Az IVSZ véleménye a DESI 2021 jelentés adatairól

2021.11.15

A 2021. november 12-én nyilvánosságra hozott DESI 2021 jelentésben szereplő adatok alapján Magyarország összesítésben két helyet (21.-ről a 23.-ra) rontott a 2020-as eredményekhez képest. Bár az adatok nem sok pozitívumot tartalmaznak a magyar digitális ökoszisztéma állapotát illetően, a kifejezetten csalódást keltő eredmények ellenére érdemes kiemelni azokat a trendeket és eredményeket, amelyek az általános negatív képet árnyalják, illetve amelyekre a következő évek fejlesztéseit alapozni érdemes.

DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Forrás: Digital Economy and Society Index (DESI) 2021 Hungary

Érzékelve a digitalizációs szakpolitika törekvését a nemzetközi összevetésben gyenge mutatók javítására, az IVSZ az elmúlt években is számos javaslatot fogalmazott meg a kormányzat és a szakpolitika számára a kiugróan gyengén teljesítő területek (így különösen a munkavállalók és a mikro-, kis és középvállalkozások digitális felkészültségének) javítása érdekében. (A DESI 2020 eredményeinek közzétételét követően például ezt a javaslatcsomagot készítettük el.

A várakozáson aluli 2021-es DESI eredménnyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egy pillanatfelvételről van szó, amely bizonyos kérdésekben akár torzított és relatív valóságot tükröz vissza, azonban mindenképpen azonnali cselekvést tesz szükségessé. Ez az európai összevetés is egyértelműen megerősíti, hogy szükség van az IVSZ által néhány hete életre hívott összefogásra. A magyar digitális ökoszisztéma fejlesztése nem a kormányzat kizárólagos feladata, sőt: a digitalizáció iránt meggyőződésből, hivatalból vagy üzleti érdekből elkötelezett valamennyi partnerünket arra bátorítjuk, hogy az „innen szép nyerni” szellemében az eddiginél is nagyobb elszánással és hittel vegyen részt az ökoszisztéma fejlesztésében, hiszen egyetlen gazdaság és társadalom sem vonhatja ki magát tartósan a digitális transzformáció hatásai alól.

DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Ehhez jó alapot szolgáltat, hogy bár az idei DESI jelentés számszerű értelemben gyengülést jelez, a mutatók mélyebb elemzése, illetve a Bizottság szöveges értékelése több területen is okot ad a bizakodásra. Először is érdemes rögzíteni, hogy a 2021-es DESI jelentésben elért gyenge magyar eredményben több módszertani változtatás is szerepet játszik:Meggyőződésünk szerint széles körű összefogással, következetes koordinációval, jól megtervezett és kivitelezett digitalizációs programokkal és technológiai fejlesztésekkel lépésről lépésre csökkenthető a magyar lemaradás. (Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért!” kiáltványához itt lehet csatlakozni.

  • a legfontosabb, hogy kikerült az indexből az „Internethasználat” dimenzió, amelyben az előző években hazánk az uniós átlag közelében teljesített. (A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy éppen azokban az összetevőkben voltak az unió átlagát meghaladóak a magyar adatok, amelyek csekély digitális felkészültséget igényelnek – pl. közösségi médiahasználat, video-telefonálás, stb.)
  • a tavalyi index magyar „sikerágazata”, a digitális infrastruktúra (DESI „Összekapcsoltság” dimenzió) területén az előző évinél öt helyezéssel gyengébb 12. hely ellenére a magyar adat továbbra is jobb az uniós átlagnál; az előző évi 7. helyezést alapvetően az EU-tagországok többségét megelőző 5G frekvencia aukció lebonyolítása magyarázta, azóta azonban egyrészt sok másik országban is sor került az aukcióra, másrészt új elemzési szempontként megjelent az 5G lefedettség – ezen a területen az unió számbavétele szerint több ország is megelőzött minket.

