DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, célzott programok

2020.06.29

Bár a COVID-19 járvány hatalmas vízválasztó volt, a 2019-es adatokra épülő DESI 2020 jelentés eredményei és az általa kirajzolt problémák relevanciája csak fokozódik. A digitálisan is működőképes szolgáltatások, vállalatok, és képzések értéke kristálytiszta, a DESI mutatók szerint viszont a magyar digitális ökoszisztéma gyengén teljesít a lakosság és a kisvállalkozások digitális felkészültségének tekintetében is. Történelmi lehetőség – vagy történelmi lemaradás – előtt állunk, így a digitalizációt jól célzó, szisztematikus és következetes intézkedések végrehajtásának érdekében összeállítottunk egy javaslatcsomagot.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

A COVID-19 válság minden eddiginél hangsúlyosabbá tette a digitalizáció fontosságát, hiszen az oktatás, a munka vagy az ügyintézés világában a kijárási korlátozások idején elsősorban azokat a tevékenységeket lehetett tovább folytatni, amelyek digitális platformon is végezhetők. Az elmúlt hónapokban a digitális szolgáltatások és készségek kiemelt szerepe, fontossága egyértelműen megmutatkozott, de a válságból való kilábalás, illetve a járvány egészségügyi és gazdasági kezelése és visszaszorítása is a technológia „hadrendbe” állítását, nagyfokú technológiai felkészültséget követel.

Az IVSZ által a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról készíttetett elemzés szerint a digitális gazdaság – elsősorban a magas exporthányad miatt – nemzetközi összevetésben is magas arányt képvisel a magyar nemzetgazdaságon belül, és

egy következetes technológia-vezérelt fejlődési pálya néhány éven belül mintegy évi 4 ezer milliárd forintos GDP-többletet eredményezhet.

A magyar digitális ökoszisztéma azonban egyelőre lényegesen gyengébben teljesít, mint maga a digitális ágazat: a digitális fejlettség mérésére széles körben használt uniós Digital Economy and Society Index (DESI) 2020-as jelentése alapján Magyarország az uniós tagállamok között a 21. helyen áll. Az összesített rangsorban Magyarország egy helyet lépett előre; sokat javított a digitális infrastruktúra fejlettsége terén, ugyanakkor továbbra is gyengén teljesít a lakosság és a kisvállalkozások digitális felkészültségét, illetve az állami digitális szolgáltatások fejlettségét mérő dimenziókban.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020

A DESI 2020 eredményei

A DESI 2020 jelentés alapján Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve jelenleg az uniós mezőny utolsó harmadába tartozik, és különösen gyengén tejesít a digitális technológiák vállalati integrációjában, amely dimenzióban csak Bulgáriát tudtuk megelőzni. Az idei jelentés szerint Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020

Hálózati összekapcsoltság

A Hálózati összekapcsoltság (Connectivity) dimenzióban Magyarország számottevő előrelépést ért el a 2019-es eredményekhez képest. Ebben a dimenzióban leginkább a szupergyors (100 Mbps feletti) internet igénybevétele, valamint az 5G szolgáltatás nyújtására elérhető spektrumok nagysága húzza fel a teljesítményünket, a mobil szélessáv igénybevétele pedig bár a korábbinál kisebb mértékben, de jóval elmarad az EU-s átlagtól. Emellett vezetékes szélessáv tekintetében sem sikerült javítanunk a korábbi helyezésünkön az 5 százalékpontos növekedés és az EU-s átlag változatlansága mellett sem. Kiemelendő, hogy az 5G felkészültséget mérő mutatóban Magyarország az 5G szolgáltatások nyújtására alkalmas frekvenciák nagyarányú értékesítésének köszönhetően a harmadik helyen áll a finnek és a németek mögött.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020 (A táblázatokban zöld háttérrel szerepelnek az EU átlagnál szignifikánsan jobb, piros háttérrel pedig az annál jelentősen rosszabb értékek).

Humántőke

A Humántőke (Human Capital) dimenzióban Magyarország az uniós átlagtól elmaradva a 19. helyen áll, és az elmúlt években szinte egyetlen területen sem sikerült javítani. A DG CNECT szöveges értékelése külön kiemeli:

az elmúlt években nem történt előrelépés a digitális készségek és a korszerű szakmai készségek terén.

