Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért felhívással fordult tavaly ősszel a digitális szakmához, a gazdaság szereplőihez, a politikai döntéshozókhoz, és a teljes magyar közvéleményhez, hogy rávilágítson: a vállalkozások korszerű technológiájának és a munkavállalók versenyképes tudásának a fejlesztése történelmi esélyt jelent Magyarország számára. 

A digitalizáció, az életünkbe most berobbanó mesterségesintelligencia-megoldások minden magyar ember életét, minden hazai vállalat és intézmény működését jelentősen megváltoztatja, és a következő években alapjaiban fogja megrengetni mindennapjainkat.

A kiáltvány négy pillért határozott meg, amelyekre építve gyors és hatékony változások érhetők el, és ezekhez a piaci és az állami szereplők összefogását kezdeményezte:

• digitális társadalom, humán erőforrás
• ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése
• adatgazdaság, innováció, startup ökoszisztéma
• digitális régió, nemzetközi együttműködés terén.

A mesterséges intelligencia terjedése kapcsán kiemeltünk néhány konkrét javaslatot, amelyekkel a társadalom, a vállalkozások és a döntéshozók is gyorsabban felkészülhetnek az előttünk álló változásra.

Digitális társadalom, humán erőforrás

A technológia-vezérelt növekedés alapfeltétele a szükséges tudással és kompetenciákkal felvértezett munkavállalók és vállalkozások rendelkezésre állása. Hazánk e téren nemzetközi összevetésben (DESI-index) jelenleg az EU átlaga alatt teljesít.

Ahhoz, hogy ezen az eredményen javítani tudjunk, növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét, illetve biztosítani kell a magasan képzett IT és digitális munkaerő rendelkezésre állását, ide értve a mesterséges intelligencia értő alkalmazásában jártas szakembereket is.

Természetesen nem lehet minden változásra felkészülni, de törekedni kell arra, hogy

• a munkaerőpiacon jelenleg is aktív munkavállalók felismerjék az egész életen át tartó tanulás fontosságát és készen álljanak arra, hogy munkával töltött éveik során akár több alkalommal is átképezzék vagy tovább képezzék magukat;
• az oktatásból olyan képességekkel felvértezett munkavállalók kerüljenek ki, akik már eleve képesek rugalmasan alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, és nyitottak új tudások és készségek megszerzésére;
• a hazai vállalkozások felismerjék a technológiában rejlő kitörési lehetőségeiket – vagy legalább azt, hogy a technológiai lemaradás a piacaik elvesztésével, export- és növekedési képességük csökkenésével fenyegeti őket;

Mindennek feltétele az oktatási rendszer digitális megújítása, és ennek részeként

• az oktatási rendszer minden szegmensére kiterjedő azonnali és jelentős digitális képzési reform a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálásával (DOS_2.0);
• digitális kompetencia-minimum bevezetése az oktatási rendszer minden elemében, melynek elérése nélkül a diák nem léphetne tovább az adott képzési szintről;
• a felnőttképzésben való részvétel arányának számottevő bővítése érdekében képzési és a képzési idejére szóló megélhetési támogatások, adókedvezmények bevezetése;
• a digitális kompetencia egységes mérő- és tanúsító-rendszerének létrehozása és bevezetése a DigKomp bázisán;
• új típusú, minden korábbinál több érintettet elérő tömeges kompetencia-fejlesztő programok (pl. „digitális képzési voucher” bevezetése vissza nem térítendő támogatásként)

Az IT- és digitális szakemberképzés bővítése érdekében

• nagy volumenű STEM- és IKT-ösztöndíjprogram a felsőoktatásban;
• az informatikai képzések iránti kereslet növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a képzések munkaerőpiaci illeszkedésének erősítése;
• képzési hitelprogram magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező szakembereknek és/vagy munkáltatóiknak;
• a munkavállalást megkönnyítő intézkedések kidolgozása és bevezetése külföldi, női és az idősebb korosztályba tartozó munkavállalók esetében.

Ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése

A digitális technológiákat, adat- és MI-alapú megoldásokat, Ipar 4.0, robotizációs és automatizációs fejlesztéseket a hatékonyságuk és termelékenységük szolgálatába állító vállalkozások minden ágazatban versenyképesebbek, mint az ezzel késlekedő versenytársaik.