Noha a Bizottság szóbeli értékelése részletesen beszámol a kormányzat digitalizációs törekvéseiről, és elismerően szól a NIS, a DJP és az NDS stratégiákban foglalt célkitűzésekről és intézkedésekről, a KSH adatszolgáltatásán alapuló számok azt mutatják, hogy a lakosság és a munkavállalók digitális és informatikai felkészültségét mérő „Humántőke” dimenzióban 3 helyet, a digitális állami szolgáltatások elérhetőségét és igénybe vételét tükröző „Digitális közszolgáltatások” dimenzióban egy helyet romlott a magyar pozíció; a már tavaly is utolsó előtti helyet jelentő „Digitális technológiák integráltsága” dimenzióban nem történt előrelépés. Ugyanakkor szinte valamennyi összetevő esetében azonosítható néhány olyan részeredmény, amely megalapozhatja a következő évek fejlesztéseit. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze (a mutatók alakulását tartalmazó táblázatok a Háttér című fejezetben szerepelnek):

  • a Humántőke (Human capital) dimenzióban tovább javult az „IKT-diplomások aránya” mutató: a 3,9%-os EU-s átlaggal szemben a magyar érték (0,6 százalékpontos javulással) 4,9% lett, ami azt jelzi, hogy noha a munkavállalók körében alacsony a megfelelő digitális tudással rendelkezők száma a digitális gazdaság fejlődéséhez szükséges mérnöki háttér stabilan rendelkezésre áll hazánkban; (az IVSZ megbízásából készült, a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát elemző tanulmány itt érhető el.)
DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Forrás: DESI (A táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat, zöld háttérrel az EU átlagnál szignifikánsan jobb, halványpiros háttérrel az annál jelentősen rosszabb értékeket).

  • kis mértékben, de szintén javult az IKT-szakemberek aránya (3,8%), ami a fenti trendet támasztja alá, egyúttal (az előző ponttal együtt) sokszorosan aláhúzza az IVSZ közreműködésével futó, az IKT-szakemberképzés mennyiségi és minőségi bővítését célzó „Programozd a jövőd!” program jelentőségét. (A programról bővebben itt olvashat: https://programozdajovod.hu)
  • a hálózati összekapcsoltság (Connevtivity) dimenzió legtöbb összetevője esetében a magyar eredmények meghaladják az uniós átlagot, ezen belül a gigabites szolgáltatás igénybe vétele tízszer nagyobb arányú, mint az átlag:
    • vezetékes szélessávot igénybevevő háztartások aránya (81% vs 77%)
    • legalább 100 Mbps szélessávot igénybevő háztartások aránya (56% vs 34%)
    • legalább 1 Gbps sebességű rendszereket igénybevétele (13,21% vs 1,3%
    • a kiosztott 5G spektrum a teljes harmonizált 5G spektrum arányában (60% vs 51%)
DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Forrás: DESI (A táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat, zöld háttérrel az EU átlagnál szignifikánsan jobb, halványpiros háttérrel az annál jelentősen rosszabb értékeket).

  • a digitális technológiák integráltsága (Integration of digital technology) dimenzióban biztató fejleménynek tekinthető, hogy
    • az újonnan bekerült új komponens (A környezeti fenntarthatóságot szolgáló IKT) esetében a magyar adat (65% megfelel az uniós átlagnak;
    • hat százalékponttal, 17%-ra nőtt (EU-átlag: 26%) a felhőalapú szolgáltatásokat használó vállalkozások aránya;
  • a digitális közszolgáltatások (Digital public services) dimenzióban az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybevevő internethasználók arányát tekintve a magyar adat 10 százalékkal előzi az uniós átlagot (70% vs 64%)

A fenti eredmények azt jelzik, hogy a DESI 2021 valóban nem túl hízelgő eredményei ellenére is vannak olyan területei a hazai digitális ökoszisztémának, amelyek okot adnak a bizakodásra és alapját képezhetik az elkövetkező évek fejlesztéseinek. Az IVSZ eddigi szerepfelfogásával összhangban aktív és támogató szerepet kíván vállalni a közös erőfeszítésekben.

Ezért hívtuk összefogásba mindazokat, akik egyetértenek digitalizáció megkerülhetetlen és jövőt formáló fontosságával. Az IVSZ meggyőződése, hogy Magyarország jelenlegi digitális pozícióját meg lehet változtatni, négy kiemelt területen kezdtük meg az akciótervek elkészítését, s ehhez várunk támogatókat. A csatlakozási szándék kifejezése már segítség, a javaslatok kidolgozásában történő részvétel igazi támogatás. Az IVSZ „Összefogás a digitális Magyarországért!” kiáltványához itt lehet csatlakozni.

DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Forrás: DESI (A táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat, zöld háttérrel az EU átlagnál szignifikánsan jobb, halványpiros háttérrel az annál jelentősen rosszabb értékeket).

DESI 2021 - kettőt hátra, hármat előre

Forrás: DESI (A táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat, zöld háttérrel az EU átlagnál szignifikánsan jobb, halványpiros háttérrel az annál jelentősen rosszabb értékeket).