Nemzetközi felmérések szerint azok az innovatív cégek, amelyek a szellemi terméküket oltalommal látják el, közel 20% -os bevételnövekedésre számíthatnak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hazai vállalkozások egyre tudatosabbak, tájékozottabbak legyenek a szellemitulajdon-védelem terén, így Farkas Szabolccsal, a Hivatal május 1-jén kinevezett elnökével folytatott beszélgetésünk egyik témája is ez volt. 

IVSZ: Milyen területről érkezik, mi a kapcsolódása a szellemi tulajdon védelemhez? Mit lát a legnagyobb kihívásnak, mi motiválja személyesen, illetve szakmailag? 

Farkas Szabolcs: Szerencsés vagyok, mivel pályafutásom alatt szinte minden szerepkörben tevékenykedhettem. Élelmiszeripari kutatóként kezdtem, majd ezt váltotta fel számos hazai és külföldi iparjogvédelmi projekt az SZTNH jogelődjénél, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, ahol végigjártam a ranglétrát, majd műszaki elnök-helyettesként távoztam a hivataltól és átkerültem a másik oldalra: az elmúlt 5 évben a versenyszférában dolgoztam szabadalmi tanácsadóként. Így jól át tudom tekinteni a folyamatokat, a rendszert. 

Személyes küldetésemnek érzem, hogy a megszerzett tapasztalatokat is felhasználva az ügyfeleinknek olyan lehetőségeket biztosítsunk, amelyekkel minél könnyebben és szélesebb körben élhetnek a szellemi tulajdon védelem lehetőségével. 

IVSZ: Milyen alapstratégia mentén és intézményi keretrendszerben tervezi vezetni az SZTNH munkáját? 

F.Sz.: Az eddigi alapstratégiáink, vagyis a hatósági-, és szolgáltatási tevékenységek, az iparjogvédelmi tudatosságnövelés, az oltalmi formákhoz kapcsolódó stratégia változatlan. Fontos célkitűzésünk a hazai innovációs terület fejlesztése is, hogy a nemzetközi innovációs rangsorokban rövid-, és középtávon is javítsuk Magyarország pozícióját, vagyis javítsuk a szellemitulajdon-védelmi mutatókat. A megoldást elsősorban a tudatosság növelésében látjuk, amivel kapcsolatban több fókuszterületet határoztunk meg, mint például a felsőoktatási rendszerben való hangsúlyos jelenlétünk.  

Manapság a legtöbb esetben a szabadalmi bejelentések számában mérik, hogy egy adott gazdaság hogyan teljesít, valójában azonban a megszerzett, sőt ezeken belül is a jövedelmet termelő oltalmak jelentik az igazi mutatót, mérőszámot. Szabadalmi oltalom csak szabadalmi bejelentésből lesz, így, ha ezek számát a duplájára növeljük, az már egy jó irány és sikerként könyvelhetjük el. 

IVSZ: Elnöki köszöntő beszédében külön érintette a nemzetközi együttműködések jelentőségét. Miért fontos ez, és milyen irányba fejlesztené tovább ezeket a kapcsolatokat? 

F.Sz.: Ez egy nagyon fontos irány, mivel az iparjogvédelmi jogoknak van egy területi jellege. Ez azt jelenti, hogy ha lezajlik egy-egy szabadalmi eljárás, amit Magyarországra kértek és az SZTNH megadja az oltalmat, akkor az a jogosultság csak Magyarország területére vonatkozik. Egy oltalom viszont akkor ér sokat, ha a cég, vagy a tulajdonos minél nagyobb kiterjedésben rendelkezik kizárólagos hasznosítási joggal, így ezt érdemes nemzetközi szintre kiterjeszteni. Tehát ha egy megoldással, szolgáltatással külföldi piacra lépne valaki, akkor biztosítani kell, hogy ezt a védelmet mindenhol megkapja. Ezt a folyamatot, illetve törekvést több nemzetközi szervezet segíti: a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) globális szinten kezeli az oltalmi, iparjogvédelmi formákat, keretrendszert ad a nemzetközi induláshoz (fontos, hogy ők végleges jogot nem biztosítanak). A szabadalmak terén az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), a védjegyek és formatervezésiminta-oltalmak („dizájn oltalmak”) terén az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a folyamat elindítását segítik, illetve regionális szinten a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VPI) kell még megemlíteni, amely a nemzetközi szabadalmi oltalmakhoz kapcsolódó eljárásban nyújt segítséget régiónkban. 

IVSZ: Melyek a rövidebb és hosszabb távú célok, tervek, mit tekint a legnagyobb kihívásnak?  

