Immár harmadik alkalommal tűzte zászlajára a DATARENA konferencia a felhő és adat iparág buzzwordöktől hemzsegő hátterének felfejtését és a valódi innovatív megoldások bemutatását.  

DATARENA – értelemmel töltöttük meg a buzzwordöket 

Az IVSZ Adatközpont és Felhő munkacsoportja idén is megmutatta, hogy az IVSZ tagjai olyan szakmai munkát végeznek, illetve olyan felvetéseket, témákat indítanak útjukra, amelyek alkalmasak az iparági környezet formálásra. A munkacsoport küldetése a tudásmenedzsment, az információ áramoltatása és a releváns szereplők szemléletének formálása. A Magyar Telekom székházában megrendezett konferencia közel 100 érdeklődő számára tette jól megragadhatóvá az felhő- és adattechnológiát pozitív hatásait és üzleti értékét. 

Christopher Mattheisen (Microsoft Magyarország)

Christopher Mattheisen (Microsoft Magyarország)

Chris Mattheisen a Microsoft ügyvezetője előadásában a friss Digital Economy Footprint kutatás adataira építve rámutatott, hogy nem vagyunk teljesen tudatában annak, hogy a digitalizáció milyen nagy mértékben átformálta már a gazdaságot, mivel a hagyományos statisztikai módszerek már nem képesek pontos képet adni annak méretéről.. A jövőt, illetve a MI és más exponenciális technológiák terjedését illetően elereszthetjük a fantáziánkat, optimista becsléseket tehetünk, azonban fontos tudni, hogy a technológiák térhódítása nem következik be magától: a KKV-k jó része még nem beszél arról, hogy a következő pár évben hogyan tervezi alkalmazni a MI megoldásokat. A Microsoft vezetője szerint a jövő digitális készségeinek és szemléletének akut hiánya a fejlődés sorompója lehet, ezért edukációval és átképzési programokkal kell lebontani az akadályokat. 

Gyepes Máté (Aruba Cloud)

Gyepes Máté (Aruba Cloud)

A permanens adatrobbanás azonban már 2010 óta valóság - Gyepes Márton (Aruba Cloud) előadásában mesélt a következő lépcsőfokokról: 2020-ra várhatóan 30 millió okos eszköz fog csatlakozni a hálóra, aligha lesz ember vagy vállalat, amely nem forgalmaz majd adatot. Az adattranzakciók elképesztő tömegét pedig egyre nagyobb kihívás lesz hatékony infrastruktúrával támogatni. A megújuló energiaforrások mellett elemi szükség lesz arra, hogy a MI rendszereket az adatközpontok szolgálatába állítsuk, a folyamatosan villódzó adatsztráda működéséhez magas hatékonyságú, érzékeny szenzorokkal felszerelt és okos hűtőrendszerekre lesz szükség.

Deliága Ákos (Talk-A-Bot)

Deliága Ákos (Talk-A-Bot)

Deliága Ákos, a Talk-a-Bot alapítója igazi, életszagú tapasztalatokat osztott meg: nem félt elmondani, hogy a diákon szereplő 50 Talk-A-Bot dolgozó száma időközben 40-re csökkent, hiszen terjeszkedni és működni igazi hullámvasút. Ákos az elmúlt évben 2,7-szer járta körbe a földet, a kelet-ázsiai és európai lábuk megvetése nyomán lényegi rálátást szerzett a skálázás és a termékesítés tudományára. Kiemelte, hogy az edukáció nem csak STEM területen létfontosságú, hanem a releváns tudással rendelkező, termékesítés csínját-bínját ismerő üzleti tudás terjesztése is elengedhetetlen. 

Kollár László

Kollár László

A technológia sokféle irányt vehet attól függően, hogy kinek a kezébe kerül – kezdte Kollár László kritikai nézőpontokat felvillantó prezentációját. A folyamatos digitális jelenlét világában több mint 3 millió ember – avagy ösztönlény – nyomkodja telefonját naponta több órában, életünknek szerverésze az, hogy adatmorzsákat hagyunk magunk után és folyamatosan profilozzuk magunkat. Húzzuk le a WC-n okoseszközeinket?  László szerint erre nem lesz szükség, fontos viszont az adatbiztonsággal alapszinten tisztában lennünk és a személyes adatok megfelelő szabályozását követelni kormányainkon – illetve Yuval Noah Harari könyveit olykor a kezünkbe venni. 