A magyar vállalkozások – és különösen a hazai tulajdonú kkv-k – aggasztó lemaradásban vannak ezen a téren nemzetközi összevetésben. A DESI-jelentés alapján a digitális technológiák kkv-k általi integráltságában hazánk az utolsó előtti, 25. helyet foglalja el.

Ahhoz, hogy a digitális korban is versenyképes maradjon a magyar gazdaság, olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek értik és használják a felhő-, mesterséges intelligencia és big data technológiákat, és ehhez nemcsak a technikai felszereltségük áll rendelkezésre, hanem a felkészült munkavállalók is. Ennek eléréséhez az IVSZ számos javaslatot fogalmazott meg.

Az egyes ágazatok és értékláncok digitalizációjának felgyorsítása érdekében:

• az ágazatok digitális felkészültségének szisztematikus felmérése és nemzetközi benchmarkokkal való egybevetése;
• ágazati digitalizációs stratégiák elkészítése egységes módszertannal és szerkezetben, az iparági szövetségek, vezető vállalatok, illetve a kapcsolódó iparágak képviselőinek bevonásával;
• a vállalkozások közötti elektronikus adatcsere hatékonyabbá tétele elektronikus adatkommunikációs láncok kialakításával (például élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig);
• a sikeres digitális vállalkozások nemzetközi piacra lépésének és terjeszkedésének támogatása.

A mikrovállalkozások és kkv-k digitális transzformációjának elősegítése érdekében

• célzott programok a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére;
• a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységének ösztönzése és támogatása;
• a digitalizációs szakértők minősítési rendszerének kidolgozása, és a minősített szakértők igénybevételének elszámolhatóvá tétele a pályázatok keretében;
• gyors és ügyfélbarát pályázati rendszer kialakítása, a nyertes pályázatok szakmai utánkövetése és az eredmények publikációja;
• kis összegű támogatások hozzáférhetővé tétele normatív konstrukciók keretében;
• a munkavállalók digitális képzésének támogatása akár önálló konstrukcióban, akár a képzések támogatható tevékenységként, elszámolható költségként történő beépítésével minden vállalkozásfejlesztési konstrukcióba;
• a vállalkozások élethelyzetére és fejlesztési igényeire épülő (pl. MI-megoldásokkal támogatott) vállalkozás-fejlesztési portál kialakítása.

Adatgazdaság, innováció, startup ökoszisztéma

Hazai szakmai körökben teljes az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az adatgazdaság köré épülő ökoszisztéma (felhőszolgáltatások, MI-megoldások, emberi kompetenciák, szabályozási környezet, stb.) megfelelő fejlesztése a versenyképesség fontos alapfeltétele. Az adatokból csak a feldolgozás, a magas szakértelmen alapuló elemzés során lesz értékes információ, amely esetenként behozhatatlan előnyt jelent az adatokat megfelelően felhasználni tudó szereplők (vállalatok, kutatók, döntéshozók) számára.

Az innovatív technológiai megoldások nemcsak versenyelőnyt jelentenek, de csökkenthetik kitettségünket a gazdasági, társadalmi válságokkal szemben, növelik hazánk reakció- és ellenállóképességét, s hozzájárulnak egy fenntartható és hosszú távon sikeres gazdasági környezet kialakításához. Az IVSZ az adatgazdaság fejlesztése érdekében javasolja

• a közszférában keletkező – nem szenzitív – adatok minél szélesebb körű megosztását az adatgazdaság és a startup ökoszisztéma szereplőivel, hogy innovatív fejlesztéseikhez megfelelő mennyiségű alapadattal rendelkezzenek;
• a magánszektorban keletkező, nem személyes adatokra vonatkozó egyértelmű szabályok megalkotását, összhangban az aktuális uniós szabályokkal;
• a személyes adatok könnyű hordozhatóságának biztosítását;

A hazai innovációs potenciál jobb kihasználása érdekében

• az innovációs ökoszisztéma fejlesztését célzó jogalkotás;
• közvetlen uniós források hozzáférhetőségének javítása, pályázati rendszer megreformálása;
• naprakészen tartott kompetencia- és kutatási erőforrás kataszter kialakítása és elérhetővé tétele;

A hazai startup ökoszisztéma fejlesztése érdekében

• komplex Startup Hungary Program elindítása;
• cégjogi és szabályozási enyhítések;
• a munkavállalóknak és startupoknak kedvező adózási szabályok;
• SAFE és Convertible Note meghonosítása;
• adó- és járulékkedvezmények korai fázisú startupoknak, angyalbefektetőknek, VC-ket finanszírozó magán és intézményi befektetőknek;
• állami és félállami VC-k gyakorlatának közelebb hozása a piaci működéshez,
• a startup ökoszisztéma fejlődésének folyamatos mérése és az iparág láthatóságának növelése.

Digitális régió, nemzetközi együttműködés

A digitális térben nincsenek határok, ezért egyre inkább felértékelődik a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések jelentősége. A nemzetközi trendek, fejlődési irányok folyamatos követése, tanulmányozása, elemzése, megértése elengedhetetlen a megfelelő digitális stratégiák kialakításához, a fejlődési pályák, fejlesztési irányok meghatározásához.

Az MI fejlődése, jelenlegi „állapota”, elsődleges fejlesztési prioritásai, felhasználási területei eltérőek az USA-ban, Kínában és Európában (az EU-ban), illetve a világ egyéb régióiban, így a hazai irányok meghatározásához, fejlesztéséhez, támogatásához fontos tanulmányoznunk ezen különböző ökoszisztémákat is, természetesen előtérbe helyezve a transzatlanti kapcsolatokat, együttműködést.

Az Európai Unió prioritásként kezeli a határokon átnyúló, több országot is magában foglaló programok, projektek támogatását. Ez szintén hatalmas lehetőség arra, hogy a digitális transzformáció és ezen belül a mesterséges intelligencia széleskörű használata – a gazdasági és társadalmi fejlődés hasonlóságaira építő szoros regionális együttműködés keretében – a közép-kelet-európai régióban is a gazdaság motorjává váljon.

Az MI fejlesztésekhez, a kiterjedt adatbázisok használatához jelentős számítási kapacitás szükséges, amelyet csak nagy hálózatokba szerveződve, szuperszámítógépes háttérrel lehet biztosítani, ami szintén nemzetközi együttműködést feltételez. Ugyanez igaz az adatbázisok összekapcsolására, közös felhasználására, kölcsönös hozzáférés biztosítására, hiszen az MI kutatásában, az MI-alkalmazások fejlesztésében (mint egyéb digitális/technológiai fejlesztésekben is), valamint a felhőszolgáltatások biztosításában szintén a nemzetközi technológiai cégek vannak vezető szerepben, így a kisebb (start-up) fejlesztők csak a „nagyok” nemzetközi hátterével fejleszthetnek, fejlődhetnek.

A magyarországi mesterséges intelligencia stratégia hatékony megvalósítása, valamint az abból származó gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében az IVSZ kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi együttműködés erősítését az alábbi területeken:

• a tudományos és egyetemi kutatóközpontok közötti fenntartható K+F+I együttműködések ösztönzése terén,
• az adatinfrastruktúra, a mesterséges intelligencia, a robotika, a blokklánc fejlesztések, kutatások témájában – ennek keretében javasoljuk a régió MI Koalíciójának létrehozását
• az innovatív kkv-k és startupok ösztönzésén keresztül a határokon átnyúló MI projektek összehangolásában;
• közös tudásbázisok, tudásközpontok kiépítésén, közös nemzetközi rendezvények támogatásán, legjobb gyakorlatok cseréjén keresztül történő partnerség terén;
• a kiberbiztonság, a kibervédelem témakörében, illetve gyakorlati megvalósításában az uniós szintű jogszabályok előkészítése terén, hiszen az MI vonatkozásában folyamatosan megjelenik a „szabályozás” igénye, ami egyrészről indokolt, másrészről óvatos megközelítést követel meg (szabályozás vs. innováció),
• a globális és regionális szintű kihívások elleni közös fellépés során.