A felnőttképzési hitel a digitális munkaerőhiány csökkentésének új eszköze lehet: Az IVSZ szempontjai 

2021.06.11

Az informatikai végzettségű, illetve a munkaerőpiac által elvárt szintű digitális készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya egyre inkább a digitális transzformáció szűk keresztmetszetévé válik. A digitális kompetenciák minden társadalmi csoportra kiterjedő fejlesztése nélkül mind a digitális infrastruktúra, mind az állami és piaci szolgáltatások fejlesztése lelassul, mert sem az azok megvalósításához szükséges munkavállalók, sem a fejlesztések megtérüléséhez szükséges felhasználók nem állnak rendelkezésre. Ezen a helyzeten enyhíthet a Diákhitel kiterjesztése a felnőttképzési piacra.  

A felnőttképzési hitel a digitális munkaerőhiány csökkentésének új eszköze lehet

A hozzáadottérték-termelés és a foglalkoztatás szempontjából Magyarországon az IKT ágazat, és még inkább a bővebben értelmezett digitális gazdaság már ma is a nemzetgazdaság egyik legnagyobb súlyú szereplője. Ennek ellenére a digitális gazdasági és társadalmi érettséget mérő uniós DESI index szerint hazánk csak a 21. helyen áll az uniós rangsorban. A magyarországi digitális ökoszisztéma egyik leggyengébb eleme a DESI index szerint a lakosság és vállalkozások digitális felkészültsége, ezen belül is az átlagos szintet meghaladó digitális felkészültséggel rendelkező állampolgárok alacsony aránya.  

A digitális munkaerőhiány enyhítését nehezíti, hogy a hazai munkavállalók körében mind a felnőttkori tanulásban való részvételi arány (és hajlandóság), mind pedig a digitális készségek szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A digitalizáció ráadásul felgyorsítja a repetitív és/vagy alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok automatizálását, robotokkal való kiváltását, tovább növelve a digitális és egyéb kompetenciák hiányában elhelyezkedni nem képes munkavállalók számát, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel és informatikai ismeretekkel rendelkező (a korszerű gépeket kezelni képes) munkavállalók iránti munkaerőpiaci keresletet.  

Míg a munkáltatónak közvetlen előnnyel járó, alacsony kockázatú képzések piaci alapon is létrejönnek, az alapkompetencia-fejlesztésre pedig az állam fordít jelentős (hazai és uniós) forrásokat, a magas szintű digitális kompetenciák fejlesztése, illetve a belépő szintű informatikai képzések vagy nem jönnek létre, vagy pedig jóval kevesebb résztvevőt érnek el a kívánatosnál.  

Ennek egyik fontos oka, hogy  

nem jött létre egy olyan hatékony képzésfinanszírozási rendszer, amely arányosan és kiegyensúlyozottan osztja meg e magas kockázatú és költségű képzések finanszírozási terhét és kockázatát az érintett stakeholderek – jelenlegi vagy potenciális munkavállaló, munkáltató, képző és állam – között.  

Legalább ennyire fontos az egész életen át tartó tanulás, illetve általában a felnőttképzés és a digitális ismeretek elsajátítása iránti nyitottság és érdeklődés megteremtése. 

A terület fontosságát a kormányzat már évekkel ezelőtt, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) elkészítésekor felismerte, ám a stratégiákban körvonalazott programok egyelőre csak részlegesen valósultak meg. A képzési hitel elérhetővé vétele kiemelten fontos lépés lehet ezen a területen; a Diákhitel mostani kiterjesztésével május 31-től elérhető képzési hiteleket a három hónapnál hosszabb felnőtt- és szakmai képzésekre, illetve részszakmákra felkészítő szakmai oktatásra lehet felvenni. Amennyiben a hitel az olyan rugalmas, a gyorsan változó piaci helyzetre reagálni képes rövidciklusú képzési formákra is elérhető, amelyek nem rendelkeznek felnőttképzési akkreditációval (FAR), akkor kiterjesztése az informatikai képzések és a 3 hónapnál rövidebb, moduláris rendszerű digitális kompetencia-fejlesztés piacán is hatalmas előrelépés lehet, hiszen nemcsak a szakmaváltást támogatja, de a folyamatosan változó technológiai fejlődéshez való alkalmazkodást is megkönnyítheti a munkavállalók és munkáltatóik számára.  

A képzési hitelt az IVSZ természetesen üdvözli, hiszen már régóta vártuk: az IVSZ a növekvő informatikai és digitális munkaerőhiányról már 2015-ben, majd 2020-ban is részletes elemzést1 készíttetett, ahogy a digitális gazdaság növekvő nemzetgazdasági súlyáról is2. Külön javaslatcsomagot3 készítettünk a COVID-19 válsághelyzettel kapcsolatban a felnőttképzési piac digitális megújításáról. A szakértői anyag becslése szerint legalább 250-500 ezer aktív korú ember képzésére lenne szükség.  

Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérésből az is kiderült, hogy az informatikusok iránti kereslet a kétszeresére nőtt az elmúlt években, és ideális körülmények között a vállalatok 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben. Az kereslet és a rendelkezésre álló munkaerő közti szakadék azonban riasztó: 26 ezer mínuszban vagyunk IT képzettségűek terén. 

Megoszlás digitális hozzáértés alapján

A digitális munkaerőhiány hosszú távú enyhítése érdekében valamennyi kompetenciaszinten szükség van beavatkozásra, a hiányzó készségek pótlására, ahogy a köznevelési és szakképzési rendszerből kikerülő diákok esetében is a végzés feltételéül kellene szabni meghatározott szintű digitális kompetencia elsajátítását. Ennek mérhetővé tételére szolgálna a tudomásunk szerint jelenleg fejlesztés alatt álló DigKomp keretrendszer.  

A Digitális Munkaerő Programmal összhangban megfogalmazott komplex beavatkozási javaslatcsomagunk fontos eleme volt egy hatékony finanszírozási rendszer, és ennek részeként a képzésekre és a képzések ideje alatt a megélhetési, lakhatási költségek fedezésére is kiterjedő szabad rendelkezésű hitelek elérhetővé tétele, állami garanciavállalás mellett.  

Egyes esetekben (pl. hátrányos helyzet, NEET fiatalok, fogyatékossággal élők, hiányszakmára vonatkozó képzés) a magasabb szintű digitális kompetencia-fejlesztés, illetve akár az informatikai szakmai képzések esetében is mérlegelendő a vissza nem térítendő támogatási elem elérhetővé tétele is a pénzügyi eszköz mellett (pl. hitel-átvállalás, kamattámogatás).  

Annak érdekében, hogy a képzési hitel az informatikai és digitális képzések piacán betöltse hiánypótló küldetését, a termék gyakorlati bevezetésekor fontosnak tartjuk az alábbi szempontok minél teljesebb érvényre juttatását: 

  • a hitel elsősorban a piac által validált képzésekre legyen felvehető, és a finanszírozott képzéseket követő foglalkoztatás eredményességének mérésére álljon rendelkezésre monitoring rendszer;  
  • hibrid (jelenléti és online) illetve e-learning formájában megvalósuló, képzésekre is alkalmazható legyen;  
  • a képezhetőséget biztosító alapkompetencia-fejlesztés teljes állami támogatással megvalósuljon az ezt igénylők esetében;  
  • legyen elérhető a 3 hónapnál rövidebb modulokra tagolt képzési programok résztvevői számára is;  
  • legyen elérhető a digitális kompetencia-szintjüket a DigKomp rendszeréhez illeszkedő képzéseken fejlesztő állampolgárok számára is.  

A képzési hitel külső sikertényezői között említést érdemel, hogy az intézkedés megítélésünk szerint akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha  

  • átfogó foglalkoztatási és élethosszig tartó tanulási stratégiába illeszkedik, 
  • a jogszabályi környezet nem korlátozza a belépést a képzési szereplők és a képzettek számára, 
  • a munkáltatók közvetlenül befolyásolhatják a képzési hitelek által ösztönzött képzések körét és azok tartalmát, 

A képzési hitel mellett egy átfogó és hatékony képzési-foglalkoztatási rendszer elemei (a DMP és a DOS szerint): 

  • társadalmi szintű érzékenyítés és szemléletformálás (kettős céllal: az egész életen át tartó tanulás jelentőségének és a digitális kompetenciák fontosságának felismertetése érdekében) 
  • az oktatási rendszer minden elemére kiterjedő digitális átalakulás előkészítése és lebonyolítása (DOS2.0 elkészítése és implementálása) 
  • a képzésbe lépés feltételeinek (képezhetőség) támogatása, így különösen a digitális alapkompetenciák fejlesztése minden érintett célcsoportban, állami finanszírozás mellett; 
  • a foglalkoztatás és a munkaerőpiac minden elemére kiterjedő digitális átalakulás előkészítése és támogatása (DMP akciótervének elkészítése és implementálása), ennek részeként   
  • munkaerőpiaci előrejelző és nyomonkövető rendszer 
  • az általános és szakmai digitális kompetenciák egységes definiálása, mérése, elismerése, beszámítása és tanúsítása (DigKomp bevezetése) 
  • egyéni képzési számla bevezetése; 

Ahogy eddig is, az IVSZ a jövőben is nyitott arra, hogy a digitális gazdaság szempontjait szem előtt tartva az ITM-mel közösen elemezze a képzési hitel hatását a digitális munkaerőkínálatra, illetve közreműködjön egy hatékony, a digitális transzformáció elvárásainak megfelelő képzési-foglalkoztatási rendszer további elemeinek a kidolgozásában.