A résztvevők többsége ezzel a három jelzővel illette a 2016-os IVSZ MENTA konferenciát. Ebben az évben ráadásul azt is ünnepeltünk, hogy az IVSZ negyed évszázada működik, ami alatt a világ szinte teljesen átalakult. 25 éve az IT csak egy különálló iparág volt, számítógépgyártás, szoftverfejlesztés és egy mostanra mindent átszövő infrastruktúra kiépítésének kezdeti lépéseinél jártunk, az IT iparág évtizedes témái, mint a szoftverexport vagy a digitális oktatás közbeszéd tárgya lett, és naponta címlaptémák mindenhol.

menta-2016-beszamolo

A balatonfüredi Hotel Füredbe közel 450 regisztrált vendég látogatott el - vegyesen új és veterán IVSZ tagok, a digitalizációs trendekben érintett egyéb szereplők, cégvezetők és szakértők. A konferencia helyet adott 4 IVSZ munkacsoport workshopnak (Közbeszerzés, Oktatás, EU-források és e-Health), valamint külön kiemelt panelbeszélgetésen vitatták meg az érintettek a hazai munkaerőpiaci problémák lehetséges megoldásait, és a digitalizációs trendek keltette hullámok miatt szükséges gazdaságfejlesztési lépéseket.

A konferencia a Digitális Összefogás alcímet viselte, ami nem véletlen: az IVSZ a hétköznapokban is igyekszik más iparágak digitalizációját elősegíteni, közel hozni a megoldásokat szállító IT vállalatokat az új, digitális gazdaság kihívásaival szembesülő egyéb iparági szereplőkkel összehozni.

menta2016-csepreghy-nandor

Csepreghy Nándor, miniszterhelyettes az IVSZ 25. születésnapján tartott ünnepi beszédében biztosította a közönséget arról, hogy a kormányzat érti a digitalizáció jelentőségeit és ahogyan a Digitális Jólét Program példáján is látszik, konkrét lépések is születnek azért, hogy Magyarország az átalakulás nyertesei közé tartozzon - habár meg kell jegyezni, hogy alig néhány olyan ország van a világon, ahol sikeres digitális stratégiával rendelkeznek.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint fontos feladat, hogy az innovációs területek felelősei megértsék és tervezhetővé tegyék a digitalizációt, s kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy a magyar lakosság megfelelő digitális intelligenciával rendelkezzen ahhoz, hogy a jövő munkahelyeit betölthessék. Ha az elmúlt 25 év változásait nézzük, akkor a következő 25 évben valóban bármi megtörténhet - ezt el kell hinni és aszerint cselekedni - összegzett Laufer Tamás.

menta2016-lepsenyi-istvan

A kormány digitális gazdaság koncepciójáról, az informatikushiányról, a sharing economyról és a jogszabályalkotók új típusú feladatairól beszélt Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára. A digitális gazdaság a GDP-hez 21 százalékkal járul hozzá, ezért ez az ágazat kiemelten fontos a kormányzatnak - hangsúlyozta Lepsényi István. Az egyik legégetőbb probléma, hogy Magyarországon 21-22 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacon. Nem egyedi a jelenség, hiszen EU-szinten 850 ezerre tehető ez a szám – tette hozzá.

menta2016-orban-krisztian

A konferencia tartalmi programja is a digitalizáció és a globális gazdaság kihívásának elemzését tűzte ki célul. Orbán Krisztián előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország és sok más ország is nyertese volt a globalizációnak, a digitalizáció azonban újabb kihívásokat és lehetőségeket tartogat mindenkinek. Ma már minden iparág összes folyamatába beépülnek a digitális megoldások, és mára az IT nem egy iparág, hanem a világ mozgatórugója - ha valaki nyertese akar lenni, akkor képesnek kell lennie versenyképes, globális és jelentős profitkoncentrációra képes megoldást alkotnia.

Ezzel teljes harmóniában volt a konferencia üzleti modelleket bemutató blokkja, ahol Orosz Bálint (Skyscanner) a turizmus példáján keresztül mutatta meg, hogy egészen idáig sok évtizedes módszereket csiszoltunk digitálisan, de a poszt-digitalizáció csak most következik, amikor a felhasználók már nem technológiát látnak egy szoftverben, hanem egyszerűen egy funkciót, megoldást a problémáikra.

