DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, célzott programok
Bár a COVID-19 járvány hatalmas vízválasztó volt, a 2019-es adatokra épülő DESI 2020 jelentés eredményei és az általa kirajzolt problémák relevanciája csak fokozódik. A digitálisan is működőképes szolgáltatások, vállalatok, és képzések értéke kristálytiszta, a DESI mutatók szerint viszont a magyar digitális ökoszisztéma gyengén teljesít a lakosság és a kisvállalkozások digitális felkészültségének tekintetében is. Történelmi lehetőség – vagy történelmi lemaradás – előtt állunk, így a digitalizációt jól célzó, szisztematikus és következetes intézkedések végrehajtásának érdekében összeállítottunk egy javaslatcsomagot.
A COVID-19 válság minden eddiginél hangsúlyosabbá tette a digitalizáció fontosságát, hiszen az oktatás, a munka vagy az ügyintézés világában a kijárási korlátozások idején elsősorban azokat a tevékenységeket lehetett tovább folytatni, amelyek digitális platformon is végezhetők. Az elmúlt hónapokban a digitális szolgáltatások és készségek kiemelt szerepe, fontossága egyértelműen megmutatkozott, de a válságból való kilábalás, illetve a járvány egészségügyi és gazdasági kezelése és visszaszorítása is a technológia „hadrendbe” állítását, nagyfokú technológiai felkészültséget követel.
Az IVSZ által a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról készíttetett elemzés szerint a digitális gazdaság – elsősorban a magas exporthányad miatt – nemzetközi összevetésben is magas arányt képvisel a magyar nemzetgazdaságon belül, és
egy következetes technológia-vezérelt fejlődési pálya néhány éven belül mintegy évi 4 ezer milliárd forintos GDP-többletet eredményezhet.
A magyar digitális ökoszisztéma azonban egyelőre lényegesen gyengébben teljesít, mint maga a digitális ágazat: a digitális fejlettség mérésére széles körben használt uniós Digital Economy and Society Index (DESI) 2020-as jelentése alapján Magyarország az uniós tagállamok között a 21. helyen áll. Az összesített rangsorban Magyarország egy helyet lépett előre; sokat javított a digitális infrastruktúra fejlettsége terén, ugyanakkor továbbra is gyengén teljesít a lakosság és a kisvállalkozások digitális felkészültségét, illetve az állami digitális szolgáltatások fejlettségét mérő dimenziókban.
A DESI 2020 eredményei
A DESI 2020 jelentés alapján Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve jelenleg az uniós mezőny utolsó harmadába tartozik, és különösen gyengén tejesít a digitális technológiák vállalati integrációjában, amely dimenzióban csak Bulgáriát tudtuk megelőzni. Az idei jelentés szerint Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest.
Hálózati összekapcsoltság
A Hálózati összekapcsoltság (Connectivity) dimenzióban Magyarország számottevő előrelépést ért el a 2019-es eredményekhez képest. Ebben a dimenzióban leginkább a szupergyors (100 Mbps feletti) internet igénybevétele, valamint az 5G szolgáltatás nyújtására elérhető spektrumok nagysága húzza fel a teljesítményünket, a mobil szélessáv igénybevétele pedig bár a korábbinál kisebb mértékben, de jóval elmarad az EU-s átlagtól. Emellett vezetékes szélessáv tekintetében sem sikerült javítanunk a korábbi helyezésünkön az 5 százalékpontos növekedés és az EU-s átlag változatlansága mellett sem. Kiemelendő, hogy az 5G felkészültséget mérő mutatóban Magyarország az 5G szolgáltatások nyújtására alkalmas frekvenciák nagyarányú értékesítésének köszönhetően a harmadik helyen áll a finnek és a németek mögött.
Humántőke
A Humántőke (Human Capital) dimenzióban Magyarország az uniós átlagtól elmaradva a 19. helyen áll, és az elmúlt években szinte egyetlen területen sem sikerült javítani. A DG CNECT szöveges értékelése külön kiemeli:
az elmúlt években nem történt előrelépés a digitális készségek és a korszerű szakmai készségek terén.