F.Sz.: Rövid távon azokat a félreértéseket kell eloszlatni, amelyek a szellemi tulajdon védelmet övezik. Ennek az első fontos lépése, hogy egyetemekkel, valamint a kutatóintézetekkel együttműködve válaszokat tudjunk adni a K+F területen dolgozó szakembereknek abban, hogy miért is kiemelten fontos számukra a szellemi tulajdonuk védelme. A publikációs kényszer ezeken a területeken nagyon erős, itt sok félreértés adódik abból, hogy mi is az a szabadalom, gyakran nem értik a szakemberek, hogy miért kell ezzel foglalkozni. Álljon itt erre egy gyakorlati példa: sokan azért nem szabadalmaztatnak, mert a dokumentációkból megismerhetőkké válnak a megoldásaik, és ezért attól tartanak, hogy azok „ellophatóvá” válnak – pedig a szabadalom lényege, hogy magát a megoldás-halmazt kell szabadalmaztatni, azaz éppen hogy nem válik megismerhetővé a fejlesztés pontos műszaki megoldása. Ráadásul egy szabadalmi bejelentést követően 18 hónapig teljesen titokban marad a megoldás, nem kell tartani az esetleges „lopástól”. 

Hosszabb távon jó és zökkenőmentes folyamatokat kell kialakítanunk a szorosan együttműködő partnereinkkel (egyetemek, kutatóintézetek, nagyvállalatok, kkv-k), ezzel párhuzamosan arra is figyelve, hogy a saját hatósági eljárásaink stabilak és kiszámíthatóak maradjanak. De a legfőbb célunk, hogy aki innovál, fejleszt, terméket vagy szolgálatást forgalmaz, annak alaptétel legyen, hogy a megoldásait vagy megjelöléseit levédesse. 

IVSZ: Az oktatási ökoszisztémán túl milyen szereplőkkel működnek, dolgoznak együtt?  

F.Sz.: A szerzői jog területe az egyik legdinamikusabban fejlődő oltalmi keretrendszer, elég csak a mesterséges intelligencia által létrehozott képekre, szövegekre gondolni. Ezen területen együttműködésre törekszünk a jogosulti és felhasználói szervezetekkel, hiszen fontos, hogy e jogok gyakorlása működőképes legyen a dinamikusan változó környezetben is. Ennek gyakorlati megértését és megvalósíthatóságát nagyban segítik az ilyen együttműködések.  

Különösen fontos számunkra a kkv-kkal való kapcsolattartás, ezért olyan szolgáltatásokat dolgoztunk ki, amelyeket kifejezetten nekik ajánlunk. Ilyen például a kkv-k szellemi vagyonának felmérését szolgáló, ingyenesen elérhető IP Scan (szellemi-vagyon diagnózis), de legalább ennyire fontos az is, hogy a cégek megismerjék azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket az oltalomszerzés során vehetnek igénybe. Az ő elérésük, a velük való kapcsolattartás érdekében olyan ernyő- és szakmai szervezetekkel dolgozunk együtt, mint az IVSZ, vagy a hazai iparkamarák. A partnerek közül persze nem hiányozhatnak a magyar nagyvállalatok sem, hiszen ők speciális oltalmazási igényekkel rendelkeznek, így velük is folyamatos a szakmai egyeztetés és a szoros együttműködés. 

IVSZ: A magyar cégek mely iparágakban a legaktívabbak a szellemi tulajdon védelmében?  

F. Sz.: Magyarországon manapság az innováció nem csak és kizárólag az informatikai szektor sajátja. A gyógyszeripar, az orvosi műszerfejlesztés, vagy a biotechnológia az a terület, ahol a vállalkozások nagyon aktív szellemi tulajdon tevékenységet folytatnak, de ez nem is meglepő, hiszen ahhoz, hogy a cégek a fejlesztéseiket végig tudják vinni, és ezáltal megfelelő profitot érjenek el, elengedhetetlen, hogy a szellemi tulajdon megfelelő védelmet kapjon. 

Nemzetközi viszonylatban a legtöbb szabadalmi bejelentéssel mégis az IKT cégek rendelkeznek. Ők azon a határterületen mozognak, ahol a szerzői jog és bizonyos informatikai, illetve elektronikai megoldások kapcsán létkérdés a szellemi tulajdonuk védelme. 

IVSZ: Mit várhatnak a kkv-k a Hivataltól, és mit vár a Hivatal tőlük?  

F.Sz.: Keressenek minket és kérdezzenek tőlünk, és mi minden kérdésre válaszolunk. Az Országgyűlés éppen az elmúlt hetekben fogadta el a Neumann János Programot, amelynek keretében 2024-től lehetőség lesz arra, hogy a kkv-k 75 százalékos díjkedvezményt kapjanak az oltalmazási eljárásban (szabadalmi bejelentési díjak, fenntartási díjak), továbbá az eljárási díjakhoz kapcsolódóan is szeretnénk támogatni a digitális átállást. Már most is elektronikusan várjuk a dokumentumokat, jövő év elejétől erre is 15 százalék kedvezményt ad majd a hatósági árból.