Az IVSZ „Így látjuk mi” sorozatának első részében a Fintech Munkacsoportot kértük meg arra, hogy adott kérdések mentén véleményezzék az MNB nemrég bejelentett stratégiáját.

Így látjuk mi: vélemény az MNB FinTech stratégiájáról 2019

A Magyar Nemzeti Bank október végén tette közzé a Pénzügyi Innováció és Stabilitás című fintech stratégiáját. A dokumentum átfogó keretbe foglalja az MNB törekvéseit a pénzügyi szektor digitalizációjának fejlesztésére. A stratégia 24 konkrét kezdeményezést, illetve javaslatot fogalmaz meg, melyek egy része az MNB hatáskörében megvalósítható, míg másik része a kormányzat, valamint a hazai fintech közösség számára tett javaslat.

Előbbiek közé tartozik például az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások ösztönzése, a digitális aláírás szabályozásának egységesítése, vagy a piaci szereplők és a felsőoktatásban tanuló hallgatók részvételével megvalósuló olyan versenyek szervezése, amely során megoldások születhetnek a legégetőbb digitalizációs problémákra. A piac számára tett javaslatok között szerepel a közösségi finanszírozás alapjainak létrehozása, adózási ösztönzők bevezetése, valamint az egyszerűsített online szerződési, aláírási lehetőség megteremtése.

A fintech egy olyan változásokkal és fejlődő technológiákkal teli terület, amelynek nagy szüksége van a központi, szabályozói támogatásra, elismerésre. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak ezt a stratégiát és azt, hogy az IVSZ tagjai a lehető legjobban értsék és megismerjék az abban foglaltakat. Ennek megkönnyítése, illetve segítése érdekében felkértük a Fintech Munkacsoportot, illetve annak vezetőjét, Trinh Anh Tuant, hogy egy kérdéssor mentén értelmezze, véleményezze a stratégiát.

Mi a véleménye az MNB FinTech stratégiájáról az iparág szereplőinek?

Üdvözöljük és támogatjuk azt a törekvést, hogy az MNB élére állt a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának és egy olyan stratégiát alkotott, amely tisztán és egyértelműen megfogalmazza a szektor előtt álló feladatokat. Az MNB szabályozóként a stratégiával próbálja meg elősegíteni az iparág szereplőinek azokat a tervezett (vagy részben már meg is valósult) tevékenységeit, mint az Innovation Hub, a Regulatory Sandbox, a Fintech Klub, vagy a Fintech Szövetség. A stratégia nyitottságot sugall, és pozitív hatásokat prognosztizál a piac szereplői számára. Bízunk benne, hogy az olyan innovatív technológiák terjedését is pozitívan fogja befolyásolni a stratégia, mint a blokklánc, hiszen a hazai blockchain ökoszisztéma már most kifejezetten aktív. Az OTP a technológiának dedikált részleget működtet, de számos egyéb szervezet (kompetencia központ), szakember, szakmai hálózat is működik Magyarországon ezen a területen.

Miért fontos ez az IVSZ tagok és az iparág számára?

Több szempontból is fontos a stratégia megszületése az IVSZ tagok, illetve az iparág számára. Egyrészt könnyebb és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé az MNB-vel, mint szabályozóval, másrészt a stratégia szövegéből az következik, hogy az MNB központi szerepet kíván vállalni a hazai fintech ökoszisztémában, és mindezt várhatóan segítő, kezdeményező szándékkal szeretné tenni. Mivel a fintech megoldások kivitelezésében az informatikai fejlesztések kulcsfontosságúak, ezért különösen fontos ez az IVSZ tagok számára, hiszen mindez a jövőben lehetséges IT projekteket, közbeszerzéseket, illetve további munkalehetőségeket, azaz a piac élénkítését hozhatja magával.

Hogyan fog ez hatni a piacra rövid távon?

Rövid távon a FinTech stratégiában megfogalmazott, megvalósult, illetve folyamatban lévő kezdeményezések élénkebbé fogják tenni a hazai fintech ökoszisztémát, több bizalmat és bátorítást ad majd a fintech vállalkozásoknak (startupoknak és inkumbenseknek egyaránt).

Milyen hatással lesz mindez a piacra 5 éven belül?

Ha sikeresek a kezdeményezések, Budapest és Magyarország lehetne Közép-Kelet Európa egyik legfontosabb fintech hubja, ami idevonzhatja az IT és fintech tehetségeket, cégeket. Ehhez azonban óriási szükség van a szabályozási kérdésekkel összefüggő döntési időtartamok radikális lerövidítésére. Jó példa erre a Viber és a Mastercard közös pénzküldő megoldásának (Moneytou) esete, amikor a partnerbankokkal történő szabályozási tárgyalások, egyeztetések annyira körülményesek és időigényesek voltak, hogy ez sokat hátráltatta a bevezetést. Reméljük, hogy az MNB stratégia szinten, gyakorlatiasabb módon is foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel, amivel felgyorsíthatók lennének hazai fintech fejlesztések, projektek.

Mennyire követi a stratégia a nemzetközi trendeket? 

A stratégia eleje jó foglalja össze a nemzetközi trendeket, és ehhez igazodva javasolja a konkrét lépéseket. Ezzel együtt azt is érdemes kiemelni, hogy várakozásunk szerint az MNB a digitális pénz (fontos, hogy itt nem a kriptovalutákra, hanem a központi bankok által létrehozott digitális entitásra, tokenre, vagyonra gondolunk) is fogja érinteni. Az IMF és az ECB már egy ideje jól láthatóan foglalkozik a témával, az MNB pedig eddig érezhetően keveset beszélt az erre vonatkozó terveiről.