Felelős, Digitális, Inkluzív és Régiós – ilyen egy jövőbemutató hackathon

A komplex problémamegközelítés, a különböző tudományterületek együttműködése és a hosszú távú gondolkodás exponenciális potenciálját bizonyították az IVSZ és a HubIT projekt szervezésében megvalósuló Felelős Digitális Designathon résztvevő csapatai. Egy hétvége alatt olyan emberek formáltak csapatokat, majd csapatból pitch-re kész ötleteket, akiknek nem csak a szakmai háttere volt sokszínű, de legtöbben a rendezvény kapcsán találkoztak egymással először. A rapid szerveződésű csapatok a mentális egészség, a csomagolásmentesség és a kistermelők erősítésének területén álltak elő fenntartható megoldásokkal az emberközpontú kreatív tervezési módszer segítségével.

A Felelős Digitális Designathon olyan fiatalok gyűltek össze, akik gondolkodnak a technológia felelősségéről, a digitális megoldások etikájáról és a társadalom jövőjéről. Sokakat kirázta a hideg a Social Dilemma című dokumentumfilm hatására, amelyre Vinnai Balázs is hivatkozott az eseményt megnyitó beszédében.

A technológiát úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas úthengert, ami megállíthatatlanul robog előre. A ti feladatok biztosítani azt, hogy rajta legyünk és ne alatta.

– mondta, és hozzátette, hogy a problémák komplex felmérése a lényeges, azaz a különböző oldalak és lehetőségek sokszempontú mérlegelése. „A könnyű kérdések helyett a jó kérdéseket kell tudnunk feltenni, hiszen a társadalmi érdekeket a technológia démonizálása sem szolgálja.”

A designathon más műfaj, mint a sokak által már ismert hackathon: itt nem egyszerűen technológiai háttérrel és tudással rendelkező versenyzők állnak össze egy feladatra. A designathon inkluzív és emberközpontú: társadalomtudományi, természettudományi és üzleti hátterű egyéneket is munkára hív, hiszen a már emlegetett komplex innovációs megközelítés e sokszínűség révén tud igazán kibontakozni. Így a jelentkezők között volt az informatikus hallgatók és programozók mellett a közgazdász, a pszichológus hallgató, a logisztikus, a szociális munkás és sok más szakma képviselője is. Az összetételt emellett az is tovább színesítette, hogy az országhatáron túlra is nyitottunk: a digitalizáció ügyét regionális szinten közelítettük meg.

Az első, csapatformálással töltött este során a résztvevők a szokásos ismerkedési körökön túl világmegváltó terveiket is megosztották egymással. Bár ezen a ponton még nehéz volt megfogalmazniuk, hogy a célként megjelölt változást pontosan miből tudnák észrevenni és megmérni, a következő két napban ezek a pontok is letisztultak a közös erőfeszítésnek és a Design Thinking módszertanának köszönhetően. A csapatok végül olyan élelmiszerpari és egészségügyi kihívások megoldására szerveződtek, amelyek mind ún. makacs problémának minősülnek: azaz nehezen megfoghatóak, sokszereplősek, vagy például változó tényezőket tartalmaznak. A problématér kibogozásának és a koncepció kidolgozásának alátámasztott tudását Wenczel Richárd (IVSZ) üzleti mentor és Design Thinking tréner adta át az indulóknak. Ezen az estén a résztvevők a felelős innováció koncepciójával is megismerkedhettek: a HubIT projekt meghívásában Lukovics Miklós az önvezető autók példáján keresztül mesélte el, miért és hogyan fontos mérlegelni az innovációk hosszútávú társadalmi hatásait.

A probléma felrajzolását követő rövid bemelegítés (Mi mindenre lehet jó a gémkapocs?) a 4-5 fős csapatok kreatív brainstorming-ba és az ötletek értékelésébe fogtak bele. Ekkor már szakértő mentorgárdánk ki bekapcsolódott, és 15 perces gyors találkozók során új irányokat adtak az ötletekhez. A mentális egészséggel foglalkozó csapatba például Rab Árpád jövőkutató és Beke Zoltán, a Mortoff Kft. alapító-ügyvezetője, az élelmiszeripari kihívásokat támadó csapatoknak pedig Prauda Gergő, a Mártogatós alapítója és Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője is löketet adott. Wenczel Judit pitch tréningjét követően pedig készen álltak a színes-szagos, zsűri színe elé szánt prezik, amellyel kapcsolatban az egyik résztvevő így fogalmazott:

Nagyon izgalmas volt, hogy a nulláról ennyi idő alatt fel tudtunk építeni valamit.

A zsűri kihívást és törődést egyaránt nyújtott a csapatoknak: Dr. Mogyorósi Péter, a Creative Accelerator és az LC Innoconsult igazgatója kérdéseivel erős üzleti teszt alá vetette az ötleteket, Gabriela Mezeiova, a CVTI SR projektmenedzsre adatvédelmi és GDPR szempontokra emlékeztetett, Rab Árpád az ötletek társadalomban már meglévő, illetve hiányzó alaprendszereit firtatta, Fazekas Barbara, a Budapesti Metropolitan Egyetem marketing és üzletfejlesztési vezérigazgató helyettese pedig a konkurenciával és az értékárammal kapcsolatos tudatosságra kérdezett rá.

A nyertes csapat (melynek ötletét a többi csapatéval egyetemben itt most csak körvonalazzuk) a mentális kihívások területén javítana MI technológia alkalmazásával, és az üzleti modelljükben fontos szerepet szánnak területen jelenleg is működő szereplőknek. A szociális munkásból, pszichológus hallgatókból és közgazdászból álló csapat kivételes érzékenységgel tudott rátapintani arra, hogy milyen értékek mentén vonhatóak be a stakeholderek egy ilyen digitális szolgáltatásba. A csapattagok az elindulásra vonatkozó bátorítások és jó tanácsok mellett Design Thinking képzést is nyert a Kürt Akadémia szervezésében, ahol tovább mélyíthetik majd ezt a lehetőségekkel kecsegtető, társadalmilag tudatos üzlettervet.

A digitális munkaerőhiány exponenciálisan nő, és bár az IVSZ kutatása nyomán emlegetett hiányzó 44 ezer fő az IKT szakemberekre vonatkozik elsősorban, mégsem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy szinte minden munkakörben képesnek kell lenni digitális logikával gondolkodni.

Mindenki, aki jövőbiztos munkahelyet szeretne, annak a technológiával meg kell barátkoznia – nem csak a felhasználás szempontjából, hanem a munkáját jelentő előnyök szempontjából is.

– emelte ki Vinnai Balázs. A Felelős Digitális Designathon-hoz hasonló inkluzív versenyek éppen ezt az ismerkedést segíthetik, hiszen itt mindenki azt érezhette, hogy köze lehet a technológia jövőjéhez.