Az IVSZ javaslatai – DESI 2020

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az IVSZ által a digitális ökoszisztéma egy-egy alrendszerének fejlesztésére megfogalmazott és az érintett kormányzati szereplőknek eljuttatott javaslatok miként támogatják a DESI-eredmény javítására irányuló kormányzati törekvéseket.

Humántőke és Internethasználat

Az életminőséget és a foglalkoztathatóságot egyaránt javító digitális kompetenciák fejlesztésére a lakosság valamennyi csoportjában szükség van. Erre vonatkozóan számos intézkedést tartalmaz a Digitális Oktatási Stratégia (DOS), a Digitális Munkaerő Program (DMP) és a Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült stratégiai anyagok. Mindenekelőtt javasoljuk ezeknek a – részben már a Kormány által is elfogadott – stratégiáknak a késedelem nélküli, szisztematikus és következetes megvalósítását.

A DESI Humántőke és Internethasználat dimenzióinak javítására ezen felül az alábbi javaslatokat tettük (egyes javaslatokat részletesen is kidolgozva, másokat csak címszavakban ajánlottunk a döntéshozók figyelmébe, felajánlva, hogy igény esetén bármelyiket részletesebben is kidolgozzuk).

1. A digitális munkaerőhiány mérséklése és a technológiaváltásra épülő termelékenység-növekedés munkaerőpiaci hátterének biztosítása érdekében a jelenlegi szakképzési hozzájárulás helyébe egy „Technológiaváltó hozzájárulás” bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a hozzájárulás összegét részben vagy egészben kiválthassák munkavállalóik digitális fejlesztésével.
2. Az informatikai és magas szintű digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának bővítése érdekében
   1. Rövid ciklusú, szakmai képzésekhez képzési hitel és garanciavállalás a Diákhitel kiterjesztésével;
   2. Széleskörű, társadalmi szemléletformáló kampány a képzésben való részvétel népszerűsítésére (pl. „Tanulni jó”)
   3. Nagy volumenű STEM / IKT ösztöndíjprogram a felsőoktatásban
3. A lakosság digitális készségeinek folyamatos és szisztematikus fejlesztése érdekében
   1. a digitális kompetencia-fejlesztés egységes rendszerének létrehozása a DigKomp bázisán;
   2. nagy volumenű, jól szervezett és koordinált átfogó digitális készségfejlesztő program elindítása, amely hazai és uniós, állami és piaci forrásokra egyaránt épít, és a fejlesztéspolitikai/támogatási elemek mellett indokolt esetben szakpolitikai vagy szabályozási eszközöket is igénybe vesz. Az integrált program részeként;
   3. a digitális kompetenciák fejlesztése a köznevelésben, szakképzésben, felsőoktatásban és felnőttképzésben a DOS és a DMP releváns intézkedéseinek megvalósításával;
   4. bevált és/vagy még futó programok integrálása (pl. Idősügyi program, RITA, stb.), új, világosan meghatározott célcsoportokra szabott programok megtervezése és elindítása;
   5. digitálisan írástudatlanok motivációjának megteremtése (központi és helyi motivációs és érzékenyítő programok);
   6. alapszintű digitális kompetenciák (DigKomp 1 szint) fejlesztése, mentorálás (a felnőttképzési körön kívül, önálló tanulással vagy mentori támogatással megszerzett mérhető tudás);
   7. magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztése, mentorálás (a felnőttképzés keretében vagy önálló tanulással – akár mentori támogatással – megszerzett mérhető tudás);
   8. a digitális kompetenciafejlesztést kínáló programok új finanszírozási modelljének kidolgozása;
4. A felnőttképzésben való részvétel arányának számottevő bővítése érdekében
   1. Költségvetési forrású képzési támogatás az alapkompetenciák pótlására felnőttoktatás keretében elsősorban az írás-olvasás, szövegértés és matematikai, valamint digitális kompetencia hiányosságainak pótlására;
   2. SZJA kedvezmény a munkavállalóknak képzésben való részvétel esetén;
   3. Egyéni képzési számla bevezetése – individual learning account (ILA);
   4. A vidéki, HH és HHH munkavállalók számára további ösztönzők alkalmazása;
   5. Az ipari képesítések állami elismerése;
   6. Az OKJ képzések digitális modullal való kiegészítése;
   7. Adott munkakörben eltöltött évek után az adott munkavállaló által szakmai oktatásra leírható munkaidő keret biztosítása;
5. Új közgazdasági, informatikai és adatelemzési módszerek alkalmazása a munkaerőpiaci igények előrejelzésére; naprakész szakmaszerkezeti modell kialakítása.

A digitális technológiák integráltsága

A DESI „Digitális technológiák integráltsága” dimenzióinak javítására az alábbi javaslatokat tettük (egyes javaslatokat részletesen is kidolgozva, másokat csak címszavakban ajánlottunk a döntéshozók figyelmébe, felajánlva, hogy igény esetén bármelyiket részletesebben is kidolgozzuk):

1. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok digitalizációjának bővítése érdekében az egyes ágazati vertikumok digitális transzformációját felgyorsító intézkedések stratégiai keretbe foglalása egységes módszertannal és szerkezetben;
2. A vállalkozások közötti elektronikus adatcsere hatékonyabbá tétele érdekében elektronikus adatkommunikációs láncok kialakítása egy-egy értékláncban vagy beszállítói láncban (pl. élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig; bútor a fűrészüzemtől a megrendelőig).
3. Az ipari termelő KKV-k digitális transzformációjának elősegítése érdekében a GINOP-1.1.3 kiemelt projekt keretében kidolgozott iparfejlesztési szolgáltatásrendszer hozzáférhetővé tétele közvetlen pályáztatás révén.
4. A hazai startup ökoszisztéma fejlesztése érdekében egy komplex Startup Hungary Program elindítása;
5. Dedikált KFI források az IKT szektor vállalkozásai számára;
6. Célzott programok a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére;
7. A hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységének ösztönzése és támogatása;
8. A hazai tartalomipari vállalkozások esélyegyenlőségét javító programok megtervezése.

Hálózati összekapcsoltság

A Hálózati összekapcsoltság dimenzióban hazánk eredményei jelenleg is jobbak az átlagnál, ennek ellenére bőven látunk tennivalót ezen a területen is. Az 5G Stratégia és a Gigabit Hungary Stratégia intézkedéseinek mielőbbi elfogadása és implementálása mellett megfontolásra javasoltuk az alábbi lehetőségeket is:

1. iskolai hálózatok sávszélességének bővítése;
2. egyetemi, kutatói és közgyűjteményi hálózatok kapacitásának bővítése;
3. kórházi és laktanyai wifi program megvalósítása;
4. NTG továbbfejlesztése;
5. vezetékes és mobil hálózat-fejlesztések akadálymentesítése.

Digitális közszolgáltatások

A Digitális közszolgáltatások dimenzióban csak elvi szintű javaslatokat fogalmaztunk meg:

1. ügyfél- és felhasználóbarát fejlesztések, UX design (akár utólag is);
2. leggyakoribb ügyek prioritása (Pareto-elv alkalmazása);
3. meglévő eredmények jobb láthatósága, kommunikációja, digitalizációs kontextusba helyezése.