A digitális gazdaság már ma is a munkahelyek 20%-át biztosítja és hamarosan a magyar GDP negyedét adja majd. Az IVSZ és a Microsoft kutatásából kiderül, mekkora a digitális gazdaság.

Négyezer milliárd forint GDP-növekedést jelenthet a digitalizáció

A digitális gazdaság már ma is kiemelkedően fontos eleme a magyar nemzetgazdaságnak, de az új technológiák (pl. 5G, IoT, mesterséges intelligencia, blockchain, felhőalapú megoldások) gyors bevezetésével a digitalizáció a nemzetgazdaság motorjává válhat.

Évi 4 ezer milliárd forint GDP-többletet és 1800 milliárd forint adóbevétel növekedést eredményezhet 2023-ra, ha a kormányzat a digitális ökoszisztéma fejlődésének következetes támogatásával egy technológia-vezérelt növekedési pályára állítja a gazdaságot – derül ki abból a kutatásból, amelyet az IVSZ készített a Microsoft Magyarország támogatásával.

 

Új, pontosabb módszertan

Az IVSZ megbízásából készült makrogazdasági elemzés szerint 5 év alatt több mint 20 %-kal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), így a digitális gazdaság a teljes magyar GVA legalább 20%-át adja. Ugyanakkor a digitális gazdaság már ma is messze túlmutat a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT szektoron, hiszen számos ágazatban rohamtempóban halad a belső digitalizáció, amely a hagyományos statisztikai számbavétel elől rejtve marad. Ha a nem IKT cégek (pl. autógyárak, pénzügyi szolgáltatók stb.) házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit is figyelembe vesszük, a digitális gazdaság óvatos becsléssel is már a teljes GDP legalább 25%-át adja.

 

A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről

– kommentálta az eredményeket Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

A kutatás eredményeiből kiderül az is, hogy minden ötödik magyarnak a digitális gazdaság biztosít munkát. Ez jól mutatja, hogy a digitális kompetenciák átfogó fejlesztése, a szükséges skillek oktatása elengedhetetlen, hiszen csak ebben az esetben maradhatnak versenyképesek a munkavállalók a munkaerőpiacon és fejlődhetnek a vállalkozások

– tette hozzá Laufer Tamás.

Jelentős munkaerőpiaci hatások

Az IKT szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki.

A magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, és a magyar nemzetgazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint gondolnánk. A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon. Vagyis nincs még egy olyan munkahelyteremtő és munkahelymegtartó erő a magyar gazdaságban, mint a digitalizáció.

A kutatás szerint az IKT ágazat a multiplikátor-hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17%-ának biztosít munkalehetőséget; a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya ennél is magasabb, minden bizonnyal 20% feletti. Az IKT feldolgozóipar a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőre (az autóipar után): a teljes export 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve.

 

Kitörési pontok és lehetséges fejlődési pályák

A Microsoft Magyarország által támogatott kutatás keretében 2023-ig elkészített előrejelzés szerint egy organikus, de technológiai áttörés nélküli pálya esetében az ágazat GVA-súlya 18% körül ingadozik az előrejelzési horizonton. Az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain stb.) révén várható többlet teljesítményt számszerűsítő technológia-vezérelt növekedési pálya esetén a digitális gazdaság által megtermelt GVA csaknem megduplázódhat 2023-ig.

A potenciális gazdasági és társadalmi előnyök kihasználásához, a nemzetgazdaság válságállóvá tételéhez legalább az alábbi területeken következetes kormányzati lépésekre van szükség:

  • a vezetékes és mobil infrastruktúra lendületes fejlesztése;
  • digitális kompetenciák széles körű és tömeges fejlesztése, a digitális munkaerőhiány enyhítése;
  • a hazai mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének növelése;
  • a digitális gazdaság fejlesztése a hazai (IKT és egyéb) vállalkozások digitális fejlesztéseinek, innovációs és export-teljesítményének ösztönzésével és támogatásával digitalizációs stratégiák következetes megvalósításával);
  • az ügyfélbarát digitális közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a könnyű használhatóságra és fejleszthetőségre.