Az IVSZ által kezdeményezett és kidolgozott Digitális Agrár Stratégiát augusztus elején egy kormányhatározat „szentesítette”, így már minden adott ahhoz, hogy elinduljon a program megvalósítása. A kezdetekről, a DAS szellemiségéről, céljairól, illetve a távlati tervekről Varga Péterrel, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a DAS megalkotása során és mi volt a te, illetve az IVSZ szerepe mindebben?

Varga Péter: Az egész történet azzal indult, hogy Nyírő András vezetésével megalakult az Agrárinformatikai munkacsoport, amit rögtön annak megvitatása követett, hogy mi legyen a szakmai csapat elsődleges célja. Az akkori főtitkár, Major Gábor bevonásával ara jutottunk, hogy egy olyan dokumentumra van szükség, ami a precíziós mezőgazdaság elterjedésének akadályaival, kihívásaival foglalkozik. Az ezt követő munka eredménye lett a DAS 1.0, ami időközben már nem csak a termelésre, hanem az üzemre és a termékpályákra fókuszált: egyértelművé vált ugyanis, hogy a precíziós eszközök piaca biztos és jó pályán halad, a termeléssel összefüggő kompetenciák és a precíziós eszközök által előállított adatok felhasználása kapcsán azonban komoly hiányosságok vannak.

Tudsz egy példát mondani erre, ami a gyakorlatból merít?

V.P.: Ott van az automata kormányzás, amiről sokan azt gondolták, hogy egy kényelmi funkció, pedig nem az. Persze lehet az is, de egyben ez a lehetőség azt is biztosítja, hogy a jármű 2 cm-es pontossággal haladjon, ami közben a technológia művelési feladatokat vezérel, sőt, rengeteg adatot is gyűjt a talajról, a növényről, a művelésről. Ezek az adatok egy adatbázisba rendezve alkalmasak arra, hogy évek alatt egy profilt hozzanak létre az adott termőföldről, amit fel lehet használni a fejlődéshez, a következő technológiák megtervezéséhez. Annak idején a külföldi példák tanulmányozása során azt láttuk, hogy az a termőföld, amihez 4-5 éves statisztika tartozik, az drágább, vagyis az adatnak elkezdett értéke lenni. Ezért tehát az erre irányuló kompetencia fejlesztés lett az első és legfontosabb témaköre a DAS-nak.

Milyen egyéb területekre koncentrált még a stratégia?

V.P.: Az agrárium, a termőföldek, az üzemek nem csak úgy önmagukban, hanem bizonyos rendszerekbe (gazdasági, természeti, piaci, időjárási), térben és időben egyaránt beágyazva léteznek, működnek, és az nem elvárható, hogy egy termelő saját erejéből gyűjtsön olyan adatokat, amelyek az üzleti döntésekhez elengedhetetlenek. Az Állam ugyanakkor rengeteg olyan adattal bír, amit nem juttat vissza a termelőkhöz, noha nekik nagy szükségük lenne rá, így a DAS második nagy témakörét az határozta meg, hogy miként lehet olyan állami szolgáltatásokat indítani, amelyek a már rendelkezésre álló adatokat visszajuttatja a termelői szinte, illetve javítja az adatgyűjtés minőségét olyan területeken, ahol nincs elérhető adat (pl. növényvédelem). A harmadik fókusz a támogatások köre, ami végül adat, szolgáltatások és tudás formájában került be a DAS-ba.

Hogyan, milyen körülmények között váltott verziószámot a Stratégia?

V.P: 2016-ban elkészült a DAS első verziója, ezt bejelentette az IVSZ, tartottunk egy sajtótájékoztatót, amit követően elindult a DJP 2.0 tématerületeinek összeállítása is. Annyira jó ütemben érkeztünk meg a Stratégiával ehhez az időszakhoz, hogy a DAS-t, illetve az azt kidolgozó csapatot a DJP átvette, létrejött egy munkacsoport, azaz szakember szintről átkerültünk egy magasabb, szervezeti szintre. Ezzel az újdonsült munkacsoporttal ismét átnéztük a fontos területeket (amihez csatlakozott a halászat és az erdészet is), begyűjtöttük a véleményeket, és ezen információk mentén, illetve az üléseinken történő ötleteléssel tovább csiszoltuk és finomítottuk a DAS-t. Az anyagot 2018 márciusában, még a választások előtt mutatta be az FM miniszter, a NAK elnöke, a Vidékfejlesztési államtitkár és a DJP vezetője, egy sajtótájékoztatón. , Akkor még a DAS elfogadásról Kormányhatározat nem született, mégis, az anyagban felvázolt folyamatok, projektek (ágazati adatpolitika, oktatás, szaktanácsadás, Digitális Agrárakadémia) ettől függetlenül mozgásba lendültek.

IVSZ: Hogyan tovább, melyek lesznek a következő lépések, feladatok?

V.P.: Az augusztus elején megjelenő határozatra azért is volt szükség, mert több minisztérium és közigazgatási szervezet érintett a programban, és ahhoz, hogy pénzt lehessen allokálni a feladatok mellé, fontos volt a határozat. Miután ez megtörtént, a DJP hivatalosan is átadta az ügyet az Agrárminisztériumnak, amit a DJP részéről egy akcióterv kidolgozása követ ütemezéssel, költségvetéssel, aminek szeptember végéig kell elkészülnie. Amint ez mind megvan, az a kérdés marad, hogy jövőre lesz-e elérhető forrás arra, hogy a program bekerüljön a megvalósítási szakaszba, megjelenjenek az adatok, a szolgáltatások, valamint elinduljanak az oktatási, fejlesztési programok. Következő lépésként, az ősz folyamán szeretném összehívni a munkacsoportot, ahol megvizsgáljuk, hogy az IVSZ-nek a következőkben hol van, lehet mozgástere, tennivalója, hova, mire kell erőforrást biztosítani.

IVSZ: Hány évre lesz szüksége a hazai mezőgazdaság szereplőinek ahhoz, hogy ezeket a technológiákat megfelelően és a napi gyakorlat szintjén fogják tudni használni?

V.P.: Azt gondolom, hogy ez 4-5 éven belül meg fog történni. A rendelkezésre álló adatok, az elérhető tudás, annak elkerülése, hogy mindezt csak az egyetemeken oktassák, illetve a folyamatosan zajló generáció váltás az ágazatban mind segít abban, hogy a folyamatok végig fussanak a maguk útján. Az is rengeteget jelent, hogy a digitális agrárium téma lett, sokszáz fős konferenciák, kiállítások (pl. PREGA) foglalkoznak a területtel, aminek köszönhetően alig akad olyasvalaki az ágazatban, aki ezzel a témával ne találkozott volna.

Úgy érzem, hogy három éve, az IVSZ-szel közösen elindított munka mára alaposan kinőtte magát, az az erőforrás és erőfeszítés, amit annak idején (és azóta is) beleraktunk a projektbe, nagyon sok mindent megmozgatott. A DAS életútja egyértelműen sikersztori.