Fóti Marcell (NetAcademia Oktatóközpont)

Fóti Marcell (NetAcademia Oktatóközpont)

Fóti Marcell (NetAcademia Oktatóközpont) szerint az informatika új neve: AI. A képi felismerés sokat fejlődött azóta, hogy a sárga csekkek macskakapart számjegyeit próbálták megtanítani a gépeknek: a neuronhálók ma már a környezetet pásztázva maguk bontják részekre a “látnivalót”. A szakmát megmozgató egyik fontos kérdés azonban az, hogy valós vagy szimulált adatokon tanítsuk-e rendszereinket? Marcell szerint a szimulációkból szinte minden esetben kimarad valami, az önvezető autók szimulált környezetének létrehozói ugyanis valószínűleg nem számolnak azzal, hogy akár egy hajó, egy repülőgép és más furcsaságok is megjelenhetnek az utakon - ezért egyértelműen valós adatokon érdemes edzeni a gépeket. Ezután a közönség olyan videókon ámulhatott, amelyek a gépek ún. reinforcement learning folyamatok során kialakított kreatív megoldásait demonstrálták. Érdekes gondolatkísérlet, hogy milyen fennakadást okozhat például az utakon, ha egy Tesla autó a hétköznapi sávváltásra hirtelen valamilyen újszerű stratégiával rukkol elő. 

Gál Tamás (Netlogon)

Gál Tamás (Netlogon)

A technológia nem kell, hogy csak a publikus felhőt jelentse  emelte ki Gál Tamás (Netlogon) az Azure Stack megoldásról szóló előadásában. A nagyvállalati szegmens számára érdekes fejlesztés a publikus felhős infrastruktúra és platform szolgáltatások rendelkezésre állását hozza el helyben. Az első hivatalos hazai implementáció nyáron történt, azóta pedig számos tapasztalatot szereztek az új rendszerrel, annak üzemeltetésével és a fejlesztők lelkesedésével kapcsolatban.  

Megyesi Péter (Leannet)

Megyesi Péter (Leannet)

Megyesi Péter (Leannet) arról az evolúciós folyamatról beszélt, amely végén az alkalmazásfejlesztés Olümposzán végezhetjük majd. A legmodernebb felhő alapú fejlesztési technológiák felé tett papucsállatka-szintű lépés a silóban működő csapatok helyett DevOps folyamatok kialakítása. A mikroszolgáltatás architektúra (microservices architecture) létrehozása az evolúció másik fontos lépcsője: az önálló megoldásként működő modulokból álló architektúra számos hatékonyságbeli előnnyel jár, ráadásul kis lépésekben is a meglévő architektúra helyére tud kúszni, mint ahogy az esőerdőben a fákra fonódó indák is fokozatosan gyökeret eresztenek és megfojtják az eredeti gazdafát.  

Horváth Varga János (T-Systems Magyarország)

Horváth Varga János (T-Systems Magyarország)

Horváth Varga János (T-Systems Magyarország) bemutatta Vandát, aki 2018-ban kezdte meg munkáját a Telekom alkalmazásában, azóta pedig chaten, telefonon és robot formában is szolgálja a fogyasztókat. Izgalmas implementáción vannak túl, pozitív tapasztalatokat tudnak maguk mögött: az ügyfelek maguk is gyorsan alkalmazkodni kezdenek a MI-hez, és a korábbi telefonos rendszerben percekig tartó bolyongásukat átlagosan 37 másodpercre sikerült leszorítani. A jövőbe vezető úton viszont fontos lesz az egyediség, hiszen Vandának más lehetséges versenytárs botokhoz képest is személyesnek kell maradnia, illetve szeretné majd hangalapon, biometrikusan beazonosítani beszélgető társait.