A SMART konferencia kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligenciára, mely területet még mindig sok tévhit és bizonytalanság övez. Ezért Gulyás Lászlót, az EIT Digital node directorát arra kértük, segítsen az MI lényegének megértésében, illetve annak tisztázásában, hogy milyen hatással lesz mindez az emberek életére, a gazdasági folyamatokra.

SMART Gulyás László EIT Digital interju

Milyen állapotban van jelenleg a mesterséges intelligencia nemzetközi és hazai viszonylatban?

Gulyás László: Jelenleg a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések negyedik népszerűségi hullámának tetején járunk szerte a világon. Kevesen tudják, de az MI kutatási programja 1956-ban indult és az innen eredő alkalmazásokat már évtizedek óta széles körben használjuk – a helyesírás-ellenőrzőtől kezdve, a közlekedést segítő navigációs eszközökön és a postai leveleket szortírozó automata gépeken keresztül az autókat összeszerelő robotkarokig. Jellemző azonban, hogy a megszülető alkalmazások az első rácsodálkozások után elveszítik ’csoda jellegüket’ és már nem gondolunk rájuk ’intelligensként’. Emiatt aztán időről időre beköszönt az ’MI tél’, a kiábrándultság korszaka, amikor a felfokozott finanszírozói és média várakozások után a közhangulat az MI kutatások kudarcát vélelmezi. Eddig ezt mindig egy újabb felívelés követte – immáron negyedik alkalommal.

A hazai piac ezügyben hasonló pályát jár be, mint a nemzetközi: egyre több, konkrét MI-alapú alkalmazást használunk: ez az úgynevezett ’szűk MI’ korszaka. Tehát nem egy általános intelligenciáról van szó, hanem olyan specifikus megoldásokról, amik az adott területen jól, az emberével összehasonlítható, vagy annál jobb teljesítményre képesek.

Az igazán fontos kérdés az, hogy azok az alapvető technológiák, amelyek ezekhez a megoldásokhoz szükségesek, honnan jönnek. És ki birtokolja az adatokat, ami a betanításukhoz szükséges. Sajnos ezen a téren Európa lemaradásban van – és egy ideje már nem csak a Szilícium-völgyhöz, de Kínához képest is.

Milyen szerep jut, juthat az MI-nek az iparban, a nemzetgazdaságban?

G.L.: Meggyőződésem szerint az MI közmű lesz. Száz év múlva úgy fogunk gondolkodni róla, mint ma az elektromosságról. Mindenütt ott van, használjuk, de észre sem vesszük. Legfeljebb akkor, ha valamiért nem működik. És akkor nagyon fog hiányozni. Fontos azonban, hogy ne egy gépembert, vagy humanoid robotot képzeljünk el! A helyesírás-ellenőrző jobb példa: a háttérben dolgozik, megbújik abban a konkrét alkalmazásban, amit az adott feladatra használok és támogatást nyújt, pontosít, javaslatot tesz.

A szűk MI elterjedésére úgy érdemes gondolni, mint a XXI-dik század ’digitális gépesítési hullámára’. Gépeket azért szoktunk létrehozni, hogy valamely területen gyorsabb, pontosabb, fáradhatatlanabb munkát végezzen, mint az ember, és felmentse őket az ilyen feladatok alól. Nem csodáról van szó, hanem digitális célgépekről.

Hova fordulhatnak a hazai cégek, ha MI területen fejlesztenének?

G.L.: Szerencsére számos kezdeményezés létezik Magyarországon és Európában is. Az EIT Digital egy speciális lehetőséget kínál új termékek, szolgáltatások létrehozására komoly technológiai hozzáadott értékkel. Mindennek alapja egy több mint 200 tagot számláló európai innovációs ökoszisztéma, ahol mind az élenjáró technológiai partnerek, mind az értékesítésben, a piacra vitelben részt vállaló partnerek megtalálhatóak. Tehát a technológiai cégek és az MI alkalmazásában érdekeltek számára egyaránt jó lehetőség lehet ez.

Várható-e bármilyen társadalmi hatása a mesterséges intelligencia előretörésének?

G.L.: Az új gépek megjelenése és elterjedése mindig átrendezi a munkaerőpiacot. Ennek pozitív oldala, hogy az emberek túlnyomó többsége kevesebbet és fizikailag kevésbé megterhelő munkát végez, mint évszázadokkal ezelőtt. A munkába lépés időpontja ugyancsak kitolódik: régen még egyértelmű volt, hogy a gyerekeknek dolgozniuk kell – gyárban, vagy a földeken –, ma már szerencsére legtöbbjüknek megadatik, hogy ehelyett tanuljanak.

Ugyanakkor az ilyen átalakulások mindig kihívásokkal is járnak. Egyrészt az átmeneti időszakban szakmák tűnnek el, hogy aztán újak jöjjenek létre a helyükön: lovászok helyett autószerelők, vagy akár később hivatásos sportolók, zenészek, stb. Az átmeneti időszakban azonban feszültségek várhatóak. Főleg, ha az átmenet gyors lesz és nem ad lehetőséget arra, hogy az átrendeződés a természetes generációváltás során menjen végbe.

Hogyan áll elő ebben az új helyzetben a szükséges szaktudás?

G.L.: Várható, hogy a munkaerőpiac polarizálódik és egyre nagyobb szerepet kapnak a nem szokványos, kevésbé rendszeres munkalehetőségek. Az otthonról végzett, a rugalmas munkaidős munka, amikor nem munkaidő, hanem határidő van. Egyre fontosabbak lesznek az igazán emberi képességek: a személyesség és személyiség, az emberi interakció, a kreativitás. Fontos lesz a dinamizmus, a megújulás képessége, valamint az új ismeretek folyamatos elsajátítására, az új lehetőségek felismerésére való hajlam – különösen az átmeneti időszakban.

Az EIT Digital több képzési formával is igyekszik támogatni az új kihívásokra való felkészülést. Mesterképzésünkben – melyre április 15-éig jelentkezhetnek az egyetem első három évét már elvégzett hallgatók – a legfrissebb technikai témákon (adattudomány, önvezető rendszerek, stb.) túl vállalkozói és üzleti ismereteket is tanítunk. Doktori iskolánkban ipari partnereink által nyújtott témákon dolgozhatnak az egyetemi hallgatók. Azokon az újításokon, amelyek 4-6 év múlva fogják uralni a piacot. Erről a lehetőségről májusi rendezvényünkön tudhatnak meg többet az érdeklődők.

Azokra is gondolunk azonban, akik már kiléptek az iskolapadból. Őket az online és a rövid személyes képzést vegyítő professzionális képzéseinkre és kéthetes nyári iskoláinkba várjuk, ahol rövid, koncentrált formában mélyedhetnek el egy-egy friss technológia alkalmazásában, illetve üzleti lehetőségeiben.

 

Téged is várunk a SMART-ra április 2-án az Akváriumba, ahol Gulyás László, és még sok más előadó várja izgalmas témákkal a résztvevőket. Nézd meg a programot!