Az alapszintű digitális készségek mélyen az uniós átlag alattiak (M:49% < EU:58%), illetve tovább nőtt a különbség a legalább alapvető szoftver készségekkel rendelkezők arányában is. Az emelt szintű digitális készségek és a rendelkezésre álló IT szakemberekre vonatkozó mutatók tekintetében is romló mutatókat láthatunk: az uniós egyharmaddal szemben csak a 16-74 év közöttiek negyede rendelkezik emelt szintű digitális készségekkel, illetve nőtt a különbség az IKT- és a női IKT-szakemberek arányában is. Az IKT-diplomások arányát tekintve értünk el az uniós átlagon túlmutató eredményt.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020 (A táblázatokban zöld háttérrel szerepelnek az EU átlagnál szignifikánsan jobb, piros háttérrel pedig az annál jelentősen rosszabb értékek).

Internethasználat

Az Internethasználat (Use of internet services) dimenzióban Magyarország öt helyet javítva a 14. helyet foglalja el az uniós tagországok rangsorában. A javulás elsősorban az alacsonyabb szintű digitális készséget feltételező szolgáltatásokhoz (pl. közösségi hálózatok, hírolvasás, videó telefonálás) köthető. Közösségi hálózatok használatában a legmagasabb értéket hozzuk az EU-ban, az internethasználók 86%-a használ ilyen oldalakat, illetve az online hírfogyasztók, illetve a videó-telefonálást használók arányában is meghaladjuk az uniós átlagot (M:84% > EU:72%).

A nagyobb digitális felkészültséget igénylő szolgáltatások igénybevételében összességében alulteljesítünk: az online bankolás és vásárlás területén elért néhány százalékpontos javulás ellenére is csak kis mértékben tudott csökkenni a lemaradásunk.

Az internetet képzések elvégzésére, tanulásra használók száma uniós szinten is alig nőtt, hazánkban pedig az EU-s átlaghoz viszonyítva is alacsony a felnőtt lakosságnak az az aránya, aki 2019-ben online elvégzett valamilyen kurzust.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020 (A táblázatokban zöld háttérrel szerepelnek az EU átlagnál szignifikánsan jobb, piros háttérrel pedig az annál jelentősen rosszabb értékek).

A digitális technológiák integráltsága

A vállalkozások digitális felkészültségét jelző „digitális technológiák integráltsága” (Integration of digital technology) dimenzióban a jelentés megállapítása szerint „hazánk továbbra is az egyik leggyengébb eredményeket felmutató ország.” Egy indikátort leszámítva minden területen jelentősen az uniós átlag alattiak a magyar adatok. Mindez azt jelzi, hogy

a vállalatok többsége nem aknázza ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú számítástechnikában és a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és csak kevés végez közülük online értékesítést.

A belső működésüket elektronikus információcserével támogató vállalkozások arányát tekintve Magyarország a legutolsó az uniós országok között, ahogy a big data (M:6%, EU:12%), a felhőalapú szolgáltatások (M:11%, EU:18%) és az online értékesítő vállalkozások aránya (M:12%, EU:18%) is az EU átlag alatt marad. A szöveges értékelés szerint „riasztó, hogy a vállalkozások 57%-a nagyon alacsony digitalizáltsági szinten áll (EU-átlag: 39%), és csak 15% a magas szinten digitalizált (EU: 26%)”.

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020 (A táblázatokban zöld háttérrel szerepelnek az EU átlagnál szignifikánsan jobb, piros háttérrel pedig az annál jelentősen rosszabb értékek).

Digitális közszolgáltatások

A digitális közszolgáltatások (Digital public services) terén Magyarország két helyet javított a tavalyi helyezésén (26-ról 24. hely), ugyanakkor az összesítésben elért 21. helyezéshez képest ezen a téren nagyobb a lemaradás.

Kedvező fejlemény, hogy 10 százalékponttal nőtt az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya, valamint tovább nőtt az előre kitöltött űrlapok, illetve az online intézhető fő életesemények aránya is az előző évekhez képest. A magyar eredményeket jelentősen rontja a közadatok elérhetőségére vonatkozó indikátor alacsony szintje (M:32%, EU: 66%).

DESI-toolkit: Technológiaváltó hozzájárulás, Startup Hungary és a többiek

Forrás: DESI 2020 (A táblázatokban zöld háttérrel szerepelnek az EU átlagnál szignifikánsan jobb, piros háttérrel pedig az annál jelentősen rosszabb értékek).

Az IVSZ javaslatai / 2020 DESI

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az IVSZ által a digitális ökoszisztéma egy-egy alrendszerének fejlesztésére megfogalmazott és az érintett kormányzati szereplőknek eljuttatott javaslatok miként támogatják a DESI-eredmény javítására irányuló kormányzati törekvéseket.

Ide kattintva elérheted a bővebb javaslatcsomagot is.