (1-4. számjegy) 7443 Elektroműszerész
Jól látható, hogy a Pénzenctrum szerinti, leginkább a csoportnak megfeltethető lista akár több száz foglalkozást is takarhat, ezért nem ad valóságos támpontot a foglalkozás választásához, vagy annak megállapításához, hogy milyen munkavállalókat keresnek valójában.
A szakmacsoportokba kerülnek besorolásra a szakképesítések, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmaz és amelyek az államilag elismert, munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítenek.
Technikai-módszertani probléma:
Az alábbi kép kivágáson, amelyet a Pénzcentrum felhasznált cikkében, a szűrőfeltételek Magyarország kiválasztását mutatják, holott a lista az egész Európára vonatkozó lista, ugyanis a Pénzcentrum a képernyőkép készítésekor a szűrőfeltételek beállítását követően nem nyomta meg a beállítások alkalmazását elindító „Show” gombot. Így a Magyarország feliratú lista alatt az európai adatok láthatóak!
[1] Forrás: Wikipédia
