A digitalizáció ma már nem csupán egy jól csengő kulcsszó, amit egy szakértő akkor használ, ha naprakésznek szeretne tűnni. Ez sokkal inkább egy megkerülhetetlen folyamat, amelyet az egész gazdaságnak magáévá kell tennie, ha nem akar reménytelenül lemaradni a globális versenyben. A IVSZ pontosan ezért tűzte a zászlajára ezt a témát, és ha ezt megtette, harcba szállni is kész érte.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

Nagyon fontos folyamatok zajlottak és zajlanak nálunk, markáns változás áll be például a teljes szövetség működési mechanizmusában. Kötelez minket az IVSZ 25 éves múltja, hiszen mára az IVSZ komoly kompetenciával felvértezett, Magyarországon szinte példa nélkülien stabil és erős szakmai szövetséggé érett. Ehhez tagjainak vitathatatlan szakértelme mellett az is kellett, hogy olyan kollégákat sikerült megnyernünk az állandó belsős csapatunkba, akik mind piaci, mind pedig kormányzati szinten komoly múlttal rendelkeznek és így jelentős elismerésnek örvendenek.

Öntjük magunkból a nívós szakértői anyagokat, minden releváns jogszabály tervezetet megpróbálunk időben véleményezni, ott ülünk a kormányzati munkacsoportokban és egyeztető fórumokon, az ágazatot és a digitális gazdaságot érintő kutatásokat finanszírozunk és tematizálunk.

Azt gondolom, nem kis szerepünk volt abban, hogy a digitális oktatás vagy az Ipar 4.0 már a közbeszéd tárgyává váltak Magyarországon. Az általunk végzett munkák sikerességét mutatja az is, hogy nagypolitikában egyre komolyabb elismerést vívunk ki magunknak. Nagyon jó indikátora volt ennek például a tavaly hazánkban megrendezett ITU Telecom World konferencia, melynek megnyitóján miniszterelnök úr a beszédében egy olyan tanulmányra hivatkozott, melynek elkészítésben az IVSZ komoly szerepet vállalt.

Ez pedig nem csupán egy példa a sok közül, de büszkén mondhatom, hogy egy folyamat része is egyben. Az InternetKon lezárásával született Digitális Jólét Program hosszú évek óta a legnagyobb lehetőség az informatikai szakma számára. Végre nem csak pontszerű, egyes tárcákat érintő beavatkozásokon van a hangsúly, hanem a társadalom és gazdaság egészét átszövő programról, aminek nagyon az elején vagyunk, de nagyon gyorsan haladunk vele előre.

Megsokasodtak a szakpolitikai feladatok, az egyeztetések, rövid határidővel kell felelős válaszokat adnunk megkeresésekre és sokkal több tárcánál kell tárgyalnunk, hiszen a digitalizáció mindent áthat. Ehhez kell igazítanunk a szervezetünket a munkacsoportok működését és nem utolsó sorban a saját költségvetésünket. A szervezet stabil alapokon nyugszik, az elmúlt évek felelős gazdálkodásának köszönhetően jelentős tőketartalékkal rendelkezünk, így képesek vagyunk arra, hogy a fontos programokat, tevékenységeket előre finanszírozzuk.

Új irodánkat azzal az elvárással választottuk és alakítottuk ki, hogy tagjaink közösségi tere is legyen, és ez nagyon bevált, komoly szakmai élet alakult ki. Öröm látni emellett azt is, hogy egyre több munkacsoport ülés éri el azt a létszámot, ami a saját irodánk tárgyalói kapacitását meghaladja, így azokat külső helyszíneken kell megrendeznünk.

A tavalyi év nagy projektje a GOP 3.4.4. volt, ennek keretében több mint 100 KKV IVSZ tag jutott 10-25 millió Ft vissza nem térítendő forráshoz, melyet innovációs potenciáljának fejlesztésére használhatott fel. E projektnek köszönhetően kialakult egy profi projekt csapat, módszertan és szemlélet, ezek segítségével pedig ezután is bátran merünk további, hasonló fontosságú, a szervezet profiljába illő feladatokat vállalni.

Idén a GINOP 3.1.1. jelű felsőoktatási intézmények és IKT vállalkozások együttműködését célzó pályázat útra indítása lesz kiemelt feladatunk, ebben a KIFÜ és az NFM konzorciumi partnerünk. A projekt pályaválasztási orientációs részének köszönhetően várhatóan pár éven belül jelentősen megnő majd az informatikai pályát választók száma, de a projekt része egy több ezer fős gyakornoki program beindítása valamint hivatalos, piackonform tananyagok és vizsgák beemelése az egyetemekre. Ékes példa ez arra, hogy pár év alatt az üzenetek konkrét projektekké formálhatók Magyarországon, és bár a tempó lehetne gyorsabb, tisztán látszik, hogy a szaktárca kész és képes partnerré válni a piac problémáinak leküzdésében.

A digitalizáció kapcsán az idei évben mindenképpen feladat a többi ágazattal való kapcsolatépítés. Az Irinyi terv megjelenésének köszönhetően az Ipar 4.0 gondolat tettekké formálása az, ami most legsürgetőbb. Mielőbb meg kell találni, hogy a hazai termelő KKV-knak hogyan lehet bekapcsolódni ebbe a folyamatba.

Magyarországot együtt emlegessék Észtországgal, mint követendő példát.

Nagyon fontos, hogy szinte az egyetlen forrást jelentő EU-s pályázatok elinduljanak. Lassan 2,5 éve kezdődött el a 7 éves fejlesztési ciklus, és gyakorlatilag még nem jelentek meg a piaci szereplők számára fontos GINOP pályázatok. Sok IVSZ tag számára a KÖFOP is komoly lehetőséget tartogat, itt elsősorban azt látom az IVSZ feladatának, hogy tényleg sokakat érintő, a digitális társadalmat elősegítő projektek valósuljanak meg és ha valahol a digitalizáció kerül szóba, akkor Magyarországot együtt emlegessék Észtországgal, mint követendő példát.