Pongrácz Ferencet, a Tungsram innovációs igazgatóját a vállalat smart city és ehhez kapcsolódó egyéb terveiről, fejlesztési irányairól kérdeztük.

Pongrácz Ferenc Tungsram interjú

Hogyan definiálnád a smart city kifejezést röviden?

Pongrácz Ferenc: A városban élő emberek és az ott működő szolgáltatások problémáin segítünk modern informatikai megoldások révén. Mindezt úgy, hogy a megoldás társadalmi, környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható legyen. Ez a mi definíciónk, de a piaci szereplők között több tucat másik is közkézen forog.

Miként illeszkedik az okosváros témája a Tungsram egyéb fejlesztéseihez, terveihez?

P. F.: Folyamatosan keressük azokat a területeket, amelyek a piaci növekedés ígéretével kecsegtetnek. A smart city témája az egyik legfontosabb ezek közül. Egy másik ugyanilyen fontos terület az Agritech ágazatunk, amely növényházi és indoor farming (beltéri gazdálkodás) világítási megoldásokból kiindulva, hosszabb távon teljes megoldásokat kínál majd ebben a fantasztikus gyorsasággal növekvő bizniszben. Lényeges fejlesztési irányunk az is, hogy meglévő gyártási, értékesítési képességeinket új termékek piacra vitelében hasznosítsuk.

Hol van a világítás helye a smart city koncepcióban?

P.F.: Azt gondoljuk, hogy a kültéri lámpák egy városi okoshálózat gerincét adhatják. Részben azért, mert kb. 50 méterenként állnak a lámpatestek, részben pedig azért, mert az áramfelvétel kérdésére is választ adnak, amennyiben ezekre a lámpákra szerelünk fel szenzorokat, kamerákat, wifit. Jelenleg úgynevezett smart-ready lámpákról beszélünk, amelyek korszerű LED-fénnyel világítják meg az utcát, és platformként az összes szenzorhoz képesek kapcsolódni.

Mit jelent számotokra az open innovation?

P.F.: Nem csupán saját erőforrásra támaszkodunk, hanem partnerekkel együtt valósítunk meg innovációt. Dolgozunk az úgynevezett triple helix modellben is, amely az állami szféra, az oktatási szereplők és más vállalatok (a mi esetünkben főként magyar KKV-k és külföldi, innovatív cégek, startupok) bevonását jelenti, és a quadriple helix modellben is, amely a fentieket a lakossággal, a mi esetünkben inkább az ügyfelekkel egészíti ki.

Mi a legnagyobb akadálya az innovációnak, és mi hajtja leginkább?

P.F.: A legfőbb akadály a vállalat rövid távú érdekeivel való szembenállás, mert az innovációra eleinte költeni kell, miközben az eredmény bizonytalan. A legfontosabb hajtóerő pedig a siker reménye, mert a cég hosszú távon, sőt középtávon sem marad életben nélküle.

 

Ha érdekel Pongrácz Ferenc előadás, gyere el a SMART-ra, regisztrálj még ma!