A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.   

Kiemelt jelentőséget adott az eseménynek, hogy a DIMOP Plusz pályázati kiírásokban elvárás, de legalábbis arra ösztönzi a cégeket, hogy a DÁP már elérhető eredményeinek technológiai tovább felhasználása megtörténjen a projektekben.

Röviden a DÁP-ról

A DÁP célja egy olyan modern, hatékony digitális állami ökoszisztéma kialakítása, amely az állampolgárok felhasználói élményét helyezi előtérbe.

A program részeként az állami és piaci szervezetek számára szakaszosan elérhetővé válnak az állampolgárok ügyintézési feladatait megkönnyítő, egységes keretszolgáltatások és a Digitális Állampolgárság Szolgáltató tervezést támogató szolgáltatásai.

A DÁP három fő elv alapján fejleszti szolgáltatásait: állami adatvagyon használata a felhasználók jóváhagyásával, korszerű felhőtechnológia alkalmazása és a pozitív felhasználói élmény elősegítése.

A DÁP alapjai és jogszabályi környezete 

A DÁP működését a DÁP törvény (2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól) és az eIDAS 2.0 rendelet (új, egységes európai keretrendszer létrehozása az elektronikus azonosításra, elektronikus aláírásokra és digitális személyazonosságra)  határozzák meg. A DÁP az eu-s előírásoknál többet nyújt az állampolgároknak, mivel ingyenes szolgáltatást és egy új digitális azonosítót is biztosít számukra. 

Életesemény-alapú szolgáltatásfejlesztés 

Először a DÁP törvény fogalmazza meg, hogy az állami digitális szolgáltatásokat és az ehhez szükséges rendszerfolyamatokat életeseményhez kell igazítani, és ezt felhasználói fókusszal elkészíteni. Az elsődleges cél, hogy az állampolgárok könnyen, közérthetően és gyorsan tudják elintézni ügyeiket anélkül, hogy különféle hivatalokat kelljen felkeresniük. Ennek megfelelően az eddigi közigazgatási fejlesztésektől eltérően a service design szemlélet kerül középpontba. Nem a hivatalok – esetenként bonyolult, nehezen követhető – folyamatait digitalizálják, hanem az életeseményen alapuló megközelítéssel fejlesztik a rendszert. 

Melyek ezek az életesemények? 2027 végéig a top 10 életeseményhez kapcsolódó fejlesztések lesznek fókuszban, ezek a gyermek születése, házasságkötés, felsőoktatásba belépés, gépjármű vásárlás, belföldi költözés, vállalkozás indítása, jogosítvány szerzés, munkanélküliség, nyugdíjba vonulás, hozzátartozó halála. 

Az első kidolgozott életesemény a használtautó eladás magánszemélyek között. A fejlesztés során az MVP (Minimum Viable Product) megközelítést alkalmazzák, tehát a már elkészült funkciókat fokozatosan teszik elérhetővé, nem egy gigaprojekt eredményeit kell megvárniuk a felhasználóknak. 

Az állampolgárok számára elérhető eszközök közül a DÁP mobilalkalmazást eddig 200.000 felhasználó töltötte le, közülük 85.000 aktiválta.

Integráció, piaci szereplők részvétele 

A DÁP integrációs célja, hogy egy egységes keretrendszer mentén hozza össze az állami és üzleti szféra fejlesztéseit. Az állami és piaci szereplők számára is standardizált integrációt biztosítanak a programban, amelynek célja, hogy lehetővé váljon a folyamatokba való egyszerűbb beépítés és az azonos működési logika megvalósítása.  

Az integráció sztenderdizált módon valósul meg, egyedi megoldásokat nem alakítanak ki. 

A fejlesztéseket szolgáltatástervezési sztenderdekkel, az integrációval kapcsolatos irányelvekkel segítik, amelyek a services.gov.hu oldalon érhetők el, és a résztvevők számára operatív útmutatást biztosítanak: 

• Szolgáltatástervezési sztenderdek (irányelvek): szolgáltatások tervezését támogató nemzetközi jó gyakorlatok és hazai tapasztalatok. 
• Design system: eszköz- és szabványkészlet, újrafelhasználható komponensek és sablonok az egységes és inkluzív felhasználói felületek tervezéséhez 

A kiajánlott DÁP szolgáltatások a közigazgatás szereplői számára már 2024-ben elérhetők lesznek, míg a piaci szereplők 2025-től férhetnek hozzá a DÁP keretrendszerhez.  

Éles üzemben jelenleg az eAzonosítás szolgáltatás működik, ez a piaci szereplők számára 2025 júniusától lesz elérhető az alábbi két szolgáltatással együtt:

• eAláírás: a minősített DÁP eAláírással létrehozott dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, melyet az Európai Unió minden tagállama elfogad. 
• Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (hozzáférés az állampolgárok ügyintézéshez szükséges adataihoz) 

2026-tól elérhető szolgáltatások

• ePosta: kétoldalú kommunikáció a digitális térben, rendezett és áttekinthető módon 
• eFizetés: állampolgárok elektronikusan tudják teljesíteni a fizetési kötelezettségüket 

A DÁP fő előnye, hogy a digitális ügyintézést gyorsan és közérthetően, felhasználóbarát módon kínálja az állampolgároknak, valamint proaktívan ajánlja fel az állami, közigazgatási rendszerekben elérhető adatokat, csökkentve ezzel az állampolgárok terheit. A DÁP ugyanakkor egy átfogó design- és szabványkeretrendszerként is szolgál a jövőbeli állami fejlesztések számára, biztosítva a konzisztens, integrált digitális ügyintézési élményt.