„Így látjuk mi” – miről árulkodnak az informatikai szakok felvételi számai?

Az informatikai mesterszakok hasítanak, a programtervező informatikus szak népszerűsége töretlen, a többi alapszakú képzés népszerűsítésére, a hallgatószám növelésére, illetve a csökkenés mérséklésére azonban továbbra is átgondolt és következetesen végrehajtott stratégiára van szükség. Az IVSZ szakértője, Both Vilmos válaszol a témában feltett kérdéseinkre.

Az MNB fintech stratégiája, a pandémia felhő piacra gyakorolt hatása, valamint a nemzeti MI stratégia után új témával jelentkezik az IVSZ „Így látjuk mi” formátuma.

Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ által a „Programozd a jövőd” program (GINOP-3.1.1.) keretében elvégzett munkaerőpiaci felmérés által feltárt számok is jelzik, hogy mekkora jelentősége van az informatikai szakokra jelentkezők számának, valamint annak, hogy az alap- és mesterszakok milyen népszerűségnek örvendtek a legutóbbi adatok alapján, valamint ezek hogyan viszonyulnak a korábbi évek trendjeihez. Ezzel kapcsolatban tettük fel kérdéseinket Both Vilmosnak, az IVSZ szakértőjének, a fent nevezett „Programozd a jövőd” program szakmai vezetőjének.

Hogyan szerepelnek az informatika alapszakok a többi alapszakhoz képest?

Hullámzóan – bizonyos években belesimul a trendvonal, máskor ellentétes, nem világos, hogy milyen tényezők együttállása határozza meg, de az utóbbi évek emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszanak a „Programozd a jövőd” program (GINOP-3.1.1.) keretében zajló motivációs és kommunikációs tevékenységek is. Lassan sikerül vonzó opcióvá tenni az IT-képzéseket, és ami legalább ennyire fontos: az egyéb képzési területeken is folyamatosan bővül azoknak az aránya, akik az adott területre jellemző digitalizációs folyamatokkal is foglalkozni kívánnak. Ezt jelzi az interdiszciplináris képzések számának bővülése is – az említett „Programozd a jövőd!” projekt keretében például éppen most készült el 7 új interdiszciplináris képzés anyaga.

Hogyan szerepelnek az informatika mesterszakok a többi mesterszakhoz képest?

Ez egy valódi sikertörténet, hiszen az általános trenddel szemben itt szinte folyamatos az emelkedés. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy mind az alap-, mind pedig a mesterszakra jelentkezők és felvettek száma messze elmarad attól a mennyiségtől, amire a piacnak szüksége volna.

Mit üzennek ezek a számok, kielégítő-e az informatika szakok iránti érdeklődés az informatikus szakemberek iránti kereslet szempontjából?

A „Programozd a jövőd!” projekt keretében készült átfogó munkaerőpiaci kutatás (részletes adatok) adatai szerint öt év alatt, 2020-ra kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal. Az átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak- és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.

A 3 éves alapképzéssel záruló BProf végzettek iránti nagy kereslet, illetve az úgynevezett bootcamp programozó iskolákban kiképzettek gyors elhelyezkedése is azt jelzi, hogy a piac a legkülönfélébb végzettségű IT-szakemberekre egyaránt vevő.

Hogyan lenne közelíthető egymáshoz mennyiségi és minőségi szempontból a képzési kibocsátás és az egyre növekvő kereslet?

Ahogy arra az IVSZ a közelmúltban kiadott „Az utolsó lehetőség: valódi digitális fordulatot!” című kiáltványában is rámutatott: „a digitális gazdaság fejlődését fenyegető legfőbb korlátozó tényező jelenleg az informatikai és digitális munkaerőhiány, ezért (…) közös erőfeszítésekre van szükség a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felsőfokú képzések – egyszóval a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása terén.” A krónikus digitális munkaerőhiány orvoslása mellett a hazai digitális gazdaság versenyképességének alapvető feltétele a lakosság és a kkv-k digitális kompetencia-szintjének általános emelése is. A nem informatikai szakmákban is jelentősen bővíteni szükséges a megfelelő digitális tudással rendelkező munkavállalók arányát. Ezért elengedhetetlen a lakosság valamennyi csoportjában a digitális kompetenciák fejlesztését célzó tömeges programok elindítása.

A digitális munkaerővel, a munkaerőhiánnyal, illetve az azzal kapcsolatos kérdésekkel és problémákkal folyamatosan foglalkozik az IVSZ. Ennek következő állomása az az ingyenes, november 3-i munkaerőpiaci konferencia, ami elsősorban a felelősség és a diverzitás szemszögéből foglalkozik a hazai cégek HR és egyéb stratégiáival, a jövő foglalkoztatásával, a nők és az idősödő munkavállalók helyzetével. Ehhez kapcsolódik az IVSZ Tedd Láthatóvá! elnevezésű kutatása, amely azzal a jelszóval, illetve felszólítással fordul az IT szektorban dolgozó női munkavállalókhoz, valamint a munkaadókhoz, hogy „Tedd láthatóvá a nők tapasztalatait, igényeit, szaktudását és fájdalompontjait IT területen!”. A kutatás célja, hogy a pontosan feltérképezett helyzetre reagálva olyan projekteket, programokat hozzunk létre, amelyekkel valóban jól célzottan tudjuk támogatni a munkavállaló nőket és munkáltatóikat.