Bozsó Attila (EPAM) is arról számolt be, hogy míg kezdetben főleg IT cégeknek végeztek szoftverfejlesztést, ma már a média, utazás, pénzügy és egyéb területek képviselői keresik fel őket kritikus problémáikkal - kódgyár helyett ma már együttgondolkodó informatikai partnerek tudnak sikeresek lenni.

menta2016-szigetvari-jozsef

A globális verseny azonban sok hazai vállalatnak inkább veszélynek tűnik, mint lehetőségnek, erre cáfolt rá Szigetvári József (Szállás.hu), aki a közönségnek bevallotta: sem a turizmushoz, sem a szoftverfejlesztéshez nem értettek eredetileg, de ma elegendő alaposan és figyelmesen körülnézni a világban, és a konkurenciával való verseny helyett érdemes az ügyfelekre, az ő értékeikre és igényeikre figyelni. A Szállás.hu ma már stabilan áll a Booking.com és Airbnb által dominált turisztikai piacon. Mára odáig jutottak, hogy saját algoritmusokkal, szoftverekkel és marketingautomatizációval a belföldi turisztikai igényeket szolgálják ki, egyre több országban, viszont hatékonyan, még mindig kevés emberrel.

A három üzleti modell három kitűnő példa arra, hogyan tartozhatnak a magyar hazai is a digitalizáció nyertesei közé.

A konferencia során a turizmus mellett az autóipar és a fintech területek kaptak idén külön figyelmet. A résztvevők alaposan körbejárták az önvezető és elektromos autók témakörét, és megismerkedhettek a Zalaegerszegen épülő önvezető autó tesztpálya projekt részleteivel is.

menta2016-kozonseg-1

Fintech oldalon pedig sikerült betekintést kapni arról, hogy a nagybankok és az újonnan induló startupok hogyan viszonyulnak egymáshoz. Kiderült, hogy ma már a hazai piacon is több helyen karolják fel, keresik a beépíthető, de önmagában nem életképes pénzügyi megoldásokat a nagy szereplők. Egy folyamatos evolúció részei vagyunk, ami akkor is igaz, ha a bankolás és pénzügy sosem lesz olyan szerethető szolgáltatás, mint mondjuk az utazás és a turizmus.

A fent említett történetekben közös, hogy mindannyian rengeteg adattal dolgoznak, de ahogy a mesterséges intelligencia blokk előadásaiból kiderült, ma még hiába gyűjtünk be minden adatot, még egy kisvállalatnál lévő csekély adatbázisok nagy része is érintetlen marad.

menta2016-peter-hedges

Peter Hedges, az IBM Cognitive részlegének képviselője több példát hozott arra, hogyan válik hétköznapivá a big data korában az, hogy gépi algoritmusok segítenek a vállalati adatok rendezésében, feldolgozásában - ezzel rengeteg munkahely feleslegessé válik, ugyanakkor rengeteg ember munkáját értékesebbé teszik, új embereknek új feladatokat definiálva.

Dr. Tóth Bálint Pál (BME TMIT) a mélytanuló algoritmusok képességeit mutatta be gyakorlati oldalról: a képfelismerésben a gépek már meg is előztek minket, de hangszintézisben és akár sales adatok elemzésében is elég jók már az algoritmusok.

menta2016-gusz-eiben

Ha valaki pedig teljesen a jövőbe szeretett volna tekinteni, annak Prof. Gusz Eiben előadását volt érdemes meghallgatnia, ahol a testet kapott szoftverek, vagyis robotok kapcsán derült ki, hogy nem is vagyunk messze attól, hogy akár emberi beavatkozás mellett, akár anélkül, de a gépek önmagukat fejlesszék tovább, önmaguk alakítsák ki az újabb verziókat, egyedeket a körülményekhez.

Ha attól még nem is kell félni, hogy holnap egy robotháború kellős közepébe csökkenünk, az idei programból is kiderült, hogy a hagyományos üzleti modellek a digitális ipari forradalomban már most elavulnak, könnyen le lehet maradni, de kitartó munkával, innovatív és exponenciális gondolkodással a digitalizáció nyertesei közé is lehet kerülni új szereplőként is.

Az IVSZ MENTA 2016 konferencia előadásai teljes terjedelemben megtekinthetőek lesznek hamarosan az IVSZ Youtube csatornáján, a prezentációk elérhetőek az IVSZ SlideShare oldalán és természetesen találkozunk újra 2017-ben tavasszal az IVSZ Vállalati Innováció Konferencián, ősszel pedig az IVSZ MENTA Konferencián még több hazai sikertörténettel és hasznos digitális tudással.

Képek a MENTA konferenciáról: