Az Európai Digitális Készségfejlesztési Díj keretében öt kategóriában díjazzák a kontinensen élő emberek digitális kompetenciákkal való felvértezése iránt elkötelezett európai, köztük magyarországi projekteket és szervezeteket. Az IVSZ szerint a digitális készségek fejlesztése a gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen – hiszen a hazánkban élő 16-74 év közötti felnőttek fele nem rendelkezik alapszintű digitális kompetenciákkal, pedig ezek nem csak a hétköznapi ügyintézést könnyítik meg, hanem a munkahely megtartásában és megszerzésében is fontos szerepük van. Ezért is különösen fontos összegyűjteni és megmutatni a készségfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat minél szélesebb körben.

Az Európai Unió digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformja (Digital Skills and Jobs Platform1) 2024-ben is meghirdette az Európai Digitális Készségfejlesztési Díjat (European Digital Skills Awards, EDSA24). A kiírók digitális kompetenciák fejlesztéséről szóló projektek, történetek és kezdeményezések bemutatásával kívánják elismerni és népszerűsíteni azon intézmények, szervezetek és cégek munkáját, akik ténylegesen közreműködnek az ilyen területen való edukációban. 

Az Európai Digitális Készségfejlesztési Díj szervezői 2024-ben az alábbi öt kategóriában várják a nevezéseket Magyarországról és a többi uniós tagállamból: 

1. Kiberbiztonsági készségek – ebben a kategóriában olyan projekteket díjaznak, amelyek alapvető kiberbiztonsági készségekkel ruházzák fel a felhasználókat, beleértve a munkavállalókat és a kis- és középvállalkozások vezetőit. Ezzel az új versenykategóriával a szervezők a kiberbiztonsági szakemberek iránti növekvő igényre hívják fel a figyelmet – az EU-ban ugyanis közel egymillió állás betöltetlen ezen a területen. 
2. Integráció a digitális világba – e kategóriában olyan nevezéseket várnak, amelyek a digitális készségek terén a kirekesztés kockázatának kitett közösségeket (például idősek, fogyatékkal élők, alacsony jövedelműek, menekültek) segítő projektekhez kapcsolódnak. Ezen közösségek tagjai nehézségekbe ütközhetnek a digitális eszközökhöz való hozzáférés terén, a digitális alapkészségek elsajátításában, ezért van szükség olyan kezdeményezésekre, amelyek biztosítják, hogy mindenki egyenlő esélyekkel boldogulhasson a digitális korban. 
3. Digitális készségek az oktatásban – ez a kategória a tanárok és diákok digitális továbbképzésére összpontosító projekteket és kezdeményezéseket kívánja kiemelni és díjazni. Magában foglal minden olyan projektet és kezdeményezést, amelynek célja a tanárok és iskolai adminisztrátorok képzése és a digitális készségek különböző szintű integrálása a tantervbe. Ide tartoznak továbbá azok a tevékenységek is, amelyek célja, hogy a diákokat bevonják az alapvető digitális készségek elsajátításába, elősegítsék a médiaműveltséget, és oktatást nyújtsanak az újonnan megjelenő technológiákról. 
4. Női karrierek az IKT-szektorban – ebben a kategóriában a kifejezetten a női IKT-szakemberek számának növelését, illetve a női munkavállalók vagy fiatalabb nők digitális képzettségének növelését célozó projekteket, kezdeményezéseket fogják díjazni. A női szakemberek arányának növelése Magyarországon különösen sürgető probléma, mivel 20 év alatt 10 százalékponttal esett vissza az informatikaszakon tanuló nők aránya. 
5. Digitális továbbképzés a munkahelyen – a kategória célja, hogy kiemelje és díjazza a különböző szakmai ágazatokban és készségszinteken dolgozó munkaerő digitális tovább- és átképzési kezdeményezéseit, az IKT-szakemberek elhelyezkedésének megkönnyítését, a munkanélküliek képzését és a digitális szakmákhoz kapcsolódó munkaközvetítési kezdeményezéseket. 

Az IVSZ szerint a stabil digitális képességek megléte nem csupán a hétköznapi ügyintézést könnyíti meg, napjainkra a munkahelyszerzés és az állások megtartása terén is elengedhetetlen a nem informatikai területeken is, hiszen a digitalizáció mostanra minden iparágat érint. Sok hazai munkáltató számára igen nehéz feladatot jelent egy-egy munkakört megfelelő digitális kompetenciákkal bíró szakemberrel betölteni. 

A legfrissebb uniós Digital Decade tanulmány nem fest biztató képet a magyar 16-74 év közötti lakosság digitális készségeiről. Hazánkban a felnőttek mindössze 50%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és a 80%-os uniós célkitűzéstől, amelyet 2030-ig kellene elérni. Az Unió jelentésében azt javasolta Magyarországnak, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a digitális készségek fejlesztésére, különös tekintettel a felnőttek digitális képzésekbe való nagy arányú bevonására.

Az IVSZ a Koalíció a digitális készségfejlesztésért és munkahelyekért hazai koordinátoraként azért is hozta létre a digitaliskeszsegek.hu gyűjtőoldalt az Európai Bizottság CEF programja támogatásának köszönhetően, hogy a karrierváltók vagy digitális készségeiket fejleszteni vágyó szakemberek könnyebben megtalálhassák a lehetőségeket. Az oldalon hazai  vállalkozások is találhatnak munkavállalóik számára térítésmentes és térítéses képzéseket.