Diktáljuk mi a tempót az adattárcákkal! – Interjú Tarcsi Ádámmal
A magyar adatpolitika egyik fő feladata az, hogy a magánszereplők adattudatosságát növelje, valamint ezzel együtt közgazdasági szempontból is értelmezze az adat fogalmát. A hazai adatállomány kapcsán rengeteg kérdés tehető fel vagy tennivaló fogalmazható meg. Erről és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont szerepéről, céljairól, valamint az adattárca mivoltáról beszélgettünk Tarcsi Ádám szakmai divízióvezetővel.
IVSZ: Milyen igény és szükség hozta létre a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpontot? Mik a legfőbb célkitűzések?
Tarcsi Ádám: A Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) legfőbb célja a Mesterséges Intelligencia Stratégia (MIS) végrehajtásának támogatása, a hazai adatgazdaság beindítása, valamint a digitális ökoszisztéma, azon belül az adatgazdasági ökoszisztéma fejlesztése. Ennek megvalósítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. keretei között végezzük.
Fő fókuszban maga az adat, és annak jelentősége áll. Ez egy rendkívül gyorsan fejlődő iparág, amely évente 40%-kal növekszik, így kiemelt jelentősége van ennek a területnek.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon az adat tekintetében kialakult és felállt egy intézményrendszer, így van olyan szervezet, amely az adatvédelemért, van olyan, amelyik az adatvagyon törvény végrehajtásáért felel. És ebben a rendszerben jelenik meg a NATUK is, amely az adatgazdaság területén tevékenykedik, feladata négy – közgazdasági, jogi, műszaki és közpolitikai – dimenzió mentén egy adatvezérelt és minőségbiztosítással támogatott folyamatrendszer kialakítása.
IVSZ: Miért fontos, hogy a vállalkozások adattudatossága fejlődjön?
T. Á.: A vállalkozások magyarországi, európai, valamint globális versenyképességéhez elengedhetetlen a folyamatos digitális átalakulás, megújulás, a vállalati adatvagyon minél hatékonyabb hasznosítása. Jelenleg is vannak náluk adatok, amiket kezelni kell(ene). Fontos lenne tudatosítani, hogy ezek az adatok léteznek, valójában mik ezek, és ezt a már jelenleg is rendelkezésükre álló adatvagyont hogyan tudják hasznosítani.
IVSZ: Mi szükséges ahhoz, hogy a KKV-k ebben előre tudjanak lépni, vagy az igény egyáltalán megfogalmazódjon bennük az adat által vezérelt fejlesztés végrehajtására?
T. Á.: A digitális átalakulás egyik sarokpontja a KKV-k működése során létrejövő szervezeti adatvagyon hasznosítása és a versenyképesség növelése érdekében történő felhasználása. Ahhoz, hogy ez a folyamat hatékonyan menjen végbe, a KKV-k támogatására van szükség, különösen az adattechnológia területén. Ez elsősorban képességeik fejlesztését, az adatok azonosítását, kezelését és üzleti szempontú felhasználását segítő módszertanok megosztását jelenti. Ez a tanulási metódus pedig nem csupán az egyes cégeknek, de a vállalkozások regionális, nemzetközi innovációs és üzleti együttműködéseinek, hálózatosodásának is lendületet adhat.
IVSZ: Mivel és hogyan célozzátok meg a hazai, már a piacon lévő KKV-kat?
T. Á.: A GINOP-3.2.8-20 kiemelt projekt keretében az új típusú adattechnológiára, az adatszolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazásokra alapozó jó gyakorlatok, módszerek, eljárások megismertetését, ezáltal a KKV-k digitalizációjának elősegítését tűztük ki célul. A projekt keretében két Akcelerátor Központ került kialakításra: az egyik Debrecenben, a másik Zalaegerszegen. Az Akcelerátor Központok célja, hogy azok a cégvezetők, akik vállalkozásuk digitális fejlesztésében érdekeltek, térítésmentesen kaphassanak komplex szervezet- és üzletfejlesztési tanácsadást a digitális fejlesztésekben jártas szakértőinktől. Felmérjük a vállalkozások digitális érettségét, és annak alapján, hogy milyen fejlesztési céllal és iránnyal érkezett hozzánk az adott cég, tanácsokat adunk az igénybe vehető technológiai lehetőségekről.
IVSZ: DATARENA-s előadásodban előkerült az adattárca is, mint fogalom. Mit jelent ez?
T. Á.: Alapvetően egy mobilalkalmazásról van szó, melynek használata hiteles személyazonosításhoz kötött hasonlóképpen, ahogy ma egy Fintech alkalmazásban számlát nyitunk. Felhasználói számára lehetővé teszi, hogy a róluk tárolt adataikról minősített szereplőkön keresztül hiteles igazolásokat kérjenek, ezeket letárolják és később egy szolgáltatás igénybevétele céljából, vagy más igazolási kötelezettség esetén ellenőrzésre bemutassák, online vagy offline.
IVSZ: Mi a jelentősége az adattárcának, és miként segítheti az országot az adat témában való előrelépésben?
T. Á.: Az adattárca jelentősége többrétű. Egyfelől bármilyen személyes jellemzőinkről, úgynevezett attribútumunkról tárolhatunk egy igazolást, amíg az adat forrásául szolgáló adatgazda rendelkezik, úgynevezett tanúsítvány kibocsájtási minősítéssel. Az adattárca elsősorban az államilag elismert adatforrások és az adatok ellenőrzésére kötelezettek között képez hidat.
Ugyanakkor egyedi nyilvántartásokkal rendelkező piaci szereplőknek ez egy új bevételi forrás, akár üzletág is lehet. Ezzel nem csak a vállalkozások versenyképességét növeljük, de tulajdonképpen értéknövelt szolgáltatásokon keresztül monetizáljuk a nyilvántartásokban fellelhető adatvagyont.
Az adattárca megléte ugyanakkor az Európai Bizottság által tárgyalt eIDAS rendelet módosításában is megjelenik, mely azt is jelenti, hogy a fent említett előnyök határon átnyúlóan is élvezhetőek majd. Arra törekszünk, hogy az adattudatosság növelésével és az adattárca minél szélesebb elterjesztésével beindítsuk az adatgazdaságot és egy még magasabb szintre emeljük a szolgáltató állam irányába tett lépéseinket.
Kapcsolódó
Ezek is érdekelhetnek
Fedezd fel India legújabb tech innovációit az INDIASOFT 2025-ön!
Izgalommal jelentjük be, hogy 2025. március 19-21. között megrendezésre kerül az INDIASOFT 2025, amely az indiai technológiai szektor legnagyobb innovációit mutatja be. A jubileumi eseményen több...