Az IVSZ 30. MENTA konferenciáján, Kun Zsuzsanna a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az Ügynökség különböző programjain – például a Partnerprogramon vagy a Hungarian Startup University Programon – keresztül azért dolgozik, hogy dinamizálja a gazdasági növekedéshez szükséges innovációt. A konferenciát követően, a témát tovább boncolgatva, a hazai általános innovációs ökoszisztémáról, a NIÜ szerepéről, és a startupok dinamizálásáról, az innovatív megoldások keresésére való ösztönzésről Dr. Héjj Tibort, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. 

IVSZ: Hogyan definiálja a NIÜ az innovációt? 

Dr. Héjj Tibor: Az innováció a klasszikus megfogalmazások szerint lehet termék-, illetve szolgáltatás-innováció, valamint folyamat-innováció. Ez minden esetben egy új gondolatból és megközelítésből fakadó, a korábban elfogadotthoz képest jelentős mértékben nagyobb értéket létrehozó alkotási folyamat. Végső soron tehát korábban nem létezett szellemi terméken alapuló újdonság, mely gazdasági, jó esetben egyúttal társadalmi értékben is többletet produkáló eredménnyel jár. Éppen ezért mind az egyén, mind a cég, mind az ország javát eredményezi, egyszerre. 

IVSZ: Milyen a hazai innovációs ökoszisztéma állapota és ebben hol, hogyan játszik szerepet az Ügynökség? 

H.T.: A hazai innovációs ökoszisztéma megítélésem szerint kettős: egyrészt jelen van az összes szükséges szereplő, sőt az erőforrások is rendelkezésre állnak, másrészt viszont a széttagoltság, sziget-szerűen izolált részek nem tudnak egymásról vagy éppen nem akarnak tudni egymásról és ezért hiányzik a holisztikusságból fakadó szinergia. Az Ügynökség küldetése az innovációk életpályájának akadálymentesítése. Ebből fakadóan a fő feladata tehát leginkább egy olyan folyamat-innováció menedzsment, amelynek lényege, hogy karmester jelleggel teremtse meg az egységből fakadó harmóniát. Tehát nem az eddigi résztvevők helyett akarjuk megoldani a fejlődés elősegítését és a szektor dinamizálását, hanem velük együtt, rájuk támaszkodva, őket segítve. Ahol például a magánszektor nem lát elég megtérülést, ott az államnak kell beszállnia éspedig nem minisztériumok „silóiként”, egymástól függetlenül, hanem a meglevő intézmények, szervezetek, pénzügyi erőforrások összehangolásával. Ugyanígy fontos a „híd” szerep a hazai és a nemzetközi innovációs világ, valamint a piac (beleértve a tőkepiacot is) között. 

IVSZ: Melyek a NIÜ legfontosabb, jelenleg is futó programjai, illetve mely területeken várhatók újak? 

H.T.: Teljes ívben kell gondolkodnunk, ami az innovációs gondolkodás evangelizációjával kezdődik és az oktatással folytatódik. Ezt biztosítja a „HSUP” programunk, melynek keretében ma már 33 egyetemen vehetik fel tantárgyként a diákok a „Startup” tantárgyat, amit eddig már közel tizenötezren végezték el, illetve végzik jelenleg.  

Mind a kezdő innovatív cégeket, mind a fejlettebbeket segíteni kell tanácsadással (persze más tartalommal és célzattal), ezt is végzi az Ügynökség, részben saját alkalmazottai révén, részben külső mentorok segítségével. Amely innovációk már elérik a megfelelő szintet, azokat (illetve a cégeket) tőkéhez jutásban érdemes támogatni – ehhez kapcsolódóan mind közvetlen európai uniós források megszerzésében segítjük őket, mind pedig a külpiacra jutásban. Így tehát a „bölcsőtől” a „révbe érésig” kísérjük a folyamatot. 

Fontos feladata a NIÜ-nek az adatelemzési kapacitás kialakítása is, amellyel az innovációs ökoszisztéma legtöbb aspektusáról tud információt gyűjteni, így segítve mind a piaci igények kiszolgálását, mind a finanszírozás pontosabb célzását és a szakpolitika finomhangolását. 

Végül, de nem utolsósorban feladatunk az innovációs kultúra fejlesztése, amiben aktívabb kommunikációval, rendezvények szervezésével és támogatásával, kampányokkal segítjük a meglévő szereplők ismereteinek bővítését, mind újabb szereplők megnyerését az innovációs szemlélet iránt. 

IVSZ: Mennyire érett, vagy fejlett a vállalatok berkeiben zajló innováció Magyarországon? 

H.T.: Hogy mennyire vegyes a kép azt hadd illusztráljam néhány számmal, ami az EU-ban történő elhelyezkedésünket mutatja. A kormányzat K+F ösztönző tevékenysége szempontjából az előkelő 12. helyen állunk a 27 tagországú mezőnyben és pl. a medium és high-tech termékek exportját tekintve majdnem dobogósak vagyunk, a 4. hely a mienk. Ugyanakkor – miközben örömmel vagyunk büszkék a régi és új Nobel-díjasainkra – a műszaki területen doktori fokozattal (és az ezzel járó tudással) bírók számát tekintve csak a 22. helyen állunk, a felsőfokúak terén még rosszabb a helyzet: a 25. helyen kullogunk. Sőt, van olyan szempont, amiben legutolsók vagyunk: ez a formatervezési mintaoltalom bejelentések száma. Így végülis az Európai Bizottság hivatalos eredménytábláján (EIS) a 21. helyet foglaljuk el – van tehát hová fejlődni, és ebben az Ügynökség jelentős szerepet vállal magára. 

IVSZ: Hogyan viszonyul a NIÜ a hazai startup szcénához, milyen módon dinamizálja ezt a területet? 

H.T.: Fontosnak tartjuk, hogy az innovációs kultúrát – amely kiugró fejlődést megcélzó startupokkal kezdődik – általánossá tegyük, terjesszük. Így a fenti konkrét, cégekre irányuló programokon túl támogatunk minden olyan kezdeményezést, ami ezt a kultúrafejlesztést segíti elő. A középiskolásoknak tartandó „hackathon” versenyektől kezdve a szakmai konferenciákon át a befektetéseket megcélzó „pitch” rendezvényekig igyekszünk mindenütt jelen lenni, részvétellel, anyagi segítséggel, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünkkel. Az általunk validált és ezáltal megszűrt, nagy potenciállal rendelkező startupokat pedig a fejlődésükben elkerülhetetlenül előforduló „halálvölgyeken” átsegítve eljuttatni őket a mindenkori következő életciklusba. 

Várjuk tehát a teljes magyar innovációs ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének jelentkezését, hogy megtaláljuk az együttműködés legjobb formáit, hiszen csak együtt lehetünk sikeresek!