Az alapszintű digitális készségek mélyen az uniós átlag alattiak (M:49% < EU:58%), illetve tovább nőtt a különbség a legalább alapvető szoftver készségekkel rendelkezők arányában is. Az emelt szintű digitális készségek és a rendelkezésre álló IT szakemberekre vonatkozó mutatók tekintetében is romló mutatókat láthatunk: az uniós egyharmaddal szemben csak a 16-74 év közöttiek negyede rendelkezik emelt szintű digitális készségekkel, illetve nőtt a különbség az IKT- és a női IKT-szakemberek arányában is. Az IKT-diplomások arányát tekintve értünk el az uniós átlagon túlmutató eredményt.
Internethasználat
Az Internethasználat (Use of internet services) dimenzióban Magyarország öt helyet javítva a 14. helyet foglalja el az uniós tagországok rangsorában. A javulás elsősorban az alacsonyabb szintű digitális készséget feltételező szolgáltatásokhoz (pl. közösségi hálózatok, hírolvasás, videó telefonálás) köthető. Közösségi hálózatok használatában a legmagasabb értéket hozzuk az EU-ban, az internethasználók 86%-a használ ilyen oldalakat, illetve az online hírfogyasztók, illetve a videó-telefonálást használók arányában is meghaladjuk az uniós átlagot (M:84% > EU:72%).
A nagyobb digitális felkészültséget igénylő szolgáltatások igénybevételében összességében alulteljesítünk: az online bankolás és vásárlás területén elért néhány százalékpontos javulás ellenére is csak kis mértékben tudott csökkenni a lemaradásunk.
Az internetet képzések elvégzésére, tanulásra használók száma uniós szinten is alig nőtt, hazánkban pedig az EU-s átlaghoz viszonyítva is alacsony a felnőtt lakosságnak az az aránya, aki 2019-ben online elvégzett valamilyen kurzust.
A digitális technológiák integráltsága
A vállalkozások digitális felkészültségét jelző „digitális technológiák integráltsága” (Integration of digital technology) dimenzióban a jelentés megállapítása szerint „hazánk továbbra is az egyik leggyengébb eredményeket felmutató ország.” Egy indikátort leszámítva minden területen jelentősen az uniós átlag alattiak a magyar adatok. Mindez azt jelzi, hogy
a vállalatok többsége nem aknázza ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú számítástechnikában és a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és csak kevés végez közülük online értékesítést.
A belső működésüket elektronikus információcserével támogató vállalkozások arányát tekintve Magyarország a legutolsó az uniós országok között, ahogy a big data (M:6%, EU:12%), a felhőalapú szolgáltatások (M:11%, EU:18%) és az online értékesítő vállalkozások aránya (M:12%, EU:18%) is az EU átlag alatt marad. A szöveges értékelés szerint „riasztó, hogy a vállalkozások 57%-a nagyon alacsony digitalizáltsági szinten áll (EU-átlag: 39%), és csak 15% a magas szinten digitalizált (EU: 26%)”.
Digitális közszolgáltatások
A digitális közszolgáltatások (Digital public services) terén Magyarország két helyet javított a tavalyi helyezésén (26-ról 24. hely), ugyanakkor az összesítésben elért 21. helyezéshez képest ezen a téren nagyobb a lemaradás.
Kedvező fejlemény, hogy 10 százalékponttal nőtt az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya, valamint tovább nőtt az előre kitöltött űrlapok, illetve az online intézhető fő életesemények aránya is az előző évekhez képest. A magyar eredményeket jelentősen rontja a közadatok elérhetőségére vonatkozó indikátor alacsony szintje (M:32%, EU: 66%).
Az IVSZ javaslatai / 2020 DESI
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az IVSZ által a digitális ökoszisztéma egy-egy alrendszerének fejlesztésére megfogalmazott és az érintett kormányzati szereplőknek eljuttatott javaslatok miként támogatják a DESI-eredmény javítására irányuló kormányzati törekvéseket.
Ide kattintva elérheted a bővebb javaslatcsomagot is.
Kapcsolódó
Ezek is érdekelhetnek
Nőnapi kerekasztal beszélgetés a Codecool-nál
Ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot azzal, hogy megváltoztatjuk az IT-t! A Codecool nőnapi kerekasztal-beszélgetésének küldetése: rávilágítani a nők értékére és fontosságára a technológia világában.
ASUS AIoT Partner Alliance Event 2024
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a tajpeji Magyar Kereskedelmi Irodával együttműködésben mindenkit vár a 2024. április 15-17. között megrendezésre kerülő ASUS AIoT Partner Alliance